Reménytelen adóötletekkel próbálja magát feltenni a térképre az MSZP
A bizonyítottan szakmaiatlan felvetés komolyságáról épp eleget mond, hogy a témát a kamuvideós Korózs Lajos viszi.
2021. július 15. 12:36

Az MSZP a napokban talált egy témát, amitől a pártban bizonyára azt remélik, hogy újra felkeltik maguk iránt a szavazók érdeklődését. A szocialisták – Varga Mihály Origónak adott interjújára reagálva – azonnali forgalmiadó-csökkentést követelnek az élelmiszereknél, mégpedig azért, hogy csökkenjen az infláció, mérséklődjön a drágulás. Az ötletről – amit egyébként a pártnál a kamuvideós Korózs Lajos visz – éppen az elmúlt évek magyar tapasztalatai bizonyítják be, hogy szakmaiatlan.

Kínos magyarázkodásba kezdett Varga Mihály az elszálló infláció miatt – kezdte minapi közleményét a MSZP. A párt – amely a legfrissebb felmérések szerint egyedül már a parlamenti küszöböt sem tudná megugrani – így folytatta: a Fidesz érdemben léphetne az elszabaduló árak megfékezéséért, ugyanis csökkenthetne az áfa. Megjegyezték azt is, hogy az MSZP előválasztási programjának hangsúlyos eleme a tisztességes megélhetés, ezért az alapvető élelmiszerek áfáját öt, a többi élelmiszerét 18 százalékra csökkentenék.

– Nem ez az első – és bizonyára nem is az utolsó – olyan szakmai kérdés, amelyben a valóság és a baloldal véleménye között semmilyen kapcsolat sincs. Lássuk a tényeket! – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter az MSZP által szóvá tett interjúban éppen arra a kérdésre válaszolva, miként értékeli, hogy a baloldal áfacsökkentéssel szabna gátat az árak emelkedésének. A tárcavezető magyarázatként kifejtette: ha az áfa csökken, az árak is mérséklődhetnek, de csak egy alkalommal, a hatás egyszeri. Az árakat ugyanis ­alapvetően a piaci viszonyok határozzák meg, nem a forgalmi adó. Szerepe lehet sok más mellett a munkabérek növekedésének, a szállítási költségek változásának, a termés mennyiségének, a nemzetközi gazdasági folyamatoknak és a kereskedelmi háborúknak is.

Alapvető élelmiszer, mint politikai termék: akad zöldség bőven Fotó: Bach Máté

A miniszter külön kiemelte, hogy a koronavírus okozta válság után szerte a világon mostanában indítják újra a gazdaságokat, emiatt megnőtt a kereslet, több terméknél pedig hiány alakult ki, ami az árakat is emeli.

Az interjúban a miniszter utalt rá, hogy a hazai vásárlók pontosan ismerhetik az áfacsökkentés és az árváltozás kapcsolatát, az utóbbi években – 2014 és 2018 között – a kormánytöbbség több alapvető élelmiszer és fontos szolgáltatás áfáját csökkentette. Hogy azok a lépések milyen következménnyel jártak, arról az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készített 2019 végén részletes kimutatást. Az ÁSZ tanulmánya rámutatott, hogy az elemzett esetekben a forgalmi adó mérséklésének hatása az árakban sokszor nem vagy csak részlegesen jelent meg. Az áfacsökkentés efféle, korlátozott hatásának hátterében az ÁSZ szerint az áll, hogy az árak alakulását a forgalmi adó helyett inkább egyéb gazdasági és termelési tényezők határozzák meg. Így ­például a keresleti és a kínálati viszonyok és a termelő, kereskedő pozíció­ja, ereje. A számvevőszéknél arra is utaltak, hogy nem várt egészségügyi, természeti események alapvetően befolyásolhatják a piacot – elég csak a sertéspestisre, a madárinfluenzára vagy éppen a Covid–19-re gondolni.

A számvevőszéknél megemlítették azt is, hogy az áfa csökkentése csak abban az esetben nem okoz állami bevételkiesést, ha az adott termékek, szolgáltatások forgalma az adóenyhítés miatt igencsak megugrik. Ilyenre ugyanakkor az utóbbi évek áfamérsékléseinél nem volt példa. Általános következtetésként az szűrhető le, hogy a forgalmi adó csökkentése mindenképpen apasztja az állam forrásait, de a remélt hatások nem mindig következnek be. A számvevőszéknél ezért is vélik úgy, hogy alaposan át kell gondolni a további áfacsökkentéseket.

