Hősök, akikre emlékeztet minden keresztény templom déli harangszója
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A magyarok háromszoros oszmán túlerővel szemben védték meg a Magyar Királyságot és a keresztény Európát.
2021. július 22. 11:38

A magyar történelem egyik legnagyobb győzelme volt a nándorfehérvári diadal. Jelentőségében a 907. júliusi pozsonyi csata hősies küzdelmeihez mérhető.

A nándorfehérvári csata 1456. július 4-től 22-ig tartott, amelyben a Hunyadi János és Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano) vezette magyar seregek a háromszoros oszmán túlerővel szemben védték meg Magyarország déli határait. Ezzel a világraszóló győzelemmel nemcsak a Magyar Királyságot védtük meg, de vele együtt Európa is megmenekült. Az Oszmán Birodalom terjeszkedését hét évtizedre megállítottuk.

Hunyadi János a hatalmát és vagyonát hazája és a kereszténység megmentésére használta fel

Ulászló király Várnánál elszenvedett halála után a kormányzóvá kinevezett Hunyadi lényegében az egész ország élén állt, szinte uralkodói jogkörrel. 1452. december 31-i hatállyal azonban kénytelen volt lemondani kormányzóságáról, hogy átadja a hatalmat a 12 évesen tényleges uralmát megkezdő V. László királynak. (Bár az ország gyakorlati irányítását jórészt továbbra is Hunyadi látta el.) V. László a besztercei grófságot Hunyadinak adományozta örök birtokul. Ezzel egy újabb hatalmas, összefüggő birtokra és számos településre tett szert Hunyadi. A hadseregek fővezéreként, főkapitányként a Magyar Királyság leghatalmasabb ura volt. Hatalmát és vagyonát sohasem saját jólétére használta fel, hanem hazája és a kereszténység megmentésére.

A nagy törökverőként nevezetessé vált Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond udvarában nevelkedett, itt tanulta ki a kardforgatás mesterségét is. Nevét származási helyéről Hunyad vármegyéről kapta. Családi birtokainak központját ez a terület adta, valamint a Hunyadiak által felépíttetett Vajdahunyad vára jelentette. A tatárjárás után felépített vár, melyet Zsigmond király adományozott Hunyadi János apjának, Vajknak 1409-ben. Az adománylevél már külön megemlítette az akkor hároméves kisfiút, Hunyadi Jánost. A kósza hírek szerint Zsigmond király feltűnően önzetlen támogatása mögött az állhatott, hogy János a törvénytelen fia lehetett. Az ismert tény volt, hogy Zsigmond végig nagylelkűen segítette Hunyadi János katonai pályafutását.

Wathay Ferenc rajza 1602-1606 között, török fogságban írott énekeskönyvében fogsága egyik színhelyéről, a török Nándorfehérvárról (mek.hu)

II. Mehmed már a Magyar Királyság megtámadására készült

A Magyar Királyságot az 1450-es években súlyos széthúzás jellemezte. A Habsburg-hívek álltak az egyik oldalon, a másikon pedig a kormányzóságról (1452.december 31-i hatállyal) lemondott Hunyadi Jánost követők, akik benne látták a megmentőt a török támadásokkal szemben. A nép többsége Hunyadi mellé állt, de a nemesség nagy része nem akarta követni a török elleni harcokban, pedig az oszmán veszély már a dunai határvonalakat fenyegette és a Magyarország kulcsának tartott Nándorfehérvár ( a mai Belgrád) elfoglalására készültek.

A pápa imabullájában a harangszó 1456. június 29-én még nem a diadalt, hanem a végveszélyt hirdette

III. Callixtus pápa (Alfonso Borgia) keresztes hadjáratot hirdetett. Imabullájában 1456. június 29-én elrendelte, hogy a kereszténység valamennyi templomában a reggeli és esti harangszó között „déltájban” napi háromszor kongassák a harangokat. Minden hívőnek „jel adassék, hogy imáikkal segítsék azokat, akik a török ellen harcolnak”, és szólítson imára minden hívőt, a kereszténység védelmében. A harangszó ekkor még nem a diadalt, hanem a végveszélyt hirdette. A pápa felhívása szokatlanul nagy visszhangra talált. 1456 nyarán minden eddiginél nagyobb keresztes had gyülekezett Bécs környékén.

Ezek a keresztesek azonban soha nem találkoztak a hódító oszmánok seregével. Őket Hunyadi János Magyarország főkapitánya és a hetvenéves itáliai szerzetes, Kapisztrán János (Giovanni da Capestrano) állította meg. Az általuk toborzott zsoldosok a környék felkelt keresztesei, parasztok, kézművesek alkotta sereg győzedelmeskedett Nándorfehérvár falainál 1456. július 22-én.

Az akkori világ legképzettebb hadseregének támadásait várták Hunyadi katonái, Kapisztrán keresztes serege és Kórógyi János macsói bán katonái

A Török Birodalom élére 1451-ben II.Mehmed szultán került, aki Bizánc városának bevétele után (1453) a bizánci császárok utódának tartotta magát. Birodalmát Európa és Ázsia legnagyobb hatalmává akarta tenni. Első lépésként 1454-ben elfoglalta a Szerb Királyság nagy részét, 1453-ban Nándorfehérvár elfoglalására készült. A török hadsereg az akkori világ legjobban képzett hadseregének számított.

