Karácsony hallgatni akart a fővárosi közlekedési káoszról
Bebizonyosodott, hogy a főpolgármester csak a számára kedvező témákkal áll a sajtó elé. Péntek délelőtt tartott városházi sajtótájékoztatóján az újságírók kényszerítették rá a főpolgármestert, hogy szólaljon meg a Budapesten kialakult közlekedési káosszal kapcsolatban.
2021. július 16. 21:33

A megjelent médiamunkások adták tudtára a főpolgármesternek: tartozik az embereknek azzal, hogy felelős vezetőként válaszol az dugókat érintő kérdésekre. Ő válaszul annyit üzent a budapestieknek, hogy legyenek türelmesek.

Karácsony Gergely inkább a kabinetvezetőjét tolta előre, minthogy válaszoljon a hetek óta tartó fővárosi közlekedési káosszal kapcsolatos újságírói kérdésekre. Úgy tűnik a főpolgármester menekül a fővárost érintő kellemetlen témák elől, helyette Balogh Samu adott tájékoztatást a sajtó részére péntek délelőtt.

Karácsony Gergely fél órával később egy másik – történetesen országos – témával kapcsolatban állt az újságírók elé, ahol sajtófőnöke rendre intette a sajtó képviselőit, mondván, csak a témában kérdezhető a főpolgármester.

A városházi vasszigort az újságírók nem tartották be, ezért a sajtókonferencia végén néhány kérdést mégis megengedtek a főpolgármester irányába a közlekedési dugók témájában is, ám azt gyorsan rövidre zárták.

Karácsony Gergely a közlekedési káoszt érintő kérdésre már a legelején vádaskodással reagált, szerinte a kormány három éve szerencsétlenkedik az M0-s körgyűrű hídjával, ami jelenleg is le van zárva. Továbbá okolta a csepeli hév vonalán zajló munkálatokat, és a Nyugati pályaudvar felújítását is. A főpolgármester szerint olyan beruházásokat indított el a fővárosi önkormányzat, amelyek nélkülözhetetlenek a város szempontjából. Kihangsúlyozta azt is: ezeket a kormánnyal közösen indította el.

Karácsony Gergely türelemre inti a lakókat a dugók kapcsán. Szerinte ilyen a „nagyvárosi” élet Fotó: Mirkó István

Itt megemlítendő, hogy Karácsony a kormányzat segítségével megvalósuló beruházásokat többnyire saját sikernek tudja be – erről árulkodnak a főváros-szerte kitett óriás plakátok, molinók is – ám amikor problémák adódnak, akkor a főpolgármester nézetében mindketten felelősek érte. Ami azért is érdekes, mert a kormány a főváros kezébe adta a beruházások teljes kivitelezését, a kabinet csak a forrást biztosítja azok számára.

Karácsony az újságírók előtt azzal mentegetőzött, hogy nyáron a Balaton felé, az M7-es autópályán is dugó van, de azt is megemlítette, hogy ilyen a „nagyvárosi” élet.

Azzal is indokolta a káoszt, hogy a járványhelyzet megváltoztatta a közlekedési szokásokat, most sokkal többen ülnek autóba, mint a járvány előtt, ezzel arányosan kevesebben használják a tömegközlekedést.

A főpolgármester arra kérte a budapestieket, „örüljenek annak, hogy a város fejlődik, és legyenek türelmesek.”

A főpolgármester a kormányhoz is intézett felhívást: azokat a beruházásokat, amelyek növelik a belvárosi forgalmat, elsősorban az M0-ás korszerűsítését, sürgősen fejezze be őszre. Szavaiból kiderült: amit a fővárosi dugó csillapításáért hajlandóak voltak megtenni, azt már megtették.

A fővárosi vezetők abban reménykednek, hogy a tanévkezdésre a kormány végez a saját felújítási munkálataival, ezért nem növekszik majd a közlekedési káosz. Azt viszont egyértelművé tették, hogy a körúti kerékpársávokat nem akarják megszüntetni, mert ahogy mondták: az a legkihasználtabb kerékpáros útvonal.

A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy éves késésekkel indultak el a fővárosi beruházások. A pandémia éve alatt kényelmesen el lehetett volna kezdeni és mostanra végezni a Lánchíd és a Blaha Lujza tér felújításnak nagyobb részével. A csúszást Karácsony azzal magyarázta, hogy a kormánnyal meg kellett állapodni a változó (csökkentett) tartalmakról és a közbeszerzést is le kellett folytatniuk.

