A nap, amikor Szent István az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta
A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli.
2021. augusztus 15. 10:40

Augusztus 15-én ünnepli Szűz Mária mennybevételét a katolikus egyház. A Nagyboldogasszony napja az egyház legnagyobb Mária-ünnepe, hazánkban pedig az ünnepnek különösen kiemelt szerepe van, hiszen Szűz Mária az ország patrónája.

Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a katolikus egyház Szűz Mária mennybemenetelét ünnepli. Az 1446. évi Müncheni kódexben találkozunk magyar elnevezésével: a néphit „boldogasszony”-a keresztény hatásra azonosult Szűz Máriával, s innen ered a Nagyboldogasszony elnevezés is.

Az ősegyházig visszanyúló hagyomány ünnepléséről már az 5–6. századból is maradtak fenn adatok. Magyarországon pedig Szent István uralkodásának ideje óta ünneplik.

Első magyar királyunk olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába.

Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban, Nagyboldogasszony napján hunyt el – tudhattuk meg a Magyar Kurír katolikus hírportál cikkéből.

Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának (Pesti ferences templom, Budapest) (Forrás: Wikipédia)

Magyarország patrónájának napján hagyomány a zarándoklat a Mária-kegyhelyekre. Nagyboldogasszony napja és az augusztus 20-án tartott Szent István ünnepe közötti időszakot a hit és a nemzeti összetartozás tudata tölti ki.

A Mária-napok között a Nagyboldogasszony napja a katolikus hívőknek a legbensőségesebb, legmagasztosabb ünnep, amelyhez mellesleg számos népszokás és legenda kötődik.

Ilyen például a Mária-virrasztás hagyománya, melynek napján a napfelkeltében meg lehet látni a Napba öltözött asszonyt, akiről az Újszövetség Jelenések könyvének 12. fejezetében olvashatunk.

Az ünnephez tartozó másik hagyomány, hogy virágokból összeállított Mária-koporsót készítenek, illetve ilyenkor virágszentelést tartanak. A megszentelt illatos füveket pedig a halott koporsójára tették, hogy Máriához hasonlóan az elhunyt is dicsőségre jusson. De volt, hogy a megszentelt füveket, virágokat az épülő ház alapjába, a csecsemő bölcsőjébe vagy a fiatal pár ágyába helyezték.

E nap időjárásából a termés mennyiségére és minőségére is lehetett következtetni: ha Nagyboldogasszony napján derűs az idő, jó lesz a bortermés.

(Fotó: MTI/Komka Péter)

Magyarországon Nagyboldogasszony kötelező ünnep, amikor a katolikusoknak az egyház szentmisén való részvételt ír elő. Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.

(Fotó: MTI/Komka Péter)

Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük

A Katolikus Egyház augusztus 15-én Szűz Mária halálát és mennybevételét, vagyis Nagyboldogasszony napját ünnepli.

Ferenc pápa így fogalmaz: „A Szűzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. (…) Ahogy a zsinat is tanítja, ő »a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára«.” (Lumen gentium, 68.) 

Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. század során egész keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

2020-ban Nagyboldogasszony ünnepén az Úrangyala imádság alkalmával a Szentatya így buzdított: „A Holdra lépéskor hangzott el a híressé vált mondat: »Ez egy kis lépés az embernek, egy óriási ugrás az emberiségnek«. (…) De ma, Mária mennybemenetelével egy végtelenül nagyobb eredményt ünneplünk. A Szűzanya a mennybe tette a lábát: nemcsak lélekben jutott oda, hanem testével, egész emberségével is. A kis Názáreti Szűz e lépése volt a nagy ugrás az emberiség számára. Nincs sok értelme a Holdra szállni, ha nem élünk testvérekként a Földön. De az a tény, hogy egy közülünk testi mivoltában a mennyben él, reményt ad nekünk: megértjük, hogy értékesek vagyunk, hogy arra rendeltettünk, hogy feltámadjunk. Isten nem hagyja, hogy testünk eltűnjön a semmibe. (…) Máriában elérjük a célt, és a szemünk előtt van utunk oka is: nem azért, hogy meghódítsuk e világ dolgait, amelyek tovatűnnek, hanem hogy meghódítsuk a hazát odafent, amely örökké tart.”

Magyarországon Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep (ezeken a katolikusoknak az Egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen esik vasárnapra. Hazánkban több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika és számos templom tartja ezen a napon a búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.

Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában mutat be búcsúi szentmisét – tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.

