Nem sikerült a BBC-nek lejáratnia Szijjártó Pétert
Nem engedélyezi a brit BBC, hogy a magyar közmédia teljes egészében bemutassa azt az interjút, melyet bő egy héttel ezelőtt készítettek Szijjártó Péter külügyminiszterrel.
2021. július 31. 10:48

Nem engedélyezi a brit BBC, hogy a magyar közmédia teljes egészében bemutassa azt az interjút, melyet bő egy héttel ezelőtt készítettek Szijjártó Péter külügyminiszterrel. A riporter a jól ismert módon és ügyekben támadta a magyar kormányt: jogállamiság, uniós pénzek, LMBTQ, kémszoftver, NGO-k. Szijjártó Péter ezekre mind reagált, és ismertette a magyar álláspontot. Azt csak találgatni lehet, hogy a BBC miért nem szeretné, hogy a magyar nézők is lássák az interjút – közölte az M1 Híradója.

Drága, elfogult, rasszista, idejét múlt. Az egykor etalonnak számító BBC-vel kapcsolatban leggyakrabban ezek a kritikák fogalmazódnak meg mostanában az Egyesült Királyságban.

Legutóbb például azzal váltott ki éles felháborodást a brit médiatársaság, amikor egy álláshirdetésére csak feketék, ázsiaiak és kevert rasszú emberek jelentkezését várták. Vannak, akik szerint a kiegyensúlyozott objektivitás helyett a BBC a nemzetközi liberális média egyik zászlóshajója lett.

„A BBC, mondjuk így: megbízást kapott a nemzetközi lobbitól, hogy hozza nagyon nehéz helyzetbe, kellemetlen helyzetbe Szijjártó Péter külügyminisztert” – mondta Bende Balázs a közmédia vezető külpolitikai újságírója azután, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter interjút adott a világ minden táján sugárzott Hard Talk nevű műsorban.

A félórás beszélgetésben több kemény kérdést is megfogalmazott a műsor házigazdája, Stephen Sackur a magyar gyermekvédelmi törvényről. Szijjártó Péter azonban minden kérdést tárgyilagosan és kimerítően megválaszolt.

Az interjú nem maradt sajtóvisszhang nélkül. A Pesti Srácok például azt írta: „Szijjártó ismét kiosztotta a BBC-t, az Indirekt pedig cikkének címében azt írta: a magyar külügyminiszter bekeményített.”

Az interjú nem érhette el a kívánt célt, mert az M1 hiába szerette volna a műsor sugárzási jogait megszerezni, a BBC hosszú huzavona után megtagadta ezt.

„A BBC cikinek érezte azt, hogy ezt megmutassuk mi itt Magyarországon országnak-világnak. Úgyhogy nekünk nagyon az az érzésünk, hogy ez az oka annak, hogy a BBC végül egy hét tanakodás, gondolkodás, ide-oda küldözgetés után azt a választ adta, egy jogász keresett meg bennünket, hogy jelen pillanatban nincsenek meg az eszközök ennek az egy epizódnak a nemzetközi terjesztésére. Tehát nem kapjuk meg” – ismertette Bende Balázs.

Hozzátette: ez a fajta elzárkózás teljesen szokatlan a brit tévétársaság részéről, hiszen a híradós anyagok és hírműsorok cseréje teljesen bevett dolog. Azokért a közmédia fizet.

Az üggyel kapcsolatban egy tendenciára hívta fel a figyelmet.

„Azokban az ügyekben, amik érzékenyek lettek vagy a nemzetközi, nyugati, baloldali, liberális társadalom számára – akár legyen ez migráció, akár LMBTQ-ügyek –, megtagadják ezeknek a képeknek az átadását, főleg akkor, hogyha azt szeretnénk bemutatni, hogy ezekkel kapcsolatban más országokban, nyugati országokban probléma van” – szögezte le.

Bende Balázs szerint az egyik legjellemzőbb ilyen ügy a 2015-ös kölni szilveszteri molesztálások ügye volt, amelyet a német média napokig elhallgatott, de legutóbb egy hete az MTVA-nak a svéd közszolgálati televízió sem adott át jogi okokra hivatkozva felvételeket akkor, amikor két kisgyermeket lelőttek egy játszótéren, Stockholm közelében.

hirado.hu
  • Orbán: magyarnak lenni jó!
    Magyarnak lenni jó, a magyarság "egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének vasárnapi ünnepélyes átadóján, ahol arról is beszélt: a kormányoldal április 3-án megkapta a felhatalmazást, hogy teljes egészében megvalósítsa a Liget Budapest Projektet.
  • Az Európai Unióban csak a magyarokat védi rezsicsökkentés
    Miközben számos uniós tagállamban brutális mértékben drágultak a rezsiköltségek az elmúlt egy évben, hazánkon kívül sehol nincs hatályban a rezsicsökkentéshez hasonló átfogó intézkedés a lakosság terheinek mérséklésére. Több országban megduplázódott a földgáz vagy az áram ára, de arra is van példa, hogy a korábbinál négyszer-ötször kell többet fizetni ezekért a tételekért – olvasható az Origó.hu cikkében.
  • Brüsszelben fordítva ülnek a lovon
    A brüsszeli olajembargó gazdasági következményei a tagországok egy részét, köztük Magyarországot sújtanák.
MTI Hírfelhasználó