Mindenki feladata, hogy a saját helyén országépítő legyen
Szent István király nyomán minden magyar feladata az, hogy a saját helyén országépítő legyen - jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten.
Utoljára frissítve: 2021. augusztus 19. 18:29
2021. augusztus 19. 15:34

Semjén Zsolt az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából adott át Áder János köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket: a Magyar Érdemrend közép-, tiszti- és lovagkeresztje, valamint Magyar Arany és Ezüst Érdemkereszt elismeréseket.

Az ünnepségen a miniszterelnök-helyettes azt mondta, Szent István király örökségéhez tartozik, hogy úgy alapította meg a magyar államot, csatlakozva a keresztény civilizációhoz, hogy az ország sem a Német-római Császárság hűbérese nem lett, sem Bizánc érdekszférájába nem vonódottbe. Elutasította a koppányi „pogánykodást”, ugyanakkor azt az árulást is, hogy a Német-római Császárságnak ajánlja fel az országot.

A Szent István-i mű lényege „az idők élén járni”, a szükséges változtatásokat megtenni és egyszerre megvédeni a nemzeti szuverenitást. Ez a feladat évszázadról évszázadra - mondta.

Az örökség tanulsága, hogy egyszerre kell megvalósítani ezt a kettős küldetést: mindenkinek a saját „őrhelyén” kell „az idők élén járnia”, nagyszerűt alkotnia, és ezt magyarként, a magyar nemzethez való hűségjegyében. A kitüntetettek pontosan így cselekedtek - hangoztatta Semjén Zsolt.

Ez 1848-ban úgy hangzott, hogy haza és haladás: egyszerre kellett kivívni a nemzeti szuverenitást és a polgári átalakulást. De ugyanez volt a feladat 1956-ban is - mondta a politikus.

Kiemelte, hogy Szent Istvánról sok mindent el lehet mondani: zseniális állam- és egyházszervező, zseniális hadvezér, zseniális diplomata volt, valamint szent király.

A miniszterelnök-helyettes szerint az, hogy „rajtunk nem fognak az évszázadok”, annak köszönhető, hogy Szent István felajánlotta az országot a Szűzanyának. Az államalapító legfontosabb tulajdonságának nevezte, hogy országépítő volt. Mindenki feladata, hogy bekapcsolódjon ebbe az országépítésbe - tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy sok magyar ünnep létezik, állami ünnep azonban csupán egy, Szent István napja. Elismerésből is sokfélét adományoznak, az állami kitüntetések viszont különleges ranggal bírnak - közölte.

A díjak egyidősek az emberiséggel - jelezte Semjén Zsolt. Azt mondta, hogy a kitüntetések fontosak azoknak is, akik kapják, és annak is, aki adja, jelen esetben a magyar államnak.

A leglényegesebbek azonban a magyar nemzetnek, mert az akkor tud megmaradni, ha büszke lehet a tagjaira - hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes arra is kitért, hogy nincs még egy olyan nemzet, amely arányosan annyi Nobel-díjast adott volna a világnak, mint a magyar.

Semjén: a magyarok küldetése ma is az országépítés

Államalapító Szent István fundamentuma a megmaradásunkat jelenti, nekünk pedig ma is az a küldetésünk, hogy országépítők legyünk - mondta el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az állami ünnep alkalmából a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadásakor csütörtökön Budapesten, a Karmelita kolostorban.

A politikus szerint mindenkinek ott kell országépítőnek lennie, ahová a gondviselés állította, legyen az a Vajdaság, Kárpátalja, a Felvidék vagy bármelyik része a világnak.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a magyar nemzet mindig akkor volt sikeres, ha hűséges volt a Szent István-i örökséghez és akkor jutott vakvágányra a történelemben, ha ettől az úttól akár jobbra, akár balra letért.

Hangsúlyozta: minden nemzetnek joga és kötelessége a megmaradás szolgálata az egyetemes emberiség érdekében; minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték; bármelyik eltűnik a történelemből, az egyetemes emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb, ezért is "kötelességünk megőrizni a magyarságunkat, mert ezt az értékgazdagságunkat csak mi adhatjuk" az egyetemes emberiségnek.

Semjén Zsolt idézte Kallós Zoltánt, a néhai nemzet művészét, Kossuth-nagydíjas néprajztudóst, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját, aki azt mondta: "addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk".

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: egy nép számára, főleg egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni. Hozzátette: nincs még egy család a történelemben, amely annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház és nincs még egy nép, amelyik arányában annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság.

Véleménye szerint azért fontos, hogy magyarul "tudjuk látni a világot", mert olyan csodálatos kincs "örökösei vagyunk", ami lehetővé teszi a teljes emberi kibontakozást, és olyan értékgazdaságot jelent, amit más nyelven, más kultúrában "nem tudnánk megtenni".

Utalva Kallós Zoltán szavaira, Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a zenei, a tánc- és a beszélt anyanyelvünk tart meg és segít abban, hogy "kihozzuk magunkból" azt, amit a Jóisten talentumként adott, lehetővé teszi az egyén kiteljesedését és a magyar nemzet fennmaradását.

Leszögezte: amikor "a magyarságért küzdünk, elismerjük" minden nemzetnek azt a küldetését, hogy saját magát megőrizze az egyetemes emberiség számára.

"Nemzetfelfogásunk két szélsőséget utasít el", amely nem tekinti értéknek a nemzeti létet, és a sovinizmust, amely tagadja más nemzetek létezéshez való jogát - mondta.

Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjjal ismeri el. A kitüntetés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. A magyarországi nemzetiségi törvény elfogadása után, 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.

D_NOE20210819068

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j6) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (j4) a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj kítüntetettjeivel az államalapítás és államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a Karmelita kolostorban 2021. augusztus 19-én. MTI/Bruzák Noémi

A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző magyarországi és külföldi személyeknek és szervezeteknek adható.

Évente legfeljebb tíz díj adományozható. A díjak átadására minden évben augusztus 20-a alkalmával kerül sor.

A Külhoni Magyarságért Díj elnevezése - a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára - Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjra módosult.

A díjat a miniszterelnök a nemzetpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztésre adományozza, az elismeréssel emlékplakett, továbbá - személyenként vagy szervezetenként - egymillió forint jutalom jár.

Idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezőjeként ismertté vált Ferencz Angéla néprajzkutató, közösségszervező, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója, a Székelyföldön található Haszmann Pál Múzeum, a Komáromi Jókai Színház, Simek Viktor rajztanár, karnagy, a vajdasági Egység Művelődési Egyesület, az ugyancsak vajdasági Hét Nap hetilap, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, valamint a Németországban működő Csöbörcsök Néptáncegyüttes részesült a díjban.

Elismerő oklevélben részesült a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ.

A díjakat Semjén Zsolt és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adta át.

MH - MTI
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • Deutsch: A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából
    A brüsszeli bürokrácia „hülyét csinált" magából, és kiderült, hogy semmilyen normatív jogi szempont nem támasztja alá a Brüsszelből érkező jogállamisági kritikákat és kifogásokat. Ezek mögött kizárólag durva politikai szándék áll, az európai baloldal és magyar "dollárbaloldal" politikai támadási szándéka - mondta Deutsch Tamás.
  • Támadás a magyar egyetemek ellen
    Végtelenül aljas és felháborító a korrupciótól átszőtt EU parlamentje, valamint elnöke miatt feddhetetlenséggel ugyancsak nem jellemezhető bizottságának újabb aknamunkája Magyarország ellen – rögzíti Alvincz József.
  • Csurka megjövendölte a mai fejleményeket
    A „mainstream", a média fősodrata azt sugallja, hogy el kell vetni a régit, a nemzeti érték nem érték, a multikulti a trend. Ehhez a véleményhez Csurkának volt néhány szava, ami persze kiverte a biztosítékot az ellenfeleinél. Egy biztos: jóslatai beváltak, félelmetes előrelátással bírt. A mainstream média szemében Csurka ma nem divatos, sőt veszélyes – fogalmaz Bakos Katalin filmrendező.
MTI Hírfelhasználó