Kásler: a Hunyadiak felmutatták mindazt, ami az Árpádokat naggyá tette
A Hunyadiak felmutatták mindazt, ami az Árpádokat naggyá tette, olyan alapelveket őriztek, mint a szuverenitás, az integritás, az autonómiák támogatása és a hit - mondta az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.
2021. július 22. 22:58

Kásler Miklós a Magyarságkutató Intézet Hunyadiak és Corvinok című kétnapos nemzetközi tudományos konferenciájának megnyitóján kiemelte, hogy ez a dinasztia maradandót alkotott, amire emlékeznünk kell.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy Szent Istvánnal olyan birodalom jött létre, amelyet apostoli király irányított, s egy lassan kiteljesedő eszmerendszer, a Szent Korona jegyében fogta össze az itt élő népeket. Ebből alakultak ki a rendek, majd a nemzet. Mint mondta, a kezdetektől eltelt időszakot Hunyadi Mátyás haláláig egységes folyamatnak tekinthetjük.

Hozzátette: bár a magyar királyi hatalom központosított volt, mégis autonómiák halmazából épült fel. A szász, székely, királyi városok és vármegyei autonómiák mind a Szent Korona eszméjéből kibomló gyakorlati megoldások voltak, ami révén egy rendkívül ősi demokrácia jött létre.

Kásler Miklós hangsúlyozta, hogy minden a Szent Koronára volt visszavezethető, a hatalom, a birtok, a vagyon, az ország. A király is csak gyakorolta a Szent Korona bizonyos jogait, amelyek időben és térben csorbíthatatlanok voltak, átmeneti okok miatt szünetelhettek, de a királynak és a népnek, később pedig a nemzetnek azt helyre kellett állítania. Ez az a világ, amelyben megjelent az Árpád-ház férfi ágának kihalásával és a leányág eltűnése után egy dinasztia, amely üstökösként robbant be a történelembe és a fénye még mindig látszik - hangsúlyozta a miniszter.

Kitért arra, hogy a magyar történelem sok mozzanatát elhallgatták vagy eltorzították, ezért tette le a kormány elé azt a programot, amely az identitás szempontjából lényeges kérdések megoldását tűzte ki célul a legmagasabb tudományos igényességgel és prekoncepció nélkül. Így jött létre a Magyarságkutató Intézet, amely új tudományágakat kapcsol be az eldöntetlen vagy nehezen eldönthető kérdések vizsgálatába és új szemléletet hozott.

A Szépművészeti Múzeumban rendezett konferencia bemutatja egyebek mellett a Hunyadi-származás meghatározásának folyamatát, a 15. század végi magyar-török határszervezést, Szkander bég és Hunyadi János kapcsolatát, a Hunyadi-ház középkori és mai emlékeit, valamint Hunyadi Mátyás pénzreformját.

A Hunyadiak és Corvinok című konferencián azon 8 ország kutatói vesznek részt, amelyek történelméhez a Hunyadiaknak és Corvinoknak meghatározó köze volt.

Németh Szilárd: Magyarország 1456-hoz hasonlóan most is a kereszténységet védi

Magyarország - a 15. században betöltött szerepéhez hasonlóan - a 21. században is kulcsszerepet vállal az európai nemzetek kulturális értékeinek, közös keresztény hagyományainak megóvásában, illetve az Európai Unió külső határainak megvédésében - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a nándorfehérvári diadal emléknapján tartott budapesti ünnepségen csütörtökön.

D_NOE20210722026

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a nándorfehérvári diadal emléknapja alkalmából tartott koszorúzási ünnepségen a Hunyadi János-szobornál, az I. kerületi Hunyadi János úton 2021. július 22-én. MTI/Bruzák Noémi

Németh Szilárd a Halászbástya tövében álló Hunyadi János-szobornál megtartott megemlékezésen hangsúlyozta: ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja, máig élő példaképe a hazafiságnak, az önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, az európai összefogásnak és a kereszténységnek.

Erre a győzelemre emlékezik azóta minden keresztény templom déli harangszója - tette hozzá a politikus.

