Brüsszel LMBTQ-kártyája
Miért támadja Brüsszel ennyire hevesen Lengyel- és Magyarországot?
2021. július 28. 20:12

Brüsszel és Berlin a tagországokat két intézményen keresztül tartja sakkban: a központi bank (EKB) és az uniós bíróság (EUB) által. Mivel nem vagyunk az euró(adósság)zóna tagjai, marad(na) az uniós bíróság. Ha ennek hatalmát is sikerül most visszanyesni, a V4-országok idővel nettó befizetővé és meghatározó tényezővé válnak. Pont ezt akarják elkerülni.

Az Euroszojuz a Hidegháború szülötte, az akkori amerikai befolyási övezetbe tartozó országok alapították. Nagyjából azonos fejlettségű országok voltak a tagjai, amelyek alkuk sorozatán keresztül találták meg a számításukat. Ebben a szakaszban még a (szociális) piacgazdaság biztosította a gazdasági növekedést és a széles jólétet. Az egyes tagországok nemzeti érdeke összeegyeztethető volt a jól felfogott európai érdekkel, ezért szoktuk Helmut Kohl és François Mitterand példáját nosztalgiával emlegetni, akik ebbe a mátrixba integrálták a kisebb és közepes tagországok érdekét. Röviden az integrációt akkor még a win-win-helyzetek jellemezték.

Napjainkra az euró(adósság)zóna déli országai már régen az EKB lélegeztető gépétől függenek. Tavaly márciusban, amikor a járvány miatt Olaszország akart állampapírt kiadni, a piac 3,5% körüli kamatot kért. Az EKB még aznap éjjel új kötvényvásárlási programot indított, amely minden uniós szabállyal ellentétben biztosította az évtizednyi stagnálás után a járvány által tovább sújtott déli országok anyagi túlélését. Ezt a gyakorlatot ítélte el határozatában a német alkotmánybíróság tavaly májusban, így az euró(adósság)zóna finanszírozását —most éppen a járvány következményeire való hivatkozással — Merkel és Macron javaslatára immáron a teljes EU-ra hárították.

Innentől lesz érdekes a történet, ezért idézzük fel a tavaly nyári eseményeket: Az euró(adósság)zóna déli részének — egyszerinek mondott — megmentésébe az eurózónán kívüli, prosperáló országokat is — tartósan — be akarják vonni. Orbán Viktor már akkor jelezte, hogy a járvány előtt szárnyaló magyar gazdaság újraindításához nincsen égető szükség erre a pénzre, és alternatívaként felvetette, hogy a rászoruló (eurót használó) országok — az ESM példájára — államközi szerződéssel szervezzenek egy konzorciumot, amely kedvező kondíciók mellett tud hitelhez jutni. A magyar kormány akkor kétmilliárd euró kedvező kamatozású hitel felvételével biztosította be magát és mutatott példát.

Brüsszel erre a klímacélok — tudományos indoklást és gazdasági szükségszerűséget mellőző, pusztán politikai alapú — szigorításával válaszolt. A Next Generation EU mentőcsomag immáron a szigorított klímacélok elérésének eszköze, és nem a járvány miatt bajba jutott szektorok lábra állításáé.

Brüsszel most totális támadást indított Lengyel- és Magyarország ellen, hogy kikényszerítse az EUB lopakodó birodalomépítést szolgáló döntéseinek “joghatalmának” elismerését. Itt van a kutya elásva. Az EUB, mint ahogy az Európai Bizottság — a szerződések szerint — a közös politika terén rendelkezik hatáskörrel. A nemzeti hatáskörbe tartozó területeken nem.

Lengyel- és Magyarország pont arra hívja fel a figyelmet, hogy az EUB nem illetékes a nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések szabályozásában, ráadásul a német alkotmánybíróság álláspontja szerint — például az EKB áttételes költségvetési finanszírozási gyakorlatának tolerálásával — a hatályos uniós jogot sem tartatja be. Szomorú, de igaz: a probléma az uniós bírósággal van, amely gumifogalmakra épülő jogkiterjesztő határozataival egyre inkább a birodalomépítés eszközévé válik.

A gyermekvédelem (is maradjon) nemzeti hatáskör.

Az LMBTQ-kártya most azt a célt szolgálja, hogy egy, a nyugat-európai kozmopolita városi középosztály körében népszerű témába csomagolva ne erről az alapkérdésről beszéljünk, vagyis arról, hogy hol húzódik az EUB illetékességének határa. Ez nem egy ördögtől való vita, és ha így tennénk fel a kérdést, — főként a nettó befizető országok adófizetői közül — nyugaton is sokan nekünk adnának igazat. Mint ahogyan az idő a migráció kérdésében is a V4-álláspontját igazolta.

Ha most — például a gyermekvédelmi népszavazással és a polgári kormány újraválasztásával jövő tavasszal — ismét sikerül a lopakodó birodalomépítést visszaverni, a V4-országok a következő uniós költségvetési ciklusra akár nettó befizetőkké is válhatnak, és a “fukar” északiakhoz hasonlóan, immáron gazdaságilag is meghatározó szereplővé válnak. Ehhez a nemzeti valuta (gazdasági szuverenitás megőrzése) mellett a jogi szuverenitás megőrzésére is szükség van. Ez a csata indult most el.

Kiszelly Zoltán
 
politológus
mozgasterblog.hu
  • Magyar rajztanítási módszer világsikere
    Huszár Antal: A „Huszár-módszer” 2020-ban egy újabb mértani felfedezésemmel bővült, mely az emberi szem által érzékelt legszebb arány, az „arany-arány”, vagy ismertebb nevén az „aranymetszés” művészetekben történő alkalmazására nyújt forradalmian új megoldás.
  • Nőni fog a nyomás a határon
    A magyar déli határon próbálnak bejutni azok, akik elhagyják Afganisztánt; nőni fog a nyomás a határon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Röszkén, miután cseh kollégája, Andrej Babis társaságában ellátogatott a magyar-szerb határhoz. Senki sem követelheti, hogy amiért az országainkban sok nemzedék megdolgozott, az sokmilliós migránsbeáramlással semmivé legyen.
  • A klíma gyorsabban változik, mint eddig bármikor
    Áder János köztársasági elnök elmondta, ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a Budapesten tartandó fenntarthatósági expo, amely a megoldásokról szól majd. Lesz emellett tudományos tanácskozás is, amely különböző témákat fog körül járni, mint például a vízválság vagy a közlekedés.
MTI Hírfelhasználó