A Magyar Nemzet rákérdezett Balogh Samu kabinetfőnöknél, hogy miért nem volt jó a korábbi városvezetés által kidolgozott terv a Blaha Lujza tér kapcsán, ugyanis ha időben elkezdik, már az átadásra lehetett volna készülni. Balogh Samu úgy fogalmazott, az eredeti terv szerinti felújításra sosem volt annyi pénz, amennyi kellett volna, a becsült költség meghaladta azt, ami a költségvetésben szerepelt. Balogh szerint a terveket azért kellett lebutítani, hogy még több fa legyen a téren, és egy későbbi időpontban – amennyiben lesz rá forrás – be lehessen vezetni a Népszínház utcai villamost a Rákóczi útra.

A kabinetvezető érvelése azért is sántít, mert Karácsony Gergely főpolgármesteri széket elfoglalva fél évig nem is foglalkozott a Blaha Lujza tér rekonstrukciójának a kérdésével, már csak akkor vették újra napirendre, amikor kiderült, hogy ebben az esetben az egymilliárdos kormányzati támogatást vissza kell fizetniük, majd a határidő egy évvel történő meghosszabbítását kérték a kormánytól.

A főváros gyorsan lebutította a terveket, akkor még 1,3 milliárd forintra becsülték a költségeket a kiinduló négymilliárdhoz képest. A villamos átvezetés kérdése csak idén februárban merült fel egy civil társaság ötlete alapján, majd Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója is felhívta arra a figyelmet, hogy a Blaha Lujza tér felújítása nem mehet végbe a villamosok vonalának lezárásával, mert az a későbbiekben fontos közlekedési fejlesztéseket akadályozna meg.

Vitézy úgy fogalmazott: „ne ültessenek fákat és ne telepítsenek szökőkutat a villamos átvezetésének útjába, hogy a jövőben ne legyen fakivágási botrány, és ne kelljen egy szökőkutat elbontani, amikor szeretnénk kiszabadítani a Népszínház utcai villamosvonalakat a mai szűkös végállomásukról.” A főváros részben elfogadta az érvelést, ám úgy tudni, nem változtattak jelentősen a terveken. A kabinetfőnök pénzügyi okfejtése sem állja meg a helyét, ugyanis a legutóbbi számok szerint 3,468 milliárd forintról volt szó, azaz csupán fél milliárd forinttal kevesebb, mintha másfél évvel ezelőtt a teljes projektet megvalósították volna.

Bagdy Gábor, volt főpolgármester-helyettes lapunknak korábban azt állította: a költségvetésben volt fedezet az összes tervezett felújításra, ezzel szemben a főpolgármester kabinet főnöke mást állít.

A Magyar Nemzet rákérdezett a felújítások előtt elvégezendő közlekedési forgalomra kiható hatástanulmányra is. Lapunk egy hónapja kérte ki közérdekű adatigénylésben, amelyet azóta sem bocsátottak rendelkezésünkre. Most sem kívántak reagálni a kérdésre, ezért megkérdőjelezhető annak előzetes elkészülte is. Mint ismert: hónapok óta zajlik az M3-as metró belvárosi szakaszának felújítása, erre indította rá a főváros a Lánchíd, a pesti alsó rakpart és a Blaha Lujza tér beruházásának munkálatait, amelyek együttesen leállították a belváros forgalmát, a csúcsidőben csak lépésben tudnak haladni az autók.

magyarnemzet.hu
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Csengey Dénes legendája filmalkotásban
    Csengey mint ikon is fontos volt az MDF-nek, farmeröltönyt viselt, hosszú haja, szakálla volt, a fiatalokat vonzotta ezzel a megjelenéssel. Jó párost alkottak 1989. március 15-én a televízió előtt Cserhalmi Györggyel: a színész Kiáltványt olvasott fel Csengey beszéde előtt.
  • A keresztyén hit mélysége a megmaradás kulcsa
    A Kárpátaljai Református Egyház egyházkerületi ünnepi közgyűlésén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, hogy "hosszú történelmünk megmutatta, hogy a keresztyén hit mélysége ezekben az időkben a megmaradás kulcsa".
  • A jogvédők ordító csendje
    A „jogvédő" NGÓ-knak az ukrajnai háborúval kapcsolatban tanúsított szemforgató hozzáállása leleplezte őket abban, hogy minimális érzékenységet sem tanúsítanak a valóban életveszélyben lévő kárpátaljai nemzettársaink iránt, hanem kizárólag a megrendelői igények szolgai végrehajtásában merül ki ténykedésük – fogalmaz Hetzmann Róbert.
  • Barcsay Jenő szellemiségének eleven értékei
    Barcsay Jenő, a mester életműve egyedülálló egyetemes értékeivel teszi gazdagabbá az erdélyi magyar képzőművészetet, s a teljes magyar képzőművészetet – fogalmaz Feledy Balázs.
MTI Hírfelhasználó