Magyarország és Szerbia megvédi Európát
Ha lesz migránshullám, akkor Szerbia és Magyarország közös erővel meg fogja állítani, megvédi Európát és Németországot - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, miután a Karmelita kolostorban fogadta Ana Brnabic szerb miniszterelnököt.
2021. szeptember 8. 10:49

Ana Brnabic szerb miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő sajtótájékoztatót tart Budapesten, a Karmelita kolostorban 2021. szeptember 8-án. MTI/Máthé Zoltán

Ha lesz migránshullám, akkor Szerbia és Magyarország közös erővel meg fogja állítani, megvédi Európát és Németországot - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, miután a Karmelita kolostorban fogadta Ana Brnabic szerb miniszterelnököt.

Orbán Viktor a szerb kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: meg kell védeni Európát, mert az amerikai kudarc Afganisztánban egy olyan helyzetet idézett elő, amelynek révén többmilliós migránshullám is bekövetkezhet a következő időszakban, és ha ez szárazföldi útvonalon történik meg, ami a legvalószínűbb, akkor ez Szerbiát és Magyarországot rendkívül nehéz helyzetbe fogja juttatni.
   
Hozzátette: akik a migrációt korábban támogatták - kormányok, NGO-k, Soros-szervezetek - most ugyanúgy támogatják, támogatnák az Afganisztánból érkező migrációt, ez azonban élesen ellentétben áll Magyarország és Szerbia érdekével. Magyarország azért is elkötelezett "ezer százalékig" Szerbia európai uniós tagsága mellett, mert enélkül Európa belső részeinek biztonsága sem garantálható - - hangsúlyozta Orbán Viktor.
   
"Védjük, Szerbiát, védjük Magyarországot, védjük magunkat, de mindannyian tudjuk, hogy ezek a migránsok nem Szerbiában és nem Magyarországon akarnak élni, ezek Németországba igyekeznek, ezért amikor most megvédjük magunkat, mint oly sokszor a történelem során, egyben Európát, elsősorban Németországot is védjük, és ez akkor is így van, ha semmilyen elismerésre, és hálára pedig végképp nem számíthatunk" - fogalmazott.

A kormányfő kérdésre válaszolva megerősítette: arra kell számítani, hogy lesz jelentős migrációs nyomás, hiszen már most van Afganisztánon belül körülbelül egy 4 milliós tömeg, amely belső migrációban van, és ha ez a tömeg kiutat talál onnan és megindul, akkor Törökországon keresztül Szerbia és Magyarország térségében jelenik majd meg.

Orbán Viktor szerint ezért Magyarországnak és a szerbeknek közösen meg kell próbálniuk minél délebbi védelmi vonalakat kialakítani, hogy megállítsák a migrációt, de nagy kérdés, hogy Németország hogyan viszonyul majd ehhez a nagy nyomáshoz, akarja-e, hogy megállítsák, vagy ismét humanitárius folyosót akar nyitni.

Úgy vélte: a történelmi példák azt mutatják, hogy amikor veszély fenyegette Európa belső részét, és meg kellett védeni Európát, akkor "sosem siettek a segítségünkre", hanem ütközőzónává nevezték ki ezt a térséget. "Ezt csinálták évszázadokon keresztül. És semmi jelét nem látom annak, hogy ez a gondolkodásmód megváltozott volna" - jelentette ki.

Úgy értékelt: Magyarország úgy védte meg a németeket a 2015-ös válság során, hogy közben "a németek állandóan hátba lőttek bennünket."

Jogállamisági eljárással és a kerítésépítéssel kapcsolatban is. "Magunkra számíthatunk, de elég erősek vagyunk, hogy ennek a kihívásnak meg tudjuk felelni és meg is oldjuk" - jelentette ki.

Orbán Viktor leszögezte: "lehetetlen, hogy menekülttábort csináljanak Magyarországból vagy Szerbiából. Az lehetetlen, hogy itt hotspotokat hozzanak létre.

Az lehetetlen, hogy itt a biztonsági kérdések kiszorítsák a gazdasági fejlődés kérdését, ezt egyszerűen nem engedhetjük meg".

A magyar és a szerb kormányfő a sajtótájékoztató előtt megállapodást írt alá a baráti kapcsolatokról és a stratégiai partnerségi együttműködésről, amit Orbán Viktor úgy értékelt: ez egy hosszú távú elköteleződés Magyarország részéről, egy olyan stratégiai, baráti, partnerségi megállapodás, amely a mindig változó külpolitika sodrásában egy biztos pontot fog jelenteni a következő évtizedek során is.

Elmondta: a megállapodás a gazdaságot állítja a középpontba, és a két ország együttműködése területén az összeköttetések - a határátkelőhelyek, gazdasági kapcsolatok, határellenőrzés, az utak, vasutak és hajóközlekedés összeköttetése - jelentik a kulcskategóriát. Közölte: a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújításával 2025-re végezni fognak, így a görög kikötőbe érkező keleti áruk, illetve az oda tartó nyugati áruk Magyarországon és Szerbián keresztül mozognak majd.

