Katonakorú, erőszakos migránsok inváziója
Bakondi György: Nincs okunk feltételezni, hogy a most érkező nagy számú migráns között nincsenek a közbiztonságra, nemzetbiztonságra veszélyt jelentő személyek, hiszen bemondáson alapszik az adott személy állampolgársága, lakhelye, neve, születési adatai. A migráció nagyon gyakran erőszakos fellépéssel is párosul, az illegális határátlépők okmányok nélkül érkeznek, és gyakran semmifajta együttműködési készséget nem tanúsítanak a hatóságokkal.
2021. szeptember 11. 09:34

Az erőszakos, illegális migráció főbb magyarországi irányairól, a főleg katonakorú fiatal férfi határsértőkről, a migránsok közé elbújó terroristákról, a józanul gondolkodó külföldi politikusokról beszélt a Magyar Nemzetnek a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója. Bakondi György szerint fontos, hogy tovább erősítsék az illegális bevándorlás elleni közös fellépést a szerb társszervekkel, ha kell, közös járőrőzéssel is.

– Csütörtökre virradóra szabályos migránsroham zajlott a szerb–magyar zöldhatáron, ismét tömegesen jönnek az illegális bevándorlók. Az Ásotthalom–Mórahalom–Röszke, illetve Hercegszántó–Hóduna–Dunafalva–Baja szakaszon próbálkoznak az országba bejutni a migránsok. Mi az oka, hogy éppen ezt a két útvonalat kedvelik?

– A túloldali folyamatokat nem látjuk teljes tisztán, bár együttműködünk a szerb hatóságokkal. Valamilyen okból Zombor térségében – részben bent a településen, részben a település környékén – nagyszámú migráns tartózkodik. Ugyancsak magas a román–magyar–szerb hármashatár térségében tartózkodó és ott életvitelszerűen is lakó migránsok száma. A többiek szóródnak. Viszonylag nagy aktivitást mutat a Hóduna–Hercegszántó (Dunafalva–Baja) irány, ahol a mocsaras terepszakasz miatt nincs műszaki határzár. Ezek a főbb gócpontok. Az említett két útirány nyilván összefügg azzal is, hogy az embercsempészek vélhetően úgy gondolják: itt van a legnagyobb esélyük az átjutásra. Az ásotthalmi közúti határátkelő azért is lehet vonzó, mert a majdani embercsempészjárművek is oda tudnak viszonylag közel menni, arra hivatkozva, hogy a határátkelőhöz tartanak. Az átjutók megpróbálnak előbb-utóbb járműre szállni, és az ország belsejébe, majd Nyugatra távozni. A helyzetelemzések, az egyéb információk alapján a rendőri szervek a Magyar Honvédség erőivel együttműködésben elemzik-értékelik a szituációt, és a mindenkori határőrizeti helyzet dönti el azt, hogy milyen erőket összpontosítanak a rendőri és a katonai egységekből ennek a túloldali nyomásnak az ellensúlyozására.

– Ami szintén feltűnik, hogy az elfogott illegális migránsok túlnyomó többsége katonakorú fiatalember. Hol maradnak a nők, az asszonyok, a családok?

– Ön is ott volt 2015-ben a határon a migránsinváziónál, így láthatta már akkor is, hogy akár a szerb szakaszon, akár a horvát szakaszon az érkezőknek viszonylag nagy többsége fiatal férfi volt. Ez tipikus az illegális bevándorlóknál. A családok összeadják a pénzt a fiatal férfiak Európába juttatására, és abban bíznak, hogy majd a családegyesítés révén könnyebb lesz a többieknek utánuk menni. Ez az egyik oka a jelenségnek. A másik oka, hogy a korábbi években a háború elől menekülők egy része – például Szíriából – a kötelező sorkatonai szolgálatot akarta elkerülni, nem akart részt venni a harcokban. Általánosan jellemző ma is, hogy fiatal férfiak érkeznek. Ugyanakkor ez nemcsak a magyar határon van így, hanem ha kitekintünk például a spanyol–marokkói határra, Melilla térségére, akkor ott a kerítésen átmászás vagy a tengerszoroson átúszás a jellemző. Az olasz partokhoz érkezőknél is elsősorban fiatal férfiak jelennek meg, azokból az okokból kifolyólag, amelyeket korábban felvázoltam.

Műszaki határzár a Demokrácia Védvonalon – honvedelem.hu

– Hat éve terrortámadások sora is sújtotta Nyugat-Európát. Később kiderült, hogy az egyik terrorista, Salah Abdeslam többször járt is Magyarországon, és több, a migránsok közé bújva érkező merénylőt is magával vitt Párizsba, ahol aztán robbantásokat hajtottak végre. Abdeslam pere szerdán kezdődött meg a francia fővárosban. Óhatatlanul felmerül a kérdés: a napjainkban érkezők között vannak-e, lehetnek-e terroristák?

– Voltak becslések már 2015-ben is arról, hogy az Iszlám Állam harcosaiból vajon hányan vegyültek el a tömegesen érkező migránsok között. A párizsi merényletet, ami 130 ártatlan életet követelt, belga és francia állampolgársággal rendelkező muszlim fiatalemberek hajtották végre, akik kimentek harcolni Szíriába, majd pedig állampolgárságukat titkolva, a tömeges migrációt használták fel a Magyarországra való bejutásra. Itt aztán Abdeslam, aki most bíróság előtt áll, autóval valóban értük is jött, kétszer is járt itt, és a elkövetők innen érkeztek meg Franciaországba. Ha ez így volt a 2015-ös eseményeknél, nincs okunk feltételezni, hogy a most érkező nagy számú migráns között nincsenek a közbiztonságra, nemzetbiztonságra veszélyt jelentő személyek, hiszen bemondáson alapszik az adott személy állampolgársága, lakhelye, neve, születési adatai. Többek között ezért is él az a határozott magyar álláspont, hogy a tagállamok jogszabályait és az Európai Unió vagy az ENSZ menekültügyre vonatkozó előírásait semmibe vevő, tömeges, illegális bevándorlás nem fogadható el. A migráció nagyon gyakran erőszakos fellépéssel is párosul, az illegális határátlépők okmányok nélkül érkeznek, és gyakran semmifajta együttműködési készséget nem tanúsítanak a hatóságokkal. Nem véletlenül emelem ki éppen ezeket, hiszen a menekültügyi szabályok is tartalmazzák az effajta viselkedés tilalmát. A fentiek hiányában nem állapítható meg biztonsággal a személyazonosság, éppen ezért a veszélyesség sem, az utazás célja pedig még kevésbé. Ezért ki kell zárni, hogy az államhatárok ilyen értelemben átjárhatók legyenek, és a migránsok tetszésük szerint, a szervezett bűnözés által segített módon utazhassanak Európa-szerte, komoly veszélyt jelentve a közbiztonságra, a nemzetbiztonságra, valamint a közegészségügyre egyaránt.

Ebben a kérdésben markáns véleményváltozás látszik az Európai Unió politikájában is 2015-höz képest. Akkor még beengedtek volna mindenkit, most meg már azok a hangok erősödnek, hogy ott kell megoldani a problémát, ahol keletkezik.

– Ezt, hogy nagyban változott az EU migránspolitikája, nem igazán tudom megerősíteni. Inkább úgy fogalmazok: az európai uniós tagállamok kormányzati szereplői, politikusai között vannak, akik ilyen, pozitív hangot ütnek meg. Például két nappal ezelőtt kezdte tárgyalni a migrációs törvény módosítását a görög parlament, és az előterjesztő államtitkár szavai szerint a határok őrizete, az átjutók őrizetben tartása, gyors visszatoloncolása a fő cél. Számos olyan gondolatot mondott, ami 2015 óta a magyarok álláspontja a migráció kérdésében. Mondhatom például a holland miniszterelnököt is, aki Magyarországról még jót nem mondott, mégis hasonló álláspontot képvisel. Sajnos e néhány kivételen túl az Európai Parlament baloldali, liberális pártcsoportosulásainál – élükön a magyar baloldal képviselőivel – nagyon gyakran hangzik el, hogy kvótákra van szükség, hogy folyosót kell nyitni a migráció számára, szükség van munkaerőre. Ezek azok a hangsúlyok, amelyeket 2015-ben minden magyar ember megismerhetett mint a baloldal álláspontját.

– Össztűz zúdult Magyarországra, a magyar kormányra a műszaki határzár felépítése miatt, napjainkra pedig sorra követnek bennünket a frontvonalban lévő országok.

– Azok az országok, amelyeknek tömeges illegális bevándorlással kell szembenézniük, régóta felismerték: műszaki akadályrendszer nélkül nem lehet sikeresen védekezni. Nem véletlen, hogy a magyar műszaki határzárat megelőzően is már volt kerítés Spanyolországban, a görög–török határon, a bolgár–török határon és még más helyeken is. Azóta ezeknek a száma valóban megugrott: Szlovénia, Dánia, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Ausztria kerítést épített, a britek és a franciák pedig közös kerítést húztak fel a Csalagút bejáratánál. Elfogadottá vált, hogy a jogszerűen működtetett védelmi rendszereken belül a kerítéseknek kiemelten fontos jelentősége van.