Felidézte, hogy a 15. században az Európát félelemben tartó török seregek II. Mehmed vezetésével 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt. Ugyan V. Miklós és III. Callixtus pápa ezt követően keresztes hadjáratot hirdetett, de a nyugati uralkodók - hasonlóan, mint ma - csak magukkal voltak elfoglalva - fogalmazott.

Ebben a helyzetben Nándorfehérvár megvédése csak annak volt köszönhető, hogy Hunyadi János és Szilágyi Mihály, a vár kapitánya saját jövedelméből finanszírozta "Magyarország kulcsának" védelmét.

A "törökverő" 12 ezer, sógora pedig 7 ezer várvédőt tudott "összetrombitálni", illetve a később szentté avatott Kapisztrán János 30 ezres létszámú szerb-magyar önkéntes, népfelkelő sereget toborzott.

A többszörös túlerőben lévő török hadsereg 1456. július 4-től ostromolta a várat, ám a viadal 22-én, a középkori magyar hadtörténet egyik legdicsőbb epizódjaként Hunyadi János seregeinek fényes győzelmével ért véget - emlékeztetett Németh Szilárd.

Hangsúlyozta, hogy a győzelem hőseire ma is kegyelettel és tisztelettel, méltó módon kell emlékeznünk. Ezért nyilvánította július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává az Országgyűlés 2011-ben.

A továbbiakban úgy vélekedett, hogy a Nyugat-Balkán stabilitásának kulcsországa ma is Szerbia, mert a régió megfelelő védekezőképessége nélkül Magyarország és az Európai Unió többi országa sem lehet biztonságban.

Ebben a helyzetben - folytatta - Magyarország és Szerbia számíthat egymásra, és Magyarország minden támogatást megad Szerbiának az európai uniós tagság elnyeréséhez.

A magyar-szerb sorsközösséget a jövőben is meg kell őriznünk, a jószomszédi viszony ugyanis hosszú távú érdeke mindkét országnak - fűzte hozzá.
Úgy fogalmazott, hogy "erős ország nincs erős hadsereg nélkül, mert csak az a miénk, amit meg is tudunk védeni".

Ezért - folytatta - nélkülözhetetlen katonai képességeink fejlesztése. A kormánynak az a célja, hogy a Magyar Honvédség 2026-ra térségünk legütőképesebb, a legkorszerűbb haditechnikai eszközökkel felszerelt és legszervezettebb nemzeti haderejévé váljon - mondta Németh Szilárd.

Az ünnepség végén a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták Hunyadi János szobrát; a többi között elhelyezték Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János köztársasági elnök és Kövér László országgyűlési elnök koszorúját.

20060714:MTI:G0348

MTI
  • 1956 kommunistáinak leszármazottai itt élnek közöttünk
    Soltész Miklós 1956 kommunistáinak leszármazottjairól: „Szemeket lövettek ki, békés tüntetőkre és ünneplőkre támadtak" - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: ők azok, akik rabosítottak fiatalokat, egzisztenciájukban megfenyegették őket, jogalap nélkül kutattak át autókat és otthonokat.
  • Az Elk*rtuk a múlt részévé tette 2006-ot
    Nagyon sok színész jött a toborzásra, komoly volt az érdeklődés, többen igényelték is a mélyebb beszélgetést a film tétjéről, súlyáról, hatásáról, a művészeti közegben várható utóéletről. Nem kellett kompromisszumot kötniük, nem volt olyan, aki elállt volna a feladattól, végül minden szerepet az játszott el, akit egyébként is kiválasztottak – mondta Helmeczy Dorottya.
  • Erősítik a V4-országok felsőoktatási együttműködését
    Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a tárca és a Széchenyi István Egyetem szervezésében megvalósult V4-es felsőoktatási csúcstalálkozón angol nyelvű beszédében azt mondta, a felsőoktatás terén a V4-országok között jó az együttműködés, ugyanakkor lehetne jobb is. Ennek érdekében a magyar V4-elnökség ideje alatt célkitűzés, hogy az egyetemek kapcsolatait erősítsék.
MTI Hírfelhasználó