Az MSZP bizonyítottan szakmaiatlan ötletét a kamuvideós Korózs Lajos viszi Fotó: Facebook

Az MSZP mostani harcias kiállása az alacsony áfáért egyébként több szempontból is érdekes. Egyrészt a legutóbbi válság időszakában, 2008–2009-ben, amikor is éppen a szocialisták kormányoztak, még nem volt ilyen fontos a pártnak az áfacsökkentés, néhány termék kivételével inkább emeltek a forgalmi adón. Másrészt az erősen populistának ható követelés mintha nem az MSZP saját ötlete lenne – az LMP jó ideje szajkózza az ötletet, láthatóan mindenféle társadalmi reakció nélkül. Az pedig külön pikáns, hogy – a párt közleménye szerint – a téma felelősének az egészségügyi kamuvideó közreadásában részt vevő Korózs Lajost tették meg.

Szocialista érv: túl alacsonyak az adók, ezért emelni kell

A baloldal adóemelési terveiről egyre több részlet kerül nyilvánosságra, de ha megnézzük az előválasztási kampányra készült pártprogramokat, még hajmeresztőbb adalékokat kapunk arról, milyen érvekkel próbálják majd lenyomni a magyar emberek torkán a terhek növelését, a kedvezmények csökkentését. Az MSZP nyilvánosságra hozott programja hemzseg a valóságtól elrugaszkodott ellentmondásos állításoktól és ötletektől. Ezek közül idézünk néhányat, hogy megvilágítsuk, valójában mire készül a baloldal, ha jövőre megnyerné a parlamenti választásokat.

Társelnökök MTI-fotó

Többkulcsos szja

Önmagában meglepő beismerés, hogy a szocialisták szerint Magyarországon általában nem nagy az adóterhelés, sőt jóval alacsonyabb, mint az EU átlaga, valamint a régiós tagállamoké. Ezért arra jutottak, hogy rossz irány az adócsökkentés, inkább emelni kell. Erre utal például az egykulcsos személyi jövedelemadó felváltásának terve a többsávos adózásra, amelyben az indoklás szerint a magasabb jövedelemmel rendelkezők nagyobb részt vállalnak a közös terhekből. A baloldali vezetők nyilatkozataiból az sejlik, hogy beemelnének egy harmincszázalékos szja-kulcsot. Az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje Karácsony Gergely korábban még – egyes nyugati országok példájára hivatkozva – méltányolhatónak nevezte a hetvenszázalékos kulcsot is, de azt nem tartotta kivitelezhetőnek Magyarországon.

Emelnék a munkáltatói befizetéseket

Az MSZP elégedetlen az alacsony munkáltatói befizetésekkel is, mert úgy vélik, a szociális hozzájárulási adó 27 százalékról 15,5 százalékra csökkentése mind a nyugdíjrendszer pénzügyi egyensúlyát, mind az egészségügyi ellátás közvetlen forrását veszélyeztetik. Károsnak minősítik a nemzetközi összehasonlításban is „szinte elhanyagolható mértékű”, kilencszázalékos társasági adót, ezért már kinyilvánították, hogy támogatják Joe Biden amerikai elnök globális társasági adó tervét, ami minimum 15 százalékos terhet jelentene a cégeknek.

Rászorultsági alapon osztanák a csokot

A családi otthonteremtési kedvezményt is módosítanák, a csok összegét progresszíven emelkedő módon a rászorultság mértékéhez kötnék. Szerintük a jelenlegi feltételek – a tb-jogviszony és a köztartozás-mentesség – a legnagyobb arányban a legszegényebbeket zárja ki a jogosultság köréből.

Bagatellizálják a rezsicsökkentést

Az előválasztási programban az MSZP feleslegesnek nevezi, hogy a kormány stratégiainak minősítette az energetikai eszközök állami tulajdonlását, mert szerintük az államnak ebben a szektorban egyébként is nagy a hatalma a magántulajdonban lévő eszközök felett. A legbornírtabb megállapítás az, hogy a rezsicsökkentés csalárd kampány volt csupán, mert az extraprofit nem volt jellemző az energetikában.

Ellentmondó állítások

A szocialisták anakronizmusnak tartják az energiafüggetlenségre való törekvést a globalizált világban. Szerintük 2014-ig a kormány nem is tett semmit ezen a téren, csupán a Paks 2-ről döntött, energetikai eszközöket vásárolt és rezsicsökkentést vezetett be. Ez lenne tehát a „semmi”, de a programban találtunk ennél is mulatságosabb ellentmondást, ugyanis a külpolitika bírálatában előbb azt állítják, hogy a több lábon állás nem növelte a kormány nemzetközi mozgásterét, viszont csökkentette euroatlanti szövetségeseink bizalmát és növelte gazdasági függőségünket Oroszországtól és Kínától. Egy másik mondatban viszont azt állítják, ma már semmilyen tekintetben nem vagyunk kiszolgáltatva Oroszországnak, inkább az orosz vállalatok érdekeltek az energiahordozók exportjában.

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó