Elpusztulhat a Horthy-kor első színes filme
Sokan az első színes magyar filmnek tartják Zombori Vilmos amatőr filmes 1938-as, eucharisztikus világkongresszusról szóló alkotását. A tulajdonosa szerint nem ártana digitalizálni, hiszen könnyen elpusztulhat.
2021. augusztus 14. 12:07

A leendő XII. Piusz pápa, Horthy Miklós és a koronaőrök alakját, Magyarország népviseleteit és a 30-as évek nyüzsgő Budapestjének képeit rejti egy celluloid filmalkotás – ráadásul színesen. Sokan az első színes magyar filmnek tartják Zombori Vilmos amatőr filmes 1938-as alkotását, ám a nagyközönség előtt ismeretlen mű magántulajdonban van, tulajdonosa szerint pedig nem ártana digitalizálni, hiszen könnyen elpusztulhat a páratlan filmszalag, melynek érdekes története van.

Kiss Csaba 45 éves, jelenleg egy vidéki kisvárosban él. A védett celluloid filmalkotás és más régi tárgyak megmentésével foglalkozik, de most már „filmproducernek” is tekinti magát. Nemrég indította el az Első színes magyar film nevű Facebook-oldalt, hogy minél nagyobb nyilvánosságot szerezzen Zombori Vilmos filmjének, és felhívja a figyelmet a mű létezésére. A körülbelül 25 ezer képkockából álló színes film korabeli, gyors mozgású és nagyjából 15 perces lehet, ám digitalizálás után, normál sebességgel akár 40 perces is lehet.
– A celluloid filmszalag a családom birtokában van évtizedek óta, és a 90-es évek végén került hozzám édesapámtól. Azért gondolom, hogy ez az első színes magyar film, mert a korabeli sajtó is írt ilyet róla, és eddig sem hallottam régebbi színes filmről, ami Magyarországon készült volna, magyar operatőr munkájaként.

Az egyhetes 1938-as eucha­risztikus világkongresszus minden napja szerepel a filmben, csodálatos, békés budapesti színkavalkád minden képkockája. E filmnek a mozivásznon a helye – mondta lapunknak Kiss Csaba.

Körmenet a világkongresszus egyik napján

Amint a lapunkban közölt képkockák is bizonyítják, a 16 mm-es Kodak color safety celluloid szalagok korukhoz képest szép képminőségben maradtak fenn, ám a filmszalag szép lassan elpusztulhat, mivel a legjobb páratartalom és a tárolási körülmények sem tartják fenn az állapotát. A tulajdonosa azt is elmondta, hogy a Miniszterelnökség műtárgyfelügyeleti hatósági főosztálya és a vele együttműködő Kulturális Javak Bizottsága egyhangúlag megállapította és hiteles védési eljárásban határozattal alátámasztotta az eredetiségét, azóta védett műtárgynak számít, megmentése viszont akadozik. 

Zombori Vilmos (1910–1938) a Magyar Amatőrfilm-szövetség egyik tehetséges tagjaként egész Európában sikereket aratott művészi és idegenforgalmi filmjeivel, melyeknek nemcsak az operatőre volt, hanem maga is laborálta azokat: vágta, rajzolta és fényképezte a szükséges feliratokat is.

Pacelli bíboros, a leendő XII. Piusz pápa Magyarországon

Bécsben és Berlinben is kitüntették, itthon a magyar Szent István-kupát nyerte el. Az 1938-as bécsi amatőrfilmversenyen a játékfilm kategória II. díját nyerte meg Tragédia című filmjével. Az 1938-as év két legfontosabb közéleti eseménysorozatán is részt vett megbízottként a kamerájával. A kilencszáz esztendős Szent István jubileumi ünnepségekről  színes 16 milliméteres filmet forgatott. A film jelentőségét a későbbiekben így értékelték: „A budapesti eucharisztikus kongresszusról készült egyetlen színes keskenyfilm ma már nagy történelmi beccsel bír. Ezen a filmen szerepel ugyanis Pacelli bíboros, akit XII. Pius néven a katolikus egyház fejévé választott meg. Különös öröm számunkra, hogy ez a film nem került külföldre a sok kérés ellenére sem, hanem magyar tulajdon maradt és jelenleg a kalocsai érsekség birtokában van. A gazdag, színpompás képek, a történelmi miliő Zombori Vilmos tagtársunk művészi munkáját dicséri. Sajnos, munkájának gyümölcsében már nem tudott gyönyörködni, mert a debreceni repülőszerencsétlenség tragikus áldozata lett” – írták a Magyar Film 1939. március 25-i számában.

Ugyan egy korabeli újsághír szerint a kalocsai érsekség tulajdonába került Zombori filmje, jelenleg az nem található meg az egyházmegye állományában. Mivel az ecetesedési szindrómát nem lehet megállítani – ez végzetes lehet a filmalkotás számára –, a celluloidszalagot a rajta lévő filmalkotással együtt csak digitálisan restaurálva lehet megmenteni az utókornak. Kiss Csaba az elmúlt húsz évben számos helyen érdeklődött, és minden olyan intézményt, igazgatóságot megkeresett, ami a celluloidfilmmel kapcsolatos tevékenységet végez.

– A Filmintézetnél nem jártam sikerrel, elzárkóztak. A Magyar Művészeti Akadémia megbízásából készülőben van egy 1938-as dokumentumfilm, ezért egy filmrendező is megkeresett pár hete, de utána lemondták az interjút, és a színes filmből általam készült fotók sem kellettek a filmjükhöz. Az eucharisztikus világkongresszus szervezőbizottságát eddig még nem kerestem meg. Mi a szándékom a filmmel?

Megmenteni az utókornak!

Sajnos a védettség miatt a magyar államnak elővásárlási joga van, emiatt nem egyszerű eladni. A védett műtárgy tulajdonosaként nem tehetek már semmit az állami szankciók miatt. Állami támogatás, pályázat sincs, pedig az örökségvédelmi törvény ezt előírná. Örülnék, hogy ha a magyar állam megvásárolná, digitalizálná és 83 év után bemutatná a nagyközönségnek – mondta Kiss Csaba.

magyarnemzet.hu
  • 1956 kommunistáinak leszármazottai itt élnek közöttünk
    Soltész Miklós 1956 kommunistáinak leszármazottjairól: „Szemeket lövettek ki, békés tüntetőkre és ünneplőkre támadtak" - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: ők azok, akik rabosítottak fiatalokat, egzisztenciájukban megfenyegették őket, jogalap nélkül kutattak át autókat és otthonokat.
  • Az Elk*rtuk a múlt részévé tette 2006-ot
    Nagyon sok színész jött a toborzásra, komoly volt az érdeklődés, többen igényelték is a mélyebb beszélgetést a film tétjéről, súlyáról, hatásáról, a művészeti közegben várható utóéletről. Nem kellett kompromisszumot kötniük, nem volt olyan, aki elállt volna a feladattól, végül minden szerepet az játszott el, akit egyébként is kiválasztottak – mondta Helmeczy Dorottya.
  • Erősítik a V4-országok felsőoktatási együttműködését
    Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a tárca és a Széchenyi István Egyetem szervezésében megvalósult V4-es felsőoktatási csúcstalálkozón angol nyelvű beszédében azt mondta, a felsőoktatás terén a V4-országok között jó az együttműködés, ugyanakkor lehetne jobb is. Ennek érdekében a magyar V4-elnökség ideje alatt célkitűzés, hogy az egyetemek kapcsolatait erősítsék.
MTI Hírfelhasználó