A bíborosi nagymise keretében a szentáldozás után Erdő Péter megáldja a bazilika új időkapszuláját, a szentmise záróáldása után pedig, a főszékesegyház melletti füves területen a főpásztor a debreceni virágkarneválra induló két installációt áldja meg. A két virágkocsit augusztus 21-én Nagyváradon is bemutatják, majd szeptember elején a Nemzetközi eucharisztikus Kongresszus résztvevői is megcsodálhatják Budapesten.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Mária – az Asszony, akinek megnyílt az Ég

Mária – az Asszony, akinek megnyílt az Ég... Többször is. Amikor Fiút fogant, ahogyan ezt rendre megénekeljük advent idején: „megnyílt az ég harmatozva”. És hitünk szerint földi élete végén is, amikor a mennybe fölvétetett, ahogyan ezt Nagyboldogasszony napján ünnepeljük.

Mária, az asszony. József jegyese, aki a názáreti csendességben Gábriel angyallal beszélget, és a Szentlélek mátkája lesz. Mert az ő szíve is nyitva van az égre. Hiszi, hogy általa előjöhet mindaz, amit Isten meg akar valósítani ebben a világban. Számunkra is biztató lehet ez a hit, amelyben nem az ember botladozó istenkeresése a hangsúlyos, hanem az a körülmények ellenére is kitartó bizalom, hogy Isten a hétköznapi életünkben is meglátogathat bennünket és beszélhet velünk. „Istennél semmi sem lehetetlen.” Eljöhet hozzánk is – akár például kedden délelőtt –, és látogatása nyomán tekintetét, kívánságát felismerhetjük gyermekünk, férjünk, munkatársunk, barátunk arcában…

Mária, az asszony – az ember – egyúttal szabadságunk nagy hírnöke is. Az isteni hírmondó megadja neki a méltóságot és a lehetőséget, hogy szabadon döntsön: vállalja-e, hogy világra szüli Isten akaratát. Ez a kérdés bennünk is ott feszül nap mint nap.

Hiszem-e, hogy ebben a szürke élethelyzetben – az én Názáretemben – megjelenhet Isten hírnöke, és kérésére igent, vagy nemet mondhatok?

„A lét kijelentései a jövő felszólításai” (Joseph Kentenich).

Hol a helyem? – tesszük fel gyakran a kérdést a zűrzavaros napokon. Hányfelé szakadjak? Gyerekek, otthon, közösség, ima, idős szülők, munkahely, „én-idő”, barátok…?

Isten pedig – szokása szerint – megkeres és megtalál ott, ahol vagyok. A bibliai férfiak legtöbbször a hegyen találkoznak vele, de számomra nagyon vigasztaló, hogy a nőket csaknem mindig a hétköznapi körülményeikben látogatja meg az Úr.

Találkozott velük a kútnál, ahová vízért mentek, az otthonukban, a konyhájukban, a kertben. Amikor babát vártak, vagy szültek, vagy az öregjeiket ápolták, esetleg a temetési előkészületeket végezték. Isten oda megy a nőkhöz, ahol vannak.

Lát minket, és ha megnyitjuk a szívünket, mi is meglátjuk őt a legegyszerűbb tennivalóinkban is. A kegyelem láthatólag szereti az egyszerű emberi formákat.

Szent II. János Pál és Ferenc pápa Máriáról mint „a női géniusz legfenségesebb megnyilvánulásáról” beszél.

Női géniusz? Amikor világunk az uniszexről és a gender számos árnyalatáról harsog? Mit értünk női géniusz alatt? Azt a női mivoltunkkal járó különleges küldetést, amely bizonyos értékekkel közvetlen közelségben van. Márpedig létezik ilyen. Joseph Kentenich összefoglaló meghatározása szerint ez az úgynevezett női küldetés: életet(szeretetet) befogadni, hordozni, ajándékozni és továbbvezetni. Jung a modern pszichológia nyelvezetét használva ezeket a specifikumokat „magfunkcióknak” nevezi, és csaknem ugyanígy összegzi: kitárulkozás, befogadás, megtermékenyülés, türelmes kihordás, „falakon belüli”, érzelmi otthonteremtés.

Mária mindezeket valóban egyszerre éli meg emberközeli és királynői minőségben.

Böjte Csaba szemlélete tanított meg arra, hogy gyakran elképzeljem Mária és József családját egyszerű otthonukban, ahol Jézusnak is megterítenek, vagy ahol Jézus kisgyermekként éppen a dackorszakát éli, esetleg nyugtalanul alszik, vagy a serdülő ifjú korában három napig nem találják… Erőt ad számomra az, hogy ha a Szűzanyára tekintünk, láthatjuk: Isten harminc éven át ezt az egyszerű helyzetet használta arra, hogy Jézus isteni küldetése kibontakozzon. 

Mária befogadja az Életet: „legyen nekem a Te igéd szerint”. Szabad személyként igent mond rá. Nem csak egyszer, hanem mindennap. Akkor is, amikor József elé kell állnia a valószínűtlen foganás hírével, akkor is, amikor istállóban kell szülnie, amikor esetleg kigúnyolják, mellőzik, és a számtalan láthatatlan szolgálatában, egészen addig, amíg ölébe teszik a kereszten meggyötört Fiát.

És hordozza az életet. Ő az első keresztény, a Krisztus-hordozó. „Isten szavát Mária transzformálja testté. Egy természetes villanykörtét a tízezer volt felrobbantana, kétszázhúszra kell transzformálni, hogy világítson, melegítsen.” Elviszi Erzsébethez, hordozza a menekülésben, és hordozza szeretetében akkor is, amikor látszólag elveszíti. Semmi nem idegen tőle, ami emberi. Minden körülményben élhetővé tenni a nehezet – ezt is jelenti az élet hordozása.

Életet ajándékoz és ébreszt. Ez több mint az eddigiek. „Az anya nem csak a testét adja gyermekének, hanem a lelkét is a magáéból építi” (Kodály Zoltán). Tejet és mézet ad.

Ő a Szép Szeretet anyja is. Övéi búját-baját, örömét értő és ápoló anya, aki olyan otthont teremt, ahol önmagunkká válhatunk. Ahol saját tempónkban „növekedhetünk kedvességben és bölcsességben”.

Közbenjár, nem csak élet-halál kérdéseinkben, hanem azért is, hogy „legyen borunk”. Don Bosco szerint Királynő, akinek azért van a fején korona és a kezében jogar, mert olyan Anya, aki nemcsak akar, hanem tud is segíteni. Bátran kereshetjük őt mindennapi ügyeinkkel: most segíts meg, Mária… Szeretete nemcsak gyengéd, hanem erős is.

És szíve otthonában harmóniát sugároz a szövetségeseivel – Józseffel, Jézussal és az Atyával – megélt „szerelmes engedelmességével”.

Végül mindezeket beteljesítve képes arra, hogy az Életet továbbvezesse. Jó anyaként a gyermekét „nem magának tartja”. Bemutatja a templomban, majd elengedi, küldetését igenli, minden erejével a kibontakozását segíti. Jézust adja nekünk. A mennyben is otthon lévő Mária pedig Istenhez vezeti a benne bízókat. Tudja, merre van az út – most és halálunk óráján is.

Szeretetet befogadni, hordozni, ajándékozni, ébreszteni és továbbvezetni. Igazi női küldetés ez. Függetlenül attól, hogy a saját gyermekünkről vagy más formában ránk bízott életről van-e szó. Minden nő az Isten anyjának testvérhúga – írja Michael Faulhaber bíboros.

Ám ez nem valósulhat meg addig, amíg a nőben nem találunk rá a feleségre, az istenképet kiegészítő társra, a feleségben pedig a lélekből testet szülő anyára. Így válik számunkra a köztünk lévő Isten kapujává Szűz Mária, a Boldogasszony, akiben a Teremtő „női géniusza” jelenik meg. 

Üdvözlégy, Mária, Isten szavával teljes, Királynőm és Édesanyám, akinek öléből élet születik, közelségében az élet növekszik, és akiből az örök élet forrásozik.

Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató

hirado.hu - Magyar Kurír
  • Orbán Viktor Varsóban
    A miniszterelnök a lengyel fővárosban tartandó eseményről azt mondta, tizenkét olyan pártvezető találkozik, aki hangot akar adni annak a sok tízmillió embernek, akik ma európai polgárok, de úgy érzik, hogy nem képviselik őket.
  • A titkosszolgálatok támadása idegen érdek: ki a tégla?
    Földi László: Felettébb zavaró és végtelenül elszomorító, hogy a magyar polgári titkosszolgálat bármelyikében áruló tisztek létezhetnek. Ők ugyanis nem lehetnek pártkatonák, mint volt ilyen időszak a rendszerváltás előtt, hanem szakmájukat végző kiválasztottak, az országot az első vonalban védeni köteles szervezet tagjai.
  • A cselekvés lehetőségeit mutatja a Planet 2021
    A Planet 2021 Budapest nem riogatni akar, hanem megmutatni, hogy a környezet védelmében mindenki tehet valamit - mondta Áder János pénteken, miután megtekintette a rendezvény fenntarthatósági közönségprogramját.
MTI Hírfelhasználó