Orbán Viktor a határátkelőhelyekkel kapcsolatban kitért arra: a két ország között egyre intenzívebbé váló gazdasági kapcsolat a közúti teherszállításban is egyre növekvő módon megjelent, és ezt nagyon nehezen tudják lekövetni a határátlépéseknél, ezért torlódások és időnként sok órás várakozások alakulnak ki. Ezért a tompai és a röszkei átkelőhelyek áteresztő kapacitását radikálisan meg fogják növelni a jövőben; az ehhez szükséges beruházások 2022 végére megvalósulnak, továbbá dolgoznak azon, hogy a hercegszántói átkelőhelyen az árufuvarozás is lehetségessé váljon. A kormányfő Magyarország energiabiztonsága szempontjából stratégiai jelentőségűnek nevezte, hogy a két ország közötti gázvezeték-összeköttetésnek egy új fajtáját építették meg, létrejött egy interkonnektor, amellyel 8,5 milliárd köbméter gáz szállítása válik lehetővé Magyarországra.

A kormányfők között született megállapodáson túl a két ország miniszterei is megállapodásokat írtak alá a fiatal gazdák közötti együttműködésről, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a szerb gazdasági tárca közötti együttműködésről, a közös határmenti járőrszolgálatról, a szerb EU-csatlakozáshoz nyújtott magyar szakértői támogatásról, a Budapest-Belgrád szárnyashajóprojektről és a diplomáciai képzésről.    
 

Orbán Viktor miniszterelnök fogadja Ana Brnabic szerb kormányfőt a Karmelita kolostorban 2021. szeptember 8-án.

 

Orbán Viktor miniszterelnök (elöl, j7) fogadja Ana Brnabic szerb kormányfőt (elöl, j8) a Karmelita kolostorban 2021. szeptember 8-án. Mellettük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j6), Pintér Sándor belügyminiszter (j5), Varga Mihály pénzügyminiszter (j4), Benkő Tibor honvédelmi miniszter (j3), Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j2) és Nagy István agrárminiszter (j1).

 

Ana Brnabic szerb miniszterelnök és Orbán Viktor magyar kormányfő kezet fog Budapesten, a Karmelita kolostorban tartott sajtótájékoztatón 2021. szeptember 8-án. MTI/Máthé Zoltán

Szerb kormányfő: rendkívül sikeres az együttműködés Magyarországgal

Az elmúlt hét évben rendkívül sikeressé vált az együttműködés Magyarország és Szerbia között - mondta Ana Brnabic szerb miniszterelnök szerdán Budapesten.

A magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón Orbán Viktor kormányfővel közösen tett sajtónyilatkozatában Ana Brnabic kiemelte: a megállapodás a kétoldalú stratégiai partnerségről a csúcspontja az eddigi közös munkának, amelyet 2014-től, az első együttes kormányülés óta folytattak. Ennek eredményeként írhatták alá most az egyezményt és több más megállapodást is - mutatott rá.
   
Hangsúlyozta: Szerbia elkötelezett amellett, hogy tovább mélyítsék a kétoldalú kapcsolatot és barátságot.
   
Közölte: a szerb kormány egyetlen más ország kormányával sem tartott annyi együttes ülést, mint a magyarral, és a kétoldalú együttműködésük rendkívül sikeres.
   
A szerb kormányfő köszönetet mondott Magyarországnak az országa európai uniós csatlakozásához nyújtott támogatásért. A Magyarország által biztosított szakmai segítségről is írtak alá most megállapodást - emlékeztetett.
   
Kitért rá: korábban már megállapodtak a külképviseletek és nagykövetségek infrastruktúrájának közös használatáról, ez is mutatja a magyar-szerb együttműködés hatékonyságát.
   
A szerb kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarország a harmadik legfontosabb gazdasági partnere Szerbiának az EU-ban, és hamarosan a második helyre kerülhet, mert folyamatosan nő a kereskedelmi forgalom a két ország között. Az infrastrukturális projektek pedig ugyancsak a kétoldalú együttműködés és bizalom magas színvonalát bizonyítják - vélekedett.
   
Ana Brnabic köszönetet mondott magyar kollégájának azért is, amit a magyarországi szerb közösségért tett, és azt mondta, Szerbia is elkötelezett a szerbiai magyar közösségek segítése mellett.
   
Kérdésre kifejtette: Magyarország a legmegbízhatóbb partnere Szerbiának az uniós integráció felé vezető úton, minden segítséget megad Szerbiának és mindig minden fórumon kiáll Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása mellett. Egyre több magyar beruházás valósul meg Szerbiában, ezt a magyar kormány is támogatja - fűzte hozzá.
   
Azt is elmondta: előbb-utóbb újabb migrációs hullám alakulhat ki. Szerbia nem tagja az EU-nak, de közös európai álláspont kialakítását sürgeti, mert tranzitútvonalon helyezkedik el, ahol egy EU-tagállam felől érkeznek a migránsok, hogy ez EU másik része felé haladjanak - magyarázta.
   
Közölte: jó lenne, ha ellenőrzött formában jönnének a migránsok, és már ez első uniós tagállamban ellenőriznék őket, ahova érkeznek. Úgy kellene segíteni az embereknek, hogy ne kelljen elhagyniuk a szülőföldjüket és ne kelljen elindulniuk Európa felé - mutatott rá.

 

Szijjártó: Magyarország és Szerbia is jelentősen profitál a kiváló együttműködésből

 Történelmi léptékben mérve is kiváló a politikai együttműködés Magyarország és Szerbia között, ebből pedig mindkét ország jelentősen profitál gazdasági szempontból is - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az általa vezetett tárca közleménye szerint szerdán.

Jadranka Joksimovic szerb európai integrációs miniszter és Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kormányközi megállapodást ír alá Budapesten, a Karmelita kolostorban 2021. szeptember 8-án. Mögöttük Ana Brnabic szerb és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. MTI/Máthé Zoltán

A miniszter arról számolt be a Budapesten rendezett magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozót követően, hogy 2021 első felében 37 százalékkal nőtt a kétoldalú kereskedelmi forgalom, ennek értéke az év végére meg fogja haladni a 3 milliárd eurót.
   
A forgalom további növelése érdekében a magyar Eximbank 135 millió eurós hitelkeretet hozott létre a magyar és szerb vállalatok kereskedelmi együttműködésének támogatására - tette hozzá.
   
Mint mondta, a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira adott válaszként a kormány finanszírozást biztosít magyar cégek külföldi beruházásaihoz, aminek kapcsán a legnagyobb érdeklődés Szerbia iránt mutatkozik. Tájékoztatása szerint a kormány tizenhat magyar vállalat szerbiai beruházását finanszírozza, így 20 milliárd forint támogatás nyomán jelenleg 40 milliárd forintnyi beruházás zajlik a szomszédos országban.
   
Szijjártó Péter kiemelte, hogy folytatódik a vajdasági gazdaságfejlesztési program is, ahol eddig 14 ezer magyar kis- és közepes vállalkozás kapott támogatást mintegy 60 milliárd forint értékben, ezek nyomán 120 milliárd forint értékben zajlanak beruházások.
   
Megállapodás született szerdán a két ország közötti összeköttetések javításáról is, ennek keretében a jövő év nyaráig beindítják a dunai gyorshajó-járatot Budapest és Belgrád között. Emellett a miniszter elmondta, hogy már minden előkészítő munkát elvégeztek a Szeged és Szabadka közötti vasútvonal építésével összefüggésben, jövő év nyarától a vonalon "kényelmesen és gyorsan" lehet majd vonattal utazni.
   
Végezetül közölte, hogy a két ország közötti bizalmi kapcsolat új szintjét mutatja a megegyezés, miszerint Szerbia és Magyarország beengedi egymás nagykövetségeire a másik fél diplomatáit azokon a helyeken, ahol annak nincs képviselete. Így magyar diplomaták dolgoznak már Szerbia zambiai nagykövetségén, s ezt Kongó fogja követni, a szerbek pedig Magyarország máltai és chilei képviseletére delegálják a diplomatáikat.

MTI
  • Ismét igazolódott, a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök
    Az ellenzéki pártok próbálják csökkenteni a Márki-Zay Péter által okozott kárt azzal, hogy gyámság alá helyezik a kapitányt, ami azt is jelenti, hogy ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány a főnök – értékelte az elmúlt hetet a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus, aki kitért arra is, hogy miért lett kudarcos a baloldal nép­szavazási kezdeményezése, illetve a polgári kormánynak miért fontos a kultúra és a tudomány.
  • A többség szerint Orbán Viktor jobban képviseli az emberek érdekeit, mint Márki-Zay Péter
    Az országgyűlési választások – április harmadikára kitűzött – időpontjához közeledve egyre inkább felértékelődik a jobb- és baloldal által kínált jövőkép konfliktusának kérdése - mutat rá a Századvég legfrissebb elemzésében.
  • Elpusztít bennünket a radikális baloldali szentháromság
    Lemondott professzori rangjáról a torontói egyetem ismert kutatója, Jordan B. Peterson. A kanadai akadémikus, sztárpszichológus azzal magyarázta döntését, hogy a faji és szexuális sokszínűséget hirdető progresszív eszmék lebontják az oktatás és a tudomány intézményeit, a szólásszabadság fogalmát újraértelmezve pedig végül pusztulásba hajszolják a nyugati világ kultúráját és társadalmait is. A szerző meglepetésre Vlagyimir Putyintól is idéz: az orosz államfő a nyugati haladóknak tulajdonítja azokat az eszméket, amelyek szó szerint népirtásba torkollottak a hazájában.
MTI Hírfelhasználó