Magyarország és Horvátország szoros egymásra utaltságban él
Magyarország és Horvátország szoros egymásra utaltságban él, a felek között meglévő jó együttműködésből mindkét nemzet profitálni tud - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, miután horvát kollégáját, Gordan Grlic-Radmant fogadta Budapesten.
2021. augusztus 25. 12:27

"Mindkét kormány az eredeti európai, mondhatnám keresztény értékek alapján áll. Valószínűleg ez volt az egyik oka annak, hogy Horvátország nem csatlakozott ahhoz a hecckampányhoz, amelyet néhány európai ország indított meg Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvényünk elfogadása után" - hangsúlyozta a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter, a jogszabályt ért nemzetközi bírálatokra utalva.

"Több ország európai ügyekkel foglalkozó minisztere kezdeményezett közös dokumentumot, követelvén, hogy az NGO-k hadd menjenek be magyarországi óvodákba és iskolákba, hogy ott mindenféle szexuális propagandát kifejtsenek. Horvátország azonban nem csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, amiért köszönet jár" - tette hozzá a külügyminiszter.

Szijjártó Péter az együttműködés három fontos területét nevezte meg. Elsőként az energiabiztonságot, amelynek kapcsán leszögezte, hogy Magyarország számára is fontos a cseppfolyósított földgázt (LNG) fogadó terminál létrejötte Krk szigetén, ezzel ugyanis új beszerzési útvonal nyílik, most először vált lehetővé hosszútávú gázvásárlási megállapodást kötni nem orosz vezetékeken keresztül. A következő négy évben 1,4 milliárd, az utána következő három évben pedig évente egymilliárd köbméter földgáz érkezik majd innen az országba a tervek szerint.

Rámutatott, hogy a két ország gázpiacának összekötése komoly lehetőségeket tartogat, leszorítaná az árakat és javítaná az ellátás biztonságát. Emellett pedig háromoldalú, magyar-horvát-ukrán együttműködést lehetne kezdeni, hogy Magyarország valamennyit visszaszerezhessen abból a tranzitlehetőségből, amelyet elveszít azzal, hogy az orosz Gazprom nem Ukrajnán keresztül, hanem egy déli útvonalon fog földgázt szállítani.

Szijjártó Péter szerint a második terület az összeköttetések kérdése, és kiemelte, hogy több határátkelőt kell létrehozni a két ország között, átlagosan ugyanis 50 kilométer a távolság közöttük jelenleg. Közölte, hogy 2024-re az M6-os autópályát meghosszabbítják a határig, emellett folytatódik a murakeresztúri híd építése, illetve Sároknál és Őrtilosnál is új átkelőt terveznek nyitni.

Végezetül beszélt a nemzeti közösségek fontosságáról is, amelyek erős kapcsot jelentenek a két ország között - áll a közleményben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) fogadja hivatalában Gordan Grlic-Radman horvát kül- és Európa-ügyi minisztert 2021. augusztus 25-én. MTI/Soós Lajos

MTI
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó