NEK – Kossuth téri mise, gyertyás körmenet
A világnak ma égetően nagy szüksége van a keleti és nyugati kereszténység egységes tanúságtételére - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten. Az eucharisztikus lelkiségnek társadalomformáló ereje van és ez a lelkiség képes választ adni a 21. század kihívásaira is - fogalmazott Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka szombaton a Kossuth téren.
2021. szeptember 11. 20:29

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiemelt eseményeként tartott gyertyás körmenet résztvevői az Andrássy úton 2021. szeptember 11-én. MTI/Máthé Zoltán

Bartolomaiosz a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiemelt eseményeként megtartott Kossuth téri szentmise előtt mondott prédikációt.

Kiemelte: az egyház az eucharisztia ünneplésének liturgiájában "egy szeretetközösségbe" gyűjti össze a híveket fajra, nemre, korra, kulturális, társadalmi és anyagi helyzetre való tekintet nélkül.

 

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiemelt eseményeként megtartott szentmise résztvevői az Országház előtti Kossuth téren 2021. szeptember 11-én. MTI/Máthé Zoltán
   
A liturgia nem az egyes hívők, hanem a hívő közösség találkozása Istennel, vagyis "társadalmi esemény" - tette hozzá az ortodox egyházfő.
   
A pátriárka kitért arra is: az eucharisztia az egyházi élet központja. A görög szó jelentése hálaadás, köszönet, és ez arra emlékeztet, hogy az ember élete és a teremtett világ "nem a mi tulajdonunk, hanem Isten értékes ajándéka", amelyet hálával és Istent dicsőítve kell elfogadni.
   
Hozzátette: az eucharisztia az, amit a hívek a szentáldozás során megtapasztalnak, életük egyetlen dimenziójától sem függetleníthető. Akik az eucharisztiában egyesülnek Istennel, "eucharisztikusan" kell, hogy éljenek a világban.

Ez az életmód jelenti a helyes választ napjaink főbb kihívásaira is, például az ökológiai problémákra és az emberi jogok megsértésére. Ebben az értelemben az egyház környezetvédelmi és a szolidaritás kultúráját erősítő kezdeményezései nem reakciók a jelen problémáira, hanem az eucharisztikus tapasztalatban és teológiában gyökereznek.

A válság, a kihívások csak alkalmat adtak arra, hogy az egyház hagyományos szellemisége szerint cselekedjen. Az egyház élete valójában az ökológiai tudatosság és a társadalmi felelősségvállalás iskolája - hangoztatta I. Bartolomaiosz.

A pátriárka beszélt a keresztény világ megosztottságáról is. Georges Florovsky ortodox teológust idézve rámutatott: a keresztények "valamilyen módon ugyanahhoz a szellemi közeghez tartoznak", nem párhuzamos, önálló hagyományokról" van tehát szó. A keleti és a nyugati kereszténység "történetük során sokkal több ponton kötődnek egymáshoz, mint ahány ponton konfliktusban vagy vitában állnak egymással" - tette hozzá Bartolomaiosz.    

 

Erdő Péter: a keleti és nyugati kereszténység egységes tanúságtételére van szükség

A világnak ma égetően nagy szüksége van a keleti és nyugati kereszténység egységes tanúságtételére - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (k) az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiemelt eseményeként megtartott szentmisén az Országház előtti Kossuth téren 2021. szeptember 11-én. MTI/Máthé Zoltán

    Erdő Péter a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Kossuth téren megtartott szentmisén úgy fogalmazott: a keleti és nyugati kereszténység egysége "magának Krisztusnak az akarata, hiszen ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek".
    A bíboros megköszönte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, hogy részt vesz az eucharisztikus kongresszuson és "szimbolikus jelentésben gazdag" tettnek nevezte, hogy "eljött közénk és szólt hozzánk" a mise előtt.
    Erdő Péter emlékeztetett: I. Bartolomaiosz 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta Szent Istvánt. Ezzel arra emlékeztetett, "hogy első királyunk halálakor, 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység".

Cserkészek az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kiemelt eseményeként tartott gyertyás körmeneten a Széchenyi István téren 2021. szeptember 11-én. MTI/Máthé Zoltán

A bíboros felidézte: Szent István király halála előtt Szűz Máriának ajánlotta koronáját, vagyis országát és egész népét. Nem ajándékképen, "hanem megrendült könyörgéssel, oltalmát és védelmét kérve, hiszen nem maradt utána örökös".
   
Szent István előre láthatta, hogy a fiatal kereszténységet és az európai népek közösségébe még alig beilleszkedett magyarságot végveszély fenyegeti "ezen a széljárta vidéken, amelyet sokan a népek országútjának tekintettek" - vélekedett.
   
"A Szűzanya elfogadta a felajánlást és magyarság és kereszténység immár ezer éve együtt járja a történelem útját minden kisértésen és nehézségen át, mindig megújulva és újjászületve" a legreménytelenebb helyzetekből is - mondta a főpásztor.
   
Erdő Péter szólt arról is: "Krisztus keresztje, megváltó szeretete és feltámadása a remény jele számunkra". Az eucharisztikus kongresszus jelképe ezért egy kereszt, amelyben magyar a környező országokban élt szentek és boldogok ereklyéit helyezték el Szent István és Szent Gellért korától napjainkig. "Mert a szentek mutatják meg nekünk, hogy hogyan tudjuk mai életünkben Krisztus jelenlétét hordozni ezerféle helyzetben, találékony és áldozatot vállaló szeretettel" - fogalmazott.
   
Hozzátette: a kereszt az elmúlt években járta Magyarország és a szomszédos országok városait. Felhívás volt imádságra, bűnbánatra és a szentek példájának megismerésére. Több mint 70 ezer kilométert tett meg. A vatikáni apostoli palotából indult, ahol Ferenc pápa áldotta meg, és vasárnap, a Hősök terén fejezi be missziós útját, azon a szentmisén, amelyet szintén Ferenc pápa fog bemutatni.
   
A szentmise végén Erdő Péter az missziós kereszt kicsinyített mását ajándékozta a következő eucharisztikus kongresszusnak otthont adó ecuadori Quito érsekének, Alfredo José Espinoza Mateusnak.
   
Erdő Péter az érseknek azt mondta, a kereszt a staféta, amely emlékezteti a következő kongresszus házigazdáit, hogy készüljenek a világeseményre.
   
A szentmise résztvevői megtöltöttek a Kossuth téren elhelyezett széksorokat. A kordonokon kívülről és a térre vezető utcákban állva is sokan kísérték az eseményt. A szertartáson részt vett mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.
   
A szentmise végén a hívek az oltáriszentséget kísérve fáklyás menetben vonultak a Hősök terére. Az oltáriszentség előtt mentek az Apostoli Szentszék által elismert lovagrendek, a szerzetesek és a papság, a püspöki konferencia tagjai, majd a történelmi zászlók hordozói. Őket követte az oltáriszentséget hordozó kocsi, a közjogi méltóságok és állami tisztségviselők, a diplomáciai testület tagjai, népviseletbe öltözött csoportok, a katonaság, a cserkészek, majd a hívek.
   
A több tízezres menet az Akadémia utca-Széchenyi István tér-József Attila utca-Andrássy út útvonalon haladt. Amikor a menet eleje a Hősök terére ért, az utolsó hívek akkor hagyták el az Erzsébet teret.

MTI
  • A felújított pasaréti ferences központ
    Mi, magyarok védjük keresztény örökségünket, keresztény kultúránkat változatlanul társadalmi és szellemi életünk alapjának tartjuk - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a felújított budapesti pasaréti ferences templom, plébánia és az új közösségi ház vasárnapi átadásán.
  • Százezrek személyes adatai a baloldal adatbázisában
    A baloldali előválasztás célja a mozgósítás mellett az adatgyűjtés volt, az egész folyamat egy nagy adatgyűjtési kampánynak minősül, amivel több százezer ellenzéki szavazó személyes adatait gyűjtötte össze a hat baloldali párt – nyilatkozta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
  • Orbánozós órákat is fel lehet venni az ELTE politológián
    Tanulnak a diákok a „plebiszciter vezérdemokráciáról” és annak alkalmazhatóságáról az Orbán-kormányra, szóba kerülnek a szakpolitikák, a „klientizmus”, illetve hogy „áldemokráciáról” van-e szó. Végül a szeminárium a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete más országokra való alkalmazhatóságának vizsgálatáról szól.
MTI Hírfelhasználó