– A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István a szerb kormányhoz fordult segítségért, miután a migránsok sorra elfoglalják a magyar határ menti délvidéki tanyákat, elhagyott házakat, présházakat, pincéket, veszélyeztetve az ott élő magyarokat is. Mi miben, hogyan tudunk nekik segíteni?

– Három hete jártam Belgrádban, ahol egyeztettem a szerbiai partneremmel, a belügyminiszter-helyettessel, a bevándorlási hivatal vezetőjével, valamint a határőrség parancsnokával. Fölvetettem, hogy támogatnánk a határterületen a szerb–magyar közös járőrözés bevezetést, éppen a térség biztonságának fokozása érdekében. Szorgalmaztuk azt is, hogy a szervezett bűnözéshez tartozó embercsempész-hálózatok felszámolásában az információcserét és az operatív együttműködést erősíteni kell. Szóban azonnal pozitív visszajelzéseket kaptunk. Ezt követően tudtam a szerbiai magyar közösség vezetőivel közös sajtótájékoztatót is tartani, és Pásztor István ott is elmondta az aggályait. További előrelépést hozhat a Budapesten megtartott magyar–szerb kormányfői találkozó, melynek egyik témája az illegális migráció volt.

Nem szabad engedni Brüsszelnek

– Több mint 1,4 millióan töltötték ki a nemzeti konzultációt, nekik külön köszönjük, hogy segítették a kormány munkáját. A válaszok eredményei egyértelműen jelzik, hogy a kormány elmúlt hat évben folytatott migrációs politikája, tehát a határvédelem és az európai határok védelmének kérdésében elfoglalt álláspontját a magyarok általánosan osztják – jelentette ki Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a nemzeti konzultáció eredményeiről szóló, tegnap közzétett Facebook- videójában. A konzultáció kérdéseire beérkezett válaszok eredményét részletezve az államtitkár úgy folytatta: a kérdések közül három közvetlenül, kettő pedig áttételesen kapcsolódott a migráció kérdéséhez.

– Az első kérdésre, amely a kötelező szétosztási javaslatokra vonatkozott, a válaszadók 99 százaléka válaszolt nemmel, szám szerint 1 388 227-en – ismertette az adatokat, majd hozzátette: ez egy meggyőző ellenszavazat a kérdésben. A járványügyi migránsstopra vonatkozó kérdés válaszait ismertetve elmondta: a konzultáció során a válaszadók 98 százaléka, szám szerint 1 380 910 ember mondta azt, hogy nem szabad engedni, hogy a járványügyi helyzetben a migráció hozzájáruljon a koronavírus terjedéséhez.

– A Soros-szervezetek illegális migrációt segítő tevékenységével kapcsolatban szintén a válaszolók 98 százaléka mondta azt, hogy meg kell akadályozni ezen szervezetek tevékenységét – mutatott rá, majd a konkrét számokat ismertetve hozzátette: a konzultáció eredményei alapján 1 381 864 válaszadó van ezen az állásponton.

A nemzeti konzultációnak a Magyarország járványügyi megerősítéséhez kapcsolódó, valamint az illegális migráció megakadályozását is érintő kérdéséről a válaszadók 96 százaléka gondolta úgy, hogy helyes a kormány kérdésfeltevése. – Ez 1 343 848 válaszolót jelent – tette hozzá Kovács Zoltán.

Az államtitkár végül a Brüsszellel folytatott viták kérdésre is kitért. A válaszadók 98 százaléka értett egyet azzal, hogy a fenti és más kérdésekben is meg kell védeni a magyar álláspontot a nemzetközi érdekekkel szemben. Mint ismertette: 1 371 974 válaszadó helyeselte a kormány ezen álláspontját.

Szemán László János

magyarnemzet.hu
  • Orbán Viktor Varsóban
    A miniszterelnök a lengyel fővárosban tartandó eseményről azt mondta, tizenkét olyan pártvezető találkozik, aki hangot akar adni annak a sok tízmillió embernek, akik ma európai polgárok, de úgy érzik, hogy nem képviselik őket.
  • A titkosszolgálatok támadása idegen érdek: ki a tégla?
    Földi László: Felettébb zavaró és végtelenül elszomorító, hogy a magyar polgári titkosszolgálat bármelyikében áruló tisztek létezhetnek. Ők ugyanis nem lehetnek pártkatonák, mint volt ilyen időszak a rendszerváltás előtt, hanem szakmájukat végző kiválasztottak, az országot az első vonalban védeni köteles szervezet tagjai.
  • A cselekvés lehetőségeit mutatja a Planet 2021
    A Planet 2021 Budapest nem riogatni akar, hanem megmutatni, hogy a környezet védelmében mindenki tehet valamit - mondta Áder János pénteken, miután megtekintette a rendezvény fenntarthatósági közönségprogramját.
MTI Hírfelhasználó