Biden katasztrófát okozott Afganisztánban
Akarva-akaratlanul előjön a Vietnam-párhuzam, hiszen kísértetiesen hasonló felvételek készültek 2021 Kabuljáról és 1975 Saigonjáról. Mindkét fővárosból repülőkkel és helikopterekkel próbálták meg kimenekíteni az amerikai nagykövetség munkatársait, illetve a megszálló erőkkel együttműködő civileket.
2021. augusztus 17. 17:05

Afgánokkal tele az amerikai repülőgép – magyarnemzet.hu/uropress/EyePress/AFP

Elnézve a Joe Biden vezette Egyesült Államok látványos afganisztáni kudarcát, akarva-akaratlanul előjön a Vietnam-párhuzam, hiszen kísértetiesen hasonló felvételek készültek 2021 Kabuljáról és 1975 Saigonjáról. Mindkét fővárosból repülőkkel és helikopterekkel próbálták meg kimenekíteni az amerikai nagykövetség munkatársait, illetve a megszálló erőkkel együttműködő civileket.

Sokak szerint Afganisztán lett Joe Biden Vietnamja.

Mindezek dacára a demokrata elit még mindig a saját párhuzamos világában él, Biden elnök semmilyen ellentmondásra nem hajlandó érdemi magyarázatot adni, a CNN kabuli munkatársa csadorba öltözve pedig arról „tudósít", hogy a tálibok barátságosnak tűnnek, noha a háttérben azt üvöltik, hogy „halál Amerikára".

Közben Törökország és az Európai Unió egy újabb migrációs hullámra készül Afganisztán irányából.

Egyre többen hívják fel rá a figyelmet, hogy a 2015-ös káosznak nem szabad megismétlődnie.

National Review: Rosszabb, mint Saigon

Az egyik legtekintélyesebb amerikai konzervatív folyóirat, a National Review úgy értékeli Joe Biden afganisztáni kudarcát, hogy a jelentős részben az elnök által előidézett kabuli káosz rosszabb, mint az 1975-ös saigoni zűrzavar.

A szerző, Ben Sasse véleménye alapján Biden afganisztáni fiaskója a legsúlyosabb külpolitikai katasztrófa egy generáció leforgása alatt. Szerinte Kabul elfogalása után Afganisztán "banditarezsim" lesz.

Afgánokat menekít az USA hadserege – magyarnemzet/uropress/EyePress/AFP

Majd kifejti, hogy noha az Egyesült Államok szuperhatalom, de a Biden-kormányzat mégsem viselkedik ehhez méltóan, péládul a washingtoni demokrata vezetőség nem tudta megvédeni a kabuli amerikai nagykövetség épületét a táliboktól.

Ben Sasse hozzáfűzte: az Egyesült Államok még arra sem képes, hogy kimentse azokat, akik az amerikai katonákat segítették az elmúlt 20 évben.

Noha a szenátus hírszerzési bizottságában mind a demokrata, mind a republikánus tagok figyelmeztették a Biden-kormányzatot, hogy összeomlás és vérontás következhet Afganisztánban.

Az elnök és körei mégsem cselekedtek.

Most pedig úgy tesznek, mintha meglepték volna őket az elmúlt napok történései, pedig ezek az események előreláthatóak voltak.

Az elnököt hírszerzési ügyekben illetékes politikusok figyelmeztették, de úgy tűnik, az amerikai hírszerzés már nem is működik.

Biden szétverte.

Még arra sem figyelmeztették az amerikai vezetőséget, hogy a tálibok már Kabul alatt vannak - a szerk.

Ben Sasse szerint a tálibok megalázták a szuperhatalom Amerikát.

És ezért Biden a hibás.

Kabulban is fejvesztett menekülés

A cikk szerzője felidézi az 1975-ös saigoni eseményeket, amikor is dél-vietnamiak megrohamozták a repteret, hogy Amerikába juthassanak, Washington pedig akkor is késlekedett, így az utolsó pillanatban tudták csak evakuálni az amerikai nagykövetség munkatársait, egy helikopter segítésével úgy, ahogy az vasárnap történt a kabuli amerikai nagykövetség esetében.

A vietnami háború záróakkordjaként 1975 áprilisában a Kína és a Szovjetunió által támogatott észak-vietnami kommunisták, az úgynevezett Vietkongok elfoglalták az Amerikával szövetséges Dél-Vietnamot.

Az ország fővárosába, Saigonba viszont ellenállás nélkül hatoltak be.

Az Egyesült Államok akkor azzal volt elfoglalva, hogy evakuálja a saigoni nagykövetségének a munkatársait és az amerikaiakkal együttműködőket, de ezzel alaposan elkéstek, végül a nagykövetség épületének tetejéről helikopterrel kellett kimentsék a helyieket, miközben a civil lakosság is menekülőre fogta. A késedelemért komoly kritikák kereszttüzébe kerül Gerard Ford akkori amerikai elnök. A vesztes vietnami háború az Egyesült Államok számára óriási kudarcnak bizonyult.

Amelyhez csak Biden mostani, afganisztáni fiaskójához fogható.

A folyamat tehát kísértetiesen hasonló.

Saigon evakuálásáról készült fényképek és videofelvételek bejárták akkor is a médiát, akárcsak napjainkban.

Akkor az észak-vietnami kommunisták alázták meg az Egyesült Államokat.

Most pedig az iszlamista tálibok.

Ez utóbbi miatt félő, hogy Afganisztán ismét nemzetközi terrorszervezetek fészkévé válik.

A National Review szerint Oroszország és Kína ki fogják használni a Biden-kormányzat gyengeségét, ehhez kétség sem férhet. A Kabulban történtek pedig egyértelmű üzenetet fogalmaznak meg az Egyesült Államok olyan szövetségei számára, mint Ukrajna vagy Tajvan, nevezetesen: miért kellene bízniuk Washingtonban, mikor az látványosan cserben hagyta Afganisztánt? Vajon Biden Ukrajnát és Tajvant is magára foja hagyni?

A szerző véleménye szerint nem igaz, amivel Biden elnök mentegetőzik, nevezetesen, hogy most véget vetett egy „soha véget nem érő háborúnak", hiszen az Egyesült Államok nem birodalomépítési szándékkal vonult be 2001-ben Afganisztánba, hanem azért, hogy megakadályozza a szeptember 11. terrortámadásokhoz hasonlók előfordulását, illetve, hogy segítse kiképezni a szövetséges afgán erőket a terrorizmus elleni harchoz.

Sikerként könyvelik el Oszaba Bin Laden likvidálását. De most mindazokat a hősöket, akik segédkeztek Amerikának, a Biden-kormányzat most szembeköpi. 

Ben Sasse azt a következtetést vonja le, hogy nem az amerikai katonák veszítették el a háborút, hanem a politikusok.

Szerinte Biden elnöknek elő kellene bújnia rejtekéből és vállalnia kellene a felelősséget.

A demokrata kormányzattól most azt várja el hogy biztosítsák a kabuli repülőteret annak érdekében, hogy az amerikaiaknak minél több segítője el tudjon menekülni a tálibok elől.

Biden júliusban még arról beszélt, hogy a tálibok nem fognak visszatérni.

Július 8-án a Fehér Házban Joe Biden elnök sajtótájékoztatót tartott a tervezett afganisztáni kivonulásról, amelyet akkor „jó tervnek" nevezett. A Fehér Ház honlapján elérhető szövegből kiderül: az egyik újságíró Bident arról kérdezte, hogy elkerülhetetlen a tálibok visszatérése? Mire az elnök azt válaszolta: "Nem, nem az, mert erős afgán hadsereget hagynak hátra 300 ezer katonával, légierővel és egyéb harci eszközökkel felszerelve, míg a tálinoknak csak 75 ezer katonájuk van."

Biden akkori értékelése alapján: „az afgán hadsereg olyan erős, mint bármely más hadsereg a világban". Majd leszögezte, hogy „nem bízik a tálibokban, de bízik az afgán hadseregben, amelynek kiválóan kiképzett katonái vannak".

Biden infantilizmusa

Ezt követően Biden cáfolta azt, hogy az amerikai titkosszolgálat szerint a kabuli kormény összeomlik. Biden kijelentette, ez nem igaz. 

Arról is kérdezték, hogy lát-e párhuzamot az amerikai katonák afganisztáni, illetve vietnami kivonulása között? Biden azt válaszolta, hogy
egyetlen ilyen párhuzamot sem észlel.

Szerinte a tálibok és az észak-vietnami hadsereg kapacitásai nem összehasonlíthatóak. Az elnök kiemelte: nem fognak olyan felvételeket látni a kabuli nagykövetség épületéről, hogy annak tetejéről menekülnek az amerikaiak, minthogy ez Saigonban megtörtént.

Saigonban is, Kabulban is helikopterrel meneküknek az amerikaiak.

Véleménye szerint az afgán és a vietnami helyzet nem is hasonlít egymásra.

Végezetül azt mondta: nagyon kevés annak az esélye, hogy a tálibok átvegyék a hatalmat egész Afganisztánban.

Hamar kiderült: Biden nem mondott igazat.

Augusztus első és második hetében a tálibok szinte ellenállás nélkül elfoglalták a tartományi székhelyeket, augusztus 15-én pedig benyomultak Kabulba, ahol a kormányerők harc nélkül átadták a fővárost, Asraf Gáni afgán elnök és több minisztere pedig elmenekült az országból.

Márkos Imre Örs

origo.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó