Besült az USA demokráciaexportja
Mindenki tudta, mindez geopolitikai célokat szolgál, mint ahogyan a demokrácia exportja mindenütt a világon ilyeneket szolgált, ahol az USA beavatkozott. De hogy mennyire elfuserált stratégia ez, beszédesen bizonyítja, hogy Afganisztánnal a Szovjetunió szétesése után sem sikerült zöld ágra vergődniük.
2021. július 16. 08:49

Tombol az amerikai demokrácia: a capitoliumi rendőrség fegyverrel a kézben eltorlaszolt ajtó mögött, miközben felkelők akarnak bejutni a belső térbe 2021. január 6-án Washingtonban – AP / Andrew Harnik / thedenverchannel.com

Augusztus 31-ig teljesen kivonulnak az amerikai csapatok Afganisztánból. Galló Béla politológusnak tett föl kérdéseket a Gondola.

– Galló úr, az USA furkósbottal akarta az afganisztániakat a Paradicsomba kergetni: két évtizeden át fegyveresen próbálta meg exportálni az amerikai demokráciát. A dolog fordítva sült el. A tavalyi USA-választás fajult véres törzsi háborúvá. Washington mikor meri bevallani, hogy az úgynevezett „amerikai demokrácia" mint portéka érdektelenné, sőt visszataszítóvá vált?

– Messzebbről érdemes kezdeni. Annak idején a hidegháború logikája szerint a két szuperhatalom az atomfegyverek „túlgyilkolási” potenciálja miatt közvetlenül nem mert egymásnak esni. Fölös izmaik energiáit az úgynevezett 3. világ harci terepein vezették le, Afganisztán kiemelten ilyen gyakorló terep volt.

 

Demokráciára tanítás golyószóróval Afganisztánban

Emlékeztetnék rá, hogy Oszama bin Ladent eredetileg az amerikaiak fegyverezték föl a Vörös Hadsereg ellen, aztán jött a szovjet kivonulás, és Ladenék szinte azonnal megfordították a fegyvereik csövét. Ezen először kissé meglepődtek az amerikaiak, aztán megharagudtak. Jé, ezek a vademberek nem akarnak itt demokráciát, hiába segítenénk nekik? Pedig a szovjetek kivonulása után az US. Army elvileg azért maradt ott, hogy az afgánokba ezt verje bele. Gyakorlatilag ugyanakkor mindenki tudta, mindez geopolitikai célokat szolgál, mint ahogyan a demokrácia exportja mindenütt a világon ilyeneket szolgált, ahol az USA beavatkozott. De hogy mennyire elfuserált stratégia ez, beszédesen bizonyítja, hogy Afganisztánnal a Szovjetunió szétesése után sem sikerült zöld ágra vergődniük. Túl sok fiú, túl sok mani ment veszendőbe szinte a semmiért, miközben az amerikai társadalom nagy része – maga is kitéve a globalizáció kihívásainak – egyre kevésbé tolerálta a meddő birodalmi kalandokat. Donald Trump többek közt ezt ismerte fel, amikor kijelentette, hogy a birodalmi költségek nem mehetnek az amerikai nemzeti társadalom rovására. Most, hogy Trumpot megbuktatták, Bidenékba is szorult azért annyi ész, hogy ne folytassák az afganisztáni kalandot. Arról persze nincs szó, hogy az újra felszínre törő deep state letett volna a demokrácia exportjáról, bármilyen ellenérzéseket szül is ez a világ egyre nagyobb részén. Eltökélt szándékuk továbbra is szívósan fennáll, működik, de jelenleg az USA-érdekek geopolitikai súlypontáthelyezése zajlik, mert a 21. század nagyhatalmi és regionális koordinátái, ha nem is teljesen, de azért átalakulóban vannak. Utóbbi, regionális szinten Kabulnál ma Teherán például sokkal fontosabb nekik.

– A deep state rögeszmésen kísérletezik a demokrácia exportálásával Fehéroroszországban. Minszkben sincs kereslet, noha fölbérelt NGO-k görcsösen erőlködnek a reklámmal. Tippelhető-e, hogy hány áldozat kell a lehiggadáshoz?

