Magyarország jól kezelte a járvány miatti gazdasági krízist
Magyarország jól kezelte a pandémia miatt kialakult gazdasági válságot, ezt önmagában megmutatja a második negyedéves, 17,9 százalékos GDP-növekedés - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton Balatonszárszón.
2021. augusztus 29. 13:05

A tárcavezető a Reformátusok Szárszói Konferenciáján tartott, A pénz minden rossznak gyökere? című kerekasztal-beszélgetésen kiemelte: Magyarországon jelenleg 4,7 millióan dolgoznak, "még soha ennyien nem dolgoztak a rendszerváltás óta", és ez a szám egymillióval magasabb a 10 évvel ezelőttinél.

Varga Mihály közölte, a válság kezelése nem rövid távú volt; arra törekedtek, hogy lépéseiknek a munkahelyek megóvásán, újak létrehozásán, a gazdasági növekedés lendületének visszanyerésén túl hosszú távú hatásuk is legyen.

A miniszter azt mondta, régi félelem, hogy Magyarország "beragad" a közepesen fejlett jövedelmi helyzetű országok csapdájába, ezért szeretnének hozzáadott értéknövekedést produkáló, hosszú távon is versenyképes gazdaságot teremteni.

A bruttó hazai termék tavalyi nagyobb visszaeséséről azt közölte, az "olyan gazdaság, ahol az autóiparnak és a turizmusnak nagyon komoly szerepe van, jobban visszaesik ilyenkor".

"Ha a turizmus 42 százalékkal növekedett az elmúlt egy évben, olyan rosszul nem állunk" - jegyezte meg, majd hozzátette, hogy a Balatonnál töltött augusztus eleji szabadsága alatt azt tapasztalta: vásárlóerőben a magyar lakosság kezd fölzárkózni más országokéhoz.

Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem magántanára, a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja úgy vélte, vigyázni kell, hogy "ne egy mutatóra alapozzuk az eredményeink megállapítását". Még nincsenek adatok, és szociológiai vizsgálatok kellenek arról, hogy nem nőtt-e az elszegényedés, a szakadék a városi és a vidéki lakosság között - vetette fel.

Megítélése szerint gondolni kell arra, hogy nem ez volt az utolsó válság, egészségügyi válságok, környezeti problémák is jöhetnek, így a mindenkori krízishelyzetekre való felkészüléshez indokolt hosszú távú stratégia kidolgozása, a válságállóképesség megteremtése.

"A legfontosabb a szemléletváltás: ne megoldani akarjuk a válságot, hanem felkészülni rá" - fogalmazott a szakember.

Csath Magdolna arra a kérdésre, hogy a pénzt tartja-e minden rossz gyökerének, azt válaszolta: nincs a pénzzel probléma, ha nem úr, hanem szolga, baj akkor van, ha a pénz életcéllá válik.

A közgazdász professzor egy Egyesült Államokban végzett kutatás eredményeit ismertetve közölte, hogy a boldogságérzet addig kötődik a pénzhez, ameddig az ember alapvető dolgokat nem tud elérni. Ezen felül hiába lesz több pénze, nem lesz boldogabb.

A közszolgálati egyetemnek egy a fiatalok elvándorlásának okát kereső felméréséről azt mondta, hogy az elmúlt 10-15 évben Magyarországot elhagyók többsége nem az alacsony keresetet, hanem azt említette a legfontosabb indokként, hogy nem talált értelmes munkalehetőséget, "nem tudta magát megvalósítani".

Varga Mihály úgy foglalt állást, hogy a pénz önmagában nem bűnös és nem is bűntelen, "nem különbözik azoktól a szerelmektől", amelyeknek az ember a rabjává válik, mint például az alkohol, a dohányzás, az okostelefon vagy a túlzásba vitt sport.

"Ha a pénz nem születik meg, még mindig a naturális cserekereskedelem időszakában lennénk"-  jelentette ki.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, a pénzhez való viszonyunk "megmutat bennünket" azáltal, hogy mire fordítjuk: építkezünk belőle, vagy elidegenítjük magunktól embertársainkat.

Gér András, a református egyház zsinati tanácsosa azt hangoztatta, hogy a pénz az istené, mert minden ember vagyon nélkül érkezik a világra, a pénzt az isten adja használatra. Ha az emberek nem mint a pozitív célok elérésére kapott eszközre, hanem úgy tekintenek a pénzre, hogy ez az övék, vagy megítélhető módon jutnak hozzá, nem ők használják a pénzt, hanem a pénz őket.

Varga Mihály kiemelte, ma már elfogadott, hogy a tisztességes munkajövedelem mellett a tőkejövedelem is lehet tisztességes. Rámutatott: az egyházak is végeznek vállalkozási tevékenységet működésük biztosítására, de az a véleménye, a javaikkal úgy sáfárkodjanak, hogy az ne legyen ellentétes a küldetésükkel.

"Vehetnek állampapírt, kriptovaluta esetében óvatosságot javasolnék" - mondta kérdésre válaszolva.

Csath Magdolna úgy vélte, a pénz hatalma eluralkodott a társadalomban, minden arról szól, hogy fogyasszunk. Úgy véli, az egyházaknak az értékközvetítő tevékenységükkel jobban, határozottabban kellene kiállniuk a nem hívő emberek elé is, akik így hiteles, elfogadható véleményt hallhatnának a pénz szerepéről.

Hozzáfűzte, a társadalmi értékrend megváltozása nem várható a cégektől, mert azok fogyasztás ösztönzésében érdekeltek.

Gér András az egyházak támogatásáról szólva hangsúlyozta: ha a hívek nem járulnának hozzá az egyház működéséhez, akkor nem éreznék magukénak azt. A gyülekezet ugyanakkor nem képes finanszírozni az ingatlanvagyon korszerűsítését, ahhoz kormányzati segítségre van szükség. Jelezte, ez évszázadokkal ezelőtt is így volt: uralkodók, földbirtokosok adtak pénzt a templomok felújítására.

A kerekasztal-beszélgetésen téma volt az adományok elektronikus fizetési lehetősége, amely jelentős innovációt jelentene az egyházaknak.

Gér András azt mondta, e megoldások drágák, és kérdés, hogy az egyház vagy az adományozó állja-e a banki költségeket.

Csath Magdolna közölte, nagyon drága a bankolás Magyarországon, erre "rendszerszintű megoldást" kellene találni.

Varga Mihály megjegyezte, hogy a kormányzat igyekszik népszerűsíteni a kártyás fizetési módokat, de a magyar lakosság nagyon ragaszkodik a készpénzhez, jelenleg mintegy 7700 milliárd forint a lakossági készpénzállomány és folyamatosan nő.

MTI
MTI Hírfelhasználó