Várhatólag újra megtelik derűs emberekkel a váras városban az Érsekkert: a jubileumi, XXV. Egri Bikavér Ünnep időpontja 2021. augusztus 26-28. Dr. Várhelyi Tamás PhD, CMC főiskolai tanárt, az Innovatív Turisztikai Tudásközpont igazgatóját, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Borturizmus jegyzetének szerzőjét kérdezte a Gondola.

– Igazgató úr, mi a hozama annak, hogy a bor világában művelődési hagyományok alakulnak ki, ezek egyike az Egri Bikavér Ünnep, mely immár negyedszázados történetre tekinthet?

– A bor ősidők óta a kultúránk része, így már a Bibliában is fontos a szerepe. A bor így nem egyszerűen alkoholos ital, hanem sokrétű szimbólum – ebben az értelemben talán csak a kenyér hasonlítható hozzá. Így nem véletlen, hogy egy boros fesztivált ünnepnek hívnak, és a jól sikerült fesztiválok idővel a kulturális hagyományok részévé válhatnak. Az általában Szent Donát napjához kötődő Egri Bikavér Ünnep ráadásul több szempontból is kiemelkedett a korai borfesztiválok közül. Az egyik, hogy innovatív módon a legjobb helyi borászok boraikat egy-egy társult étterem minőségi gasztronómiai alkotásával együtt kínálták. A másik a korábbi, mára már kinőtt helyszín, a Dobó tér, amely az ország egyik legszebb tere. Ráadásul a háttér az Egri vár, amelyhez az Egri Bikavér legendája is kötődik. Ezek mellett a Bikavér Ünnepnek fontos szerepe volt a megtépázott hírnevű Bikavér minőségében vetett hit visszaállításában is.

– A Bikavér Ünnep hasznot hoz azoknak a szállodáknak, éttermeknek, kávéházaknak is, amelyek a Hegyközség erőfeszítéseiből nem veszik ki részüket. Hogyan lehet elérni, hogy a fő szervezők is érezzék: ez közös alkotás, potyautasok nélkül?

– A rendezvényt általában támogatja a város, és a városnak érdeke, hogy jól menjen a szállodáknak, amelyek jelentős mértékű idegenforgalmi adót fizetnek. A fő szervezők dönthetnek arról, hogy mely éttermeket engedik be a borászok mellé. Természetesen ettől még vannak olyan turisztikai szolgáltatók, akik közvetetten sem járulnak hozzá a szervezés költségeihez, de ez minden nagy rendezvény esetén így van. Ahol erős a szakmai közösség, ott többnyire legalább a marketing költségekhez is hozzájárulnak ezek a szolgáltatók. Egerben a turisztikai szolgáltatóknak vannak szakmai szervezeteik, és a TDM – Turisztikai Desztinációs Menedzsment – szervezetben képviseltetik is magukat, de sajnos a városban nem úgy alakultak a dolgok, hogy az egyes tagok úgy érezhessék, beleszólásuk van a város turisztikával kapcsolatos ügyeibe. Ezen azonban lehetne és kellene is változtatni.

– A Bikavér Ünnepnek része lesz az ugyancsak 25 éves múltú irodalmi díjhoz, a Balassi Bálint-emlékkardhoz tartozó Balassi-kard borseregszemle. Ez utóbbinak szervezője már évekkel ezelőtt arra törekedett, hogy a vándorló borverseny a jubileumi alkalomra ismét, immár harmadszor Egerbe érkezzen. Az ilyen kulturális ötvözetek mennyiben erősítik – ha egyáltalán erősítik – egymást?

– A Balassi-kard borseregszemle kitűnő példa a különböző kulturális ágak sikeres összekapcsolódására. Manapság a költészetre ráfér a népszerűsítés, de a borkultúrát is erősíti, ha szorosabban összekapcsolódik a költészettel. A seregszemle külön erénye, hogy az egész Kárpát-medencében gondolkodik, és ismert, hogy a környező országokban, főként a Felvidéken is vannak olyan borvidékek, amelyek egykor a legjobbak között voltak nyilvántartva. Ezeken a helyeken ma is számos kiváló magyar borász munkálkodik.

Dr. Várhelyi Tamás

Hiszek a szinergiák erejében: véleményem szerint Eger is elsősorban azért ennyire sikeres a turizmusban, mert fő vonzerői összefüggnek egymással, erősítik egymást. Ilyen a már említett, a Vár 1552-es megvédéséhez kapcsolódó Bikavér-legenda, vagy az, hogy egy barokk téren, vagy éppen az Érsekkertben kóstolhatjuk a bort.

Molnár Pál