Jár az uniós forrás Magyarországnak
Konstruktív tárgyalások zajlanak a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között a helyreállítási terv kiértékelésének szeptember 30-ig történő, lehetséges meghosszabbításáról.
2021. július 28. 10:44

– Konstruktív tárgyalások zajlanak a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között a helyreállítási terv kiértékelésének szeptember 30-ig történő, lehetséges meghosszabbításáról – jelentette be az uniós bizottság szóvivője tegnap Brüsszelben. Magyarország mellett Lengyelország helyreállítási terve is fennakadt a bizottsági rostán. Pedig épp az EB egyik alelnöke az, aki a minap a bizalmat kérte számon a magyar kormányon.

– A magyar kormány konstruktívan reagált az Európai Bizottság felvetésére, miszerint a nemzeti helyreállítási tervéről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg – jelentette be tegnap a brüsszeli testület illetékes szóvivője, aki azt azonban egyelőre nem erősítette meg, hogy mindez az elbírálásra szánt időkeret hivatalos hosszabbítását jelentené, a tárgyalások tehát folytatódnak. Az Európai Bizottság eddig Lengyelország, Málta, Finnország, Svédország, Románia és Észtország esetében döntött úgy, hogy hivatalosan is az eredetileg két hónapos értékelési időszak elnyújtására tesz javaslatot a szóban forgó kormányoknak. Bulgária és Hollandia a járvány utáni uniós helyreállítási alap forrásfelhasználásáról szóló tervét eddig be sem nyújtotta Brüsszelnek, miközben a bizottság immár tizennyolc tagország esetében döntött a zöld jelzés mellett.

Uniós szégyenpad

Mint azt tegnap Brüsszelben jelezték, Lengyelország esetében ráadásul arra is van esély, hogy a bizottság az első hosszabbítás lejárta, augusztus elseje után is vizsgálja majd a lengyel tervet. Akárcsak hazánk, Varsó is „jogállamisági” ügyek miatt van az uniós szégyenpadon: ismert, Magyarország terve azután akadt fenn a bizottságon, hogy az Országgyűlés június közepén elfogadta a gyermekvédelmi törvényt.

A nemzeti dokumentumokat egyébként előbb az Európai Bizottság, majd az EU-államok gazdasági és pénzügyminisztereinek (Ecofin) tanácsa fogadja el. Valdis Dombrovskis gazdaságért és kereskedelmi kapcsolatokért felelős uniós biztos, az EB egyik alelnöke épp a hétfői Ecofin-ülés után jelentette be, hogy a bizottság Magyarország esetében is javasolja a kiértékelésre szánt időkeret meghosszabbítását. Amennyiben marad az EB szeptember 30-i határideje, az uniós pénzek egy része – az illetékes miniszterek négyhetes vizsgálódása után – az ősz közepén érhet Magyarországra.

Hiányolják a bizalmat

Hazánk összesen 7,2 milliárd eurót, azaz mintegy 2500 milliárd forintot kap majd a járvány utáni helyreállításra az uniós alapból. A tagállamoknak juttatandó összegek tizenhárom százaléka előfinanszírozás útján érhet célba idén. Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten a Kossuth rádióban kommentálta a források lehetséges késleltetéséről szóló forgatókönyvet: mint azt jelezte, ez a pénz a magyaroknak jár, tehát Brüsszel a kifizetést megakadályozni biztosan nem tudja. A kormányfő beszélt arról is, hogy amíg nem jön meg az uniós összeg, a kormány egy magyar helyreállítási alapból megindítja a helyreállítási programokat. – A gyermekvédelmi program elfogadása után hirtelen nagyon korruptak lettünk – tette hozzá Orbán Viktor. A hazai „előfinanszírozás” ötletét Valdis Dombrovskis szintén véleményezte hétfőn, s az uniós bizottságnak látszólag még ezzel is gondja akad: az alelnök szerint ugyanis a bizalom megkívánja, hogy a nemzeti terv brüsszeli elbírálása megelőzze a finanszírozandó programok végrehajtását. Pedig épp a bizalom hiányát mutatja, hogy a kormánynak közben határozatban rögzítenie kellett: a helyreállítási terv keretében a Magyarországnak járó összegek csak akkor fogadhatók el, ha az Európai Bizottság nem támaszt Magyarországgal szemben olyan feltételt, amelyet más tagállamokkal szemben nem alkalmaznak, ezzel eleget téve a kettős mérce tilalmának.

Lehullt a lepel

Először egyébként Varga Judit igazságügyi miniszter nevesítette, hogy az uniós bizottság a gyermekvédelmi törvény miatt nem üt pecsétet a magyar tervre. – Ursula von der Leyen bizottsági elnök júniusban informálisan időpontot kért, hogy júliusban Magyarországra látogathasson a megállapodást aláírni a kormánnyal, mivel a szakmai egyeztetések konstruktívan haladtak.

Varga Judit igazságügyi miniszter. fotó: Havran Zoltán

Már megvolt az időpont, de közben az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt – érvelt még július közepén a tárcavezető, akinek az információit épp a kormánnyal szemben mindig kritikus brüsszeli Politico portál erősítette meg később, azt írva: az EB az utóbbi időszakban már kétszer is törölte Ursula von der Leyen budapesti útját, amikor is Orbán Viktor kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón jelentették volna be a magyar helyreállítási program brüsszeli jóváhagyását.

Didier Reynders igazságügyi biztos épp egy hete, a jogállamisági jelentéscsomag nyilvánosságra hozatalakor nyilatkozott a HVG-nek, amikor is azt mondta: az EB az antikorrupció és az igazságügy terén vár reformokat Budapesttől a helyreállítási terv zöld jelzéséhez. Szerinte a gyermekvédelmi törvény ügyét kötelezettségszegési eljárás keretében rendeznék a kormánnyal. Utóbbit alig két hete indította meg a brüsszeli testület, de már az előzmények is árulkodók voltak: a pedofília elleni szabályozás mindössze hetek alatt akadt fenn a szerződések felett őrködő Európai Bizottság rostáján. A jogi eljárások indítását fő szabály szerint lényegesen hosszabb párbeszéd előzi meg a tagállamok és Brüsszel között. Ahogy arról lapunk is írt, az EB ráadásul egyszerre két LMBTQ témájú eljárást is indított Magyarországgal szemben.

Judi Tamara (Brüsszel)

magyarnemzet.hu
  • Magyar rajztanítási módszer világsikere
    Huszár Antal: A „Huszár-módszer” 2020-ban egy újabb mértani felfedezésemmel bővült, mely az emberi szem által érzékelt legszebb arány, az „arany-arány”, vagy ismertebb nevén az „aranymetszés” művészetekben történő alkalmazására nyújt forradalmian új megoldás.
  • Nőni fog a nyomás a határon
    A magyar déli határon próbálnak bejutni azok, akik elhagyják Afganisztánt; nőni fog a nyomás a határon - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Röszkén, miután cseh kollégája, Andrej Babis társaságában ellátogatott a magyar-szerb határhoz. Senki sem követelheti, hogy amiért az országainkban sok nemzedék megdolgozott, az sokmilliós migránsbeáramlással semmivé legyen.
  • A klíma gyorsabban változik, mint eddig bármikor
    Áder János köztársasági elnök elmondta, ma globálisan többet fogyasztunk a természeti tőkéből, mint amennyi új tud termelődni. Ezért is fontos a Budapesten tartandó fenntarthatósági expo, amely a megoldásokról szól majd. Lesz emellett tudományos tanácskozás is, amely különböző témákat fog körül járni, mint például a vízválság vagy a közlekedés.
MTI Hírfelhasználó