Jogállamiság: Von der Leyenék ezúttal beintettek az EP-nek
Az uniós parlament sürgeti, hogy még a jövő évi választások előtt lépjenek fel Magyarország ellen.
2021. augusztus 25. 20:10

Az Európai Bizottság egyelőre hárította az Európai Parlament perrel való fenyegetését a jogállamisági rendelet ügyében. Az EB szerint pusztán a jog talaján nem állja meg a helyét az EP kérelme, miszerint a legnyilvánvalóbb esetekben (értsd: Magyarország és Lengyelország) mielőbb élesítsék az uniós források elzárását is lehetővé tévő szabályt. A balliberális képviselők most emiatt méltatlankodnak.

Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság a jogállamisági rendelet végrehajtásának ügyében különbözött össze újfent az Európai Parlamenttel (EP): egy most nyilvánosságra hozott levélben a bizottság világosan a balliberális többségű EP tudtára adja, hogy jogi szempontból nem állja meg a helyét a parlament kérelme, miszerint „a legnyilvánvalóbb esetekben” (értsd: Magyarország és Lengyelország) azonnal élesítsék az uniós források elzárását is maga után vonó rendeletet. Korábban a Magyar Nemzet is írt róla, hogy az uniós parlament június elején egy határozatban épp Budapest és Varsó kapcsán követelte a pénzcsapok elzárását a jogállamiság állítólagos sérelme miatt. Június végén David Sassoli EP-elnök egy Von der Leyennek címzett levélben perrel fenyegette meg az EB-t, mondván: a szerződések 265. cikke alapján a bizottság elmulasztja teljesíteni a kötelességeit, amikor nem lép fel a jogállamiság érdekében, emiatt pedig bíróságra vihető.

Az EB-nek két hónapja volt rá, hogy válaszoljon az EP aggályaira, a határidő a hét elején járt le.

 Az uniós parlament balliberális képviselői pedig a Twitteren, felháborodottságuknak hangot adva hozták nyilvánosságra a bizottsági válaszlevelet. Ebben ugyanis Von der Leyenék világosan kijelentik: az EP kérelme jogi szempontból nem elég világos és precíz, így a bizottság nem tud állást foglalni a kérelemről, miszerint lépnie kellene  „a legnyilvánvalóbb esetekben”. A szerződések felett őrködő testület azt is leszögezi, hogy a jogállamisági rendelet alkalmazásának objektívnek, igazságosnak és pártatlannak kell lennie. Mint írják, a jogszabály alkalmazását nem szüneteltetik, az EB annak január elsejével történt hatályba lépése óta igenis alkalmazza azt. A jogi érvelést a magyar kormány brüsszeli kritikusa, a Momemtum európai szövetségese, Sophie in’t Veld nyílt provokációnak nevezte. – Ezzel nem az EP-t, hanem az európai polgárokat sérti meg a bizottság – húzta alá. 

A kérdés az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatóján is előkerült, ahol a testület illetékes szóvivője is visszautasította az EP vádjait. Mint azt Brüsszelben közölték, az EB folyamatosan előkészíti a potenciálisan szankcionálható eseteket, időközben pedig a rendelet alkalmazását segítő iránymutatások kidolgozását is megkezdte.

Abból a szempontból is érthetetlen az EP „késlekedésről” szóló érve, hogy az uniós bizottság tájékoztatása szerint jelenleg épp a parlamenttel folyik a konzultáció a szóban forgó iránymutatásokról.

Az EB ezek elkészültét kora őszre ígéri. Egyébként Johannes Hahn költségvetési biztos még júniusban legalább kilencre (!) becsülte a jogállamisági rendelet által „sújtható” tagállamok számát. 

Ismert az is, hogy tavaly decemberben az állam-és kormányfőket tömörítő Európai Tanács annak a lehetőségét is megteremtette, hogy a kritikus országok az Európai Unió Bíróságára vigyék a jogállamisági rendeletet: ezt Magyarország és Lengyelország idén márciusban tette meg, azzal érvelve, hogy a kondicionalitásszabály nem fér össze az uniós szerződésekkel. Az ügyben október 11–12-én lesz az ütközet, amikor is a luxembourgi testület tárgyalja a keresetet. A magyar–lengyel kezdeményezésű, jelenleg is zajló jogvitáról az Európai Parlament mindenesetre következetesen azt mondja, hogy annak nincs halasztó hatálya. 

Judi Tamara (Brüsszel)

Címkép: Von der Leyen elnökségét megszavazza az EP Strasbourgban 2019 nyarán Fotó: Vincent Kessler

magyarnemzet.hu
  • A vallási turizmus a teljes embert megszólítja
    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóját megszólítja, testi, szellemi és lelki összetettségében.
  • Iskolai agresszió
    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési és egészségügyi szakterülete, együttműködve a Magyar Diáksportszövetséggel, a pedagógusok lelki egészségvédelmét célul kitűző programot valósít meg.
  • Atomenergia nélkül nincs zöld jövő és alacsony rezsi
    A magyar kormány célja, hogy olyan, a kor legszigorúbb elvárásainak megfelelő, kiváló műszaki színvonalú, biztonságosan működő két új blokk épüljön fel Pakson, amely évtizedeken át hozzá tud járulni Magyarország szén-dioxid-mentes villamosenergia-ellátásához - fejtette ki Süli János a Planet 2021 tanácskozáson.
MTI Hírfelhasználó