Az 1455-ös rendi országgyűlés megerősítette Hunyadi Jánost főkapitányi tisztségében. A magyar főurak nagy része gyengíteni igyekezett a főkapitány hatalmát és a legjelentősebb végvár elvesztése árán is. Végül az oszmánokkal szemben csak három erő tudott felkészülni: Hunyadi saját költségén felszerelt katonái, Kapisztrán János keresztes serege és Kórógyi János macsói bán, Hunyadi szövetségesének  katonasága.

Baltoglu török admirális Zimonynál a Dunát teljes szélességében lezárta

A török sereg 1456. május elején indult el az ezer kilométeres útra. A korabeli szemtanúk százötvenezresre becsülték a felvonuló török sereg létszámát. Közel háromszoros túlerőben voltak. A vár élére Hunyadi a csata előtt sógorát Szilágy Mihályt nevezte ki. A törökök július elején érkeztek a vár alá, az ostrom július 4-én kezdődött. Huszonhét ostromágyú, hét mozsár és több száz kisebb ágyúval kezdték meg a vár rombolását. A török hajóhad parancsnoka Baltoglu admirális hetven hajóját összeláncoltatta és Zimonynál a Dunát lezárta.

A magyar felmentő sereg a dunai hajózárat áttörte, és ennek sikere fordulópontot hozott a csatában. A kiéheztetett helyőrségnek Hunyadi élelmet szállíttatott majd két részre osztotta seregét. Kapisztrán kereszteseivel a Száva bal partján vertek tábort, Hunyadi a saját serege élén csatlakozott a vár védőihez.

Hunyadi kétszáz sajkája elindult a Dunán

Zimonynál állomásozó török flotta készen állt, hogy feltartóztassa a felmentő sereget, a török hajózárral megerősítve. Hunyadi kétszáz sajkát küldött a török hajózár közé. Katonái szétvágták a láncokat, felmásztak a hajókra, megrongálták azokat, így a török hajók irányíthatatlanul sodródtak a Dunán.

A török hajók megsemmisítése után a szultán július 21-én döntő rohamra szánta el magát. Gyalogságuk áthatolt a falakon és kiszorította a védőket a város területéről, majd egészen a fellegvárig jutottak. A várvédők gyúlékony anyaggal átitatott rőzsekötegeket dobáltak a törökök közék. A külső vár falain ekkor már öt török zászló lobogott.

Hősként magasról a mélybe 

Dugovics Titusz Hunyadi harcosa a legenda szerint ekkor vitte végbe hőstettét, mellyel az önfeláldozás és a hazaszeretet jelképévé vált.

„Mivel sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a török katona a toronyra kitűzze a jelvényét, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva magával rántotta. E hősies tett olyan erőt kölcsönzött a magyaroknak, hogy talán nem volt a töröknek annyi katonája, amennyit le ne vágtak volna a védők ebben az órában.” (Bonfini Antonio: A magyar történelem tizedei, 1488–1497)

 Hunyadi akciója eldöntötte a csatát

Július 22-én Hunyadi merész lépésre szánta el magát és megpróbálta a török ágyúkat elfoglalni. Öt keresztes íjász segítségével sikerült a törökök erőit megosztani, így az ágyúk őrizetlenek maradtak. Hunyadi felismerve a váratlanul adódó esélyt, összeszedte maradék nehézlovasságát és a várból kitörve, egy gyors támadással elfoglalta az oszmán ágyúállásokat. A várból kiözönlő magyar sereg is csatlakozott a harcolókhoz. Hunyadi akciója eldöntötte a csatát és a topcsiknak még arra sem maradt idejük, hogy az ágyúkat használhatatlanná tegyék.

II. Mehmed szultánt is sebesülés érte, ennek következtében a török táborban káosz alakult ki. Az ütközet végén július 22-én reggelre, az utolsó törököt is kiszorították a városból. A legyőzött szultán megmaradt seregeivel visszavonult Konstantinápolyba, és ezzel az Oszmán Birodalom további európai terjeszkedését közel hetven évig megállította.

A törökverő Hunyadi János egyike legnagyobb hőseinknek és élete egy korszak szimbóluma.

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ összességének az emléknapja. Ez a nap a hazafiság, önfeláldozás, emberi helytállás, az európai kereszténység máig élő példaképe. A nándorfehérvári diadal örökre összefonódott a déli harangszóval. Erre a győzelemre emlékezik minden keresztény templom déli harangszója.

Lipták Sándor

hirado.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Hazánk kormánya elhivatott a családtámogatás ügyében
    Magyarország kormánya elhivatott a családok támogatása ügyében, minden intézkedést úgy hoznak meg, hogy szem előtt tartják a családok érdekeit; legyen szó kisebb vagy nagyobb családokról, vagy olyanokról, akik gyermekeiket egyedül nevelik - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára szombaton Budapesten.
  • Katolikus ifjúsági házat avattak Székelyföldön
    Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az avatóünnepségen elmondta: a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye ifjúsági rendezvényeinek központjává váló létesítmény megszentelt helyen, a fogyatékkal élőket táboroztató Szent Gellért Alapítvány Rehabilitációs és Rekreációs Háza szomszédságában épült.
  • Farkas Dániel lett a Fidelitas elnöke
    A Fidelitas XIX. tisztújító kongresszusa Farkas Dánielt választotta meg elnöknek szombaton - közölte a szervezet a közösségi oldalán.
MTI Hírfelhasználó