– A demokrácia sokszínű műfaj még a Nyugaton belül is, nem beszélve a világ többi részéről, már ahol egyáltalán vonzó e szisztéma. Van azonban egy alapvető tény, amit kevesen mernek hangosan kimondani. A demokrácia lényegileg nemzeti méretű, birodalmi demokrácia, világdemokrácia nem létezik, ámbár a papíros és a klaviatúra sok fantazmagóriát elbír. A mai média-vezérelt világban, a fake news korában az emberek ugyanakkor már-már korlátlanul manipulálhatók, a demokrácia látszatát, kulisszáit az USÁ-ban se nagy kunszt fenntartani. Ma olyan – a nagycégek és a politika vezérelte – NGO-k köré vonnak glóriát, mintha azok ténylegesen civil szervezetek volnának (bár léteznek ilyenek), mi több, egyenesen a demokrácia őrei. Belorussziában se történik ez másként, az ilyen NGO-k ott is a demokrácia letéteményesei.

 

NGO-k a rendfenntartók ellen Minszkben

Lehet vitatkozni azon, mi a minszki rezsim pontos politikai meghatározása, de két dolgon nem lehet. 1. Ha felfordulás lesz, a kialakuló helyzet rosszabb lesz, mint az, amit meg akarnak változtatni, mert eddig mindenütt ez történt, miért éppen ott lenne ez másképp? 2. Belorusszia főleg, sőt kizárólag a nagyhatalmi játszmák miatt fontos. Ha ott káosz lesz, avval közvetve Oroszországot lehet gyengíteni és/vagy ingerelni. Mindezért az USÁ-nak a nagyon nagy ár se lenne drága, de hogy ez hány áldozatot jelenthet, pontosan aligha lehet megmondani. Bizonyára sokat, mert az ilyen kalandokért egyetlen ember élete is túl sok, mellesleg pedig ebbe is bele fognak bukni. Lásd: Afganisztán!

 Hazánkban a büszkeség ünneplését akarja óvodásainkra erőltetni a washingtoni propagandaközpont brüsszeli lerakata. Mekkora bátorság kell az itthon erőlködő ügynökök semlegesítéséhez?

Ide süllyedt vissza Brüsszel 

– Az LMBTQ tematika a neoliberális fősodor értékstratégiájának kétszínűen leginkább átgondolt része. Fő funkciója, hogy a marginálist fölfújva, elterelje a figyelmet a lényegi kérdésekről. Nincs vita arról, hogy az egyetemes emberi jogokat nem lehet csorbítani azért, mert valaki felnőttként így vagy úgy alakítja a nemi identitását, nemi életét. Vannak természet adta adottságaink, ám ha valaki önös szabadsága és az önmegvalósítás jegyében változtatni szeretne ezeken, ám tegye, ha talál hozzá felnőtt partnert. Magától értetődő, hogy a pedofília nem tartozhat az önmegvalósítás bocsánatos variációi közé, ezt a legkeményebben büntetni kell. Jogos társadalmi önvédelem az is, hogy a gyerekeket, amíg gyerekek – kisgyerekek! – kivonjuk az LMBTQ akár legenyhébb propagandája alól is. Nem ezzel a „felvilágosítással” kell őket érzékenyíteni, sokkal inkább az internet szelektív használatára kellene tudatosan megtanítani őket, nehogy olyan tartalmakat böngésszenek, amelyek gyorsan elveszik tőlük a gyerekkorukat. Más a hétfejű sárkányról mesét hallgatni, megint más két (majdnem) bácsi, két (majdnem) néni, mondjuk úgy ölelkezését látni, amit „érzékenyítés” gyanánt premier plánban bemutatnak nekik.

Galló Béla

Minden állam felelős azért, hogy a gyermekek szocializációja a lehető legmentesebb legyen az ilyen típusú „érzékenyítés” lehetőségeitől. Ezt a legliberálisabb államnak is meg kell(ene) tennie.

 

Molnár Pál

                         

gondola
  • Demokráciaexport után iszlámexport várható világszerte
    Dinamikus Egyesült Államokra lenne szükség. Ehhez képest a jelenlegi elnök csupán egy videóüzenetben emlékezett meg a húsz évvel ezelőtti tragédiáról. Mert így nem veszítette el a beszéd fonalát. Nem tévesztette össze az országokat. Vagy ne adj Isten, nem aludt el.
  • Átadták az újjáépült Lovardát a budai Várban
    Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben pénteken, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján, amelyen bejelentették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is.
  • Tehetséggel, akarattal és hittel sikeres lesz az újrakezdés
    Ésszel, tehetséggel, akarattal és hittel "nemcsak a járványt győzzük le, de az újrakezdés sikere sem marad el" - hangoztatta a köztársasági elnök pénteken Budapesten, amikor a Sándor-palotában fogadta a Magyarország Barátai Alapítvány tagjait.
MTI Hírfelhasználó