Gyűlöletkampánnyal készül a jövő évi választásra a magyar baloldal
Dobrev Klára országjárása két célt szolgál: a saját miniszterelnök-jelölti esélyeit akarja ezzel javítani, illetve a DK vidéki profilját próbálja megerősíteni – mutat rá Tóth Erik a Magyar Nemzetnek készített elemzésében. Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a botránypolitizálásra építő, negatív kampány a magyarországi baloldal sajátja, akiknek 2022-es célkitűzésük az, hogy Orbán Viktort diszkreditálják, akár elvtelen eszközök használata árán is.
2021. július 19. 10:46

A 2006 és 2010 közötti baloldali kormányzás eredménye egy csődközeli, gazdasági, társadalmi és politikai értelemben is legyengített Magyarország lett – emlékeztet írása elején Tóth Erik. Felidézi: gazdaságilag az IMF-hitel, az eladósodottság, társadalmi értelemben a folyamatosan emelkedő munkanélküliség és a szociális biztonság hiánya, politikai értelemben a 2006. őszi események és a magyar demokrácia megcsúfolása miatt került padlóra az ország. A baloldal programja a devizahitelezésről, a családtámogatási rendszer felszámolásáról és a privatizációról szólt.

Népszavazás a kormányfőről

A hazai baloldal nem valami mellett, hanem valami vagy valaki ellen igyekszik meghatározni magát – mutat rá Tóth Erik. Az ellenzéki pártok egy részének összefogását is ez a gondolat hívta életre a centrális erőtér felszámolása érdekében. A baloldal két dolgot ajánl fel a választóknak: a miniszterelnök-ellenességet és a Fidesz-ellenességet. Céljuk, hogy egy Orbán Viktorról szóló népszavazássá egyszerűsítsék le a jövő évi választást. Jakab Péter, Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely sajtónyilvános eseményeken és Facebook-posztjaikban minden esetben fel is szólalnak a miniszterelnökkel és a kabinettel szemben, és nem véletlen az sem, hogy országjárásuk során az ellenzéki politikusok nem a programpontjaikról vagy a tervezett intézkedéseikről beszélnek. Dobrev Klára anyai nagyapjának társadalmi békéről vallott felfogása 1956-ból ismerhető: Apró Antal tevékenyen részt vett a karhatalmi megtorlás lebonyolításának megszervezésében – írja Tóth Erik azzal kapcsolatban, hogy Dobrev Klára szavai szerint megválasztása esetén a társadalmi béke helyreállítására fog törekedni. Nem véletlen, hogy ilyen családi és történelmi előzményekkel Dobrev Klára folyamatosan azt próbálgatja bizonyítani, hogy a vér vízzé válhat, holott ő maga ismerte el, hogy nagyapját sohasem fogja megtagadni. Mégis, amikor férje, Gyurcsány Ferenc azt mondja, hogy: „Minden értelemben földönfutók lesznek. Nincs árokbetemetés”, ezt a kijelentést nehéz ellensúlyozni egy-egy társadalmi békéről szóló, súlytalan kijelentéssel.

Előtérben a migráció

A baloldali pártok győzelmük esetén a 2010 előtti rendszer restaurálásába fognak kezdeni. Az alaptörvényt illegitimnek és ebből adódóan bármilyen eszközzel felülírhatónak tartják. Az új alkotmányos keretek kidolgozása azonban számos egyéb, politikai és nem jogi természetű döntést hozna magával. Az ellenzéki pártok eltörölnék a családtámogatási rendszert – erre kiváló bizonyíték, hogy a parlamenti zárószavazásokkor nem támogatták a kormánypárti javaslatot a családi otthonteremtési kedvezmények kibővítésekor – és helyette a migrációra kívánnak komoly erőforrásokat biztosítani, még úgy is, hogy ma már szinte nemzeti egyetértés mutatkozik az illegális bevándorlást elutasító, hazai lakosságot támogató családpolitika terén. Ismét jelentős terheket raknának tehát a középosztályra és a családosokra. Az államadósság csökkentésének helyébe a 2002 és 2009 közötti kincstári politika lépne: a hiány növekedne, a devizában jegyzett, külföld felé fennálló tartozásokat nem csökkentenék, hanem növelnék, az állami vagyont pedig kiszerveznék – sorolja az elemző.

Liberális segítség

Tóth Erik elemzésében kifejti: látható, hogy az országgyűlési választások közeledtével hirtelen a baloldal számára is fontossá válik a vidéki választók képviselete, megszólítása. Dobrev Klára országjárása két célt szolgál: a saját miniszterelnök-jelölti esélyeit akarja ezzel javítani, illetve a DK vidéki profilját próbálja megerősíteni. Utóbbira azért van szükség, mert a 2019-es EP-választáson, bár pont a Gyurcsány Ferenc vezette DK jól szerepelt önmagához képest, de a Fideszhez viszonyítva jelentősen kikapott.

A Fidesz–KDNP Budapestet és Csongrád-Csanád megyét leszámítva minden más megyében 50 százalék feletti szavazatarányt szerzett, a 2018-as országgyűlési választáson pedig a 106 egyéni választókerületből 91-ben – vagyis a megnyerhető körzetek 86 százalékában – győzni tudott, a pártszövetség népszerűsége mit sem kopott a kistelepüléseken. Ezt erősíti az a tény is, hogy 2010 óta csupán hat olyan egyéni választókörzetben győzött ellenzéki politikus, amely nem budapesti volt. Mindez annak köszönhető, hogy a 2010 óta tartó polgári kormányzás eredményei Budapesten kívül is éreztetik hatásukat. A Magyar falu program keretében megvalósuló beruházások, a családtámogatási rendszer, a 2010-hez képest megduplázódott átlagkeresetek, az infrastrukturális fejlesztések fokozatosan javítottak a vidéki, elmaradottnak mondott területek lehetőségein.

A 2022-es országgyűlési választás kampányához hasonlót valószínűleg még nem láttunk Magyarországon, minden eddiginél durvább, személyeskedőbb és offenzívabb, indulatoktól felfűtött időszak következik majd. A botránypolitizálásra építő, negatív kampány a magyarországi baloldal sajátja, 2022-ben az a célkitűzésük, hogy Orbán Viktort diszkreditálják, akár elvtelen eszközöket használata árán is. Ebben egészen biztosan segítségükre lesznek az európai baloldal és a liberális, nyílt társadalom eszmerendszerét támogató politikai aktivistacsoportok is – zárul az elemzés.

Magyar Nemzet
MTI Hírfelhasználó