Karácsonyék tétlenül szemlélik a fővárosi közlekedés összeomlását
Az összeomlófélben lévő budapesti forgalom miatt egyre nő a közfelháborodás.
2021. július 5. 22:54

Több, erősen egészségkárosító anyag koncentrációja is nőtt Budapesten az elmúlt évekhez viszonyítva, ami összefüggésben állhat azzal, hogy a Karácsony Gergely-féle városvezetés számos, útlezárásokkal is járó nagyobb beruházást indított egymással párhuzamosan, s még az ideiglenesnek mondott kerékpársávot sem adták vissza a körúti forgalomnak. Az összeomlófélben lévő budapesti forgalom miatt egyre nő a közfelháborodás, ám még ez sem készteti cselekvésre a fővárost, amely a Magyar Autóklub vagy a VEKE szakmai érveit sem fogadja meg – írja az Origó.

Jelentősen romlott a levegő minősége Budapesten, miután a Karácsony Gergely-féle városvezetés egyszerre adott zöld utat több nagyobb, lezárásokkal járó beruházás építési munkálatainak megkezdésére. A már korábban érvényben lévő forgalom- és sebességkorlátozások, valamint a 3-as metrófelújítás alatt indított pótló buszjáratok miatt már az elmúlt hónapokban is érezhetően belassult az autóforgalom a fővárosban. Ám miután június elején lezárták a pesti alsó rakpart Margit híd és Lánchíd közötti szakaszát, majd a hónap közepén a Lánchidat is, gyakorlatilag ellehetetlenült az autósközlekedés Budapesten.

A Nagykörút mellett a legnagyobb dugók a Rákóczi úton alakultak ki, ám utóbbi helyen még tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy július elején a Lánchíd elkerülő tengelyének kinézett Hegyalja út–Erzsébet híd–Rákóczi út útvonalon is elkezdik törni az aszfaltot a Blaha Lujza tér átalakítása miatt.

A dugókban töltött órák azonban nemcsak az autósok számára okoznak bosszúságot, hiszen a levegőben található különböző egészségkárosító, rákkeltő anyagok koncentrációja is jelentősen megnövekedett az utóbbi időben.

Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) oldalán található adatok szerint a megszokottnál jóval magasabb a nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációja a Nagykörút budai részein is. A Széna téren 56 olyan óra volt idén június 7. (vagy a rakpart lezárásának kezdete) és 28. között, amikor 60 nanogrammnál magasabb volt az NO2 koncentrációja, háromszor pedig a 100-as egészségügyi határértéket is meghaladta. A valós helyzet ennél még rosszabb lehet, mivel közel három napnak nem érhetők el az adatai. Tavaly azonban mindössze kilenc olyan óra volt, amikor elérte a 60 nanogramm per köbmétert a NO2-szennyezettség a Széna téren, és a 70-es értékig is csak egyetlen alkalommal ment fel. A tavalyelőtti Széna téri adatok is kedvezőbbek az ideinél: 2019-ben mindössze kétszer ment 90 nanogramm per köbméter fölé az NO2 koncentrációja, s a legnagyobb érték 93 volt, szemben az idei 111-gyel.

Jelentős részben az autósforgalom melléktermékei alkotják a szálló port is, amelyek közül az úgynevezett PM10, vagyis a 10 mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék szintén megszaporodtak Budapest levegőjében.

Míg az OLM Erzsébet téri mérőállomásánál tavaly június 7. és 28. között egyszer sem érte el a 40 nanogramm per köbmétert ennek a koncentrációja, addig idén ugyanebben az időszakban 28 alkalommal lépte túl a 60-as értéket, és 12 egymást követő órán keresztül a 80 nanogramm per köbméter arányt is meghaladta, egyszer pedig a 102-t is elérte. A 2019-es adatok is kedvezőbbek az ideinél: a vizsgált időszakban mindössze hét alkalommal emelkedett 60 nanogramm per köbméter fölé.

Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektjének a vezetője a portálnak elmondta: a szálló por (PM, mint particulate matter) elnevezés sokféle – köztük számos mérgező anyagot tartalmazó – részecskét magában foglal, és a legkisebb, 1 mikrométer alattiak esetében akár 1-1 szemcsének is egészségkárosító hatása lehet. – Ez részben annak köszönhető, hogy a szemmel nem is látható méretű porszemekre más káros anyagok, mérgek, illetve baktériumok, vírusok és egysejtű gombák tapadhatnak, amelyek a légzőszerveken át bejutnak a szervezetbe, ott a sejtfalakon is átlépve a létfontosságú szervekben is kárt okozhatnak, vagy maga a PM-részecske származik olyan, például illegális hulladékégetésből, mely során mérgező anyagú szálló por jut a levegőbe, mint például a dioxin, ami az I. világháborúból ismert gyilkos gáz.

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke lapunknak nyilatkozva úgy vélte, hogy a fővárosi önkormányzat vezetése nincs tekintettel az autósokra.

– Lehetetlen helyzetbe hozták Karácsonyék a gépkocsival járókat, mivel egyszerre zárták le az alsó rakpartot, a metrópótlás miatt a Bajcsy-Zsilinszky út és a Nagykörút buszforgalma lett nagyobb, ráadásul a Nagykörúton még egy forgalmi sávot is elvettek a kerékpárosok számára. Utóbbit ideiglenes intézkedésként hirdette ki a főpolgármester, s nem tudom, mikor lenne időszerű visszaadni az összeomlás határán lévő autósforgalomnak, ha nem most. Mindezt tetézi, hogy az M0-son is forgalomkorlátozás van jelenleg, felújítási munkák miatt – fejtette ki Kovács Kázmér. Mint mondta, az észrevételeiket és a javaslataikat nyílt levélben immár két hete elküldték a főpolgármesternek, ám még semmilyen választ nem kaptak.

Az átfogó koncepciót hiányolta a kérdésben a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke is. Dorner Lajos az Origó kérdésére kifejtette, hogy a szűk belvárosba eleve csak kevesebb járművet szabadna beengedni, így a külsőbb kerületekben, egyebek mellett Angyalföldön, Óbudán vagy Csepelen, Kispesten fokozatosan kellene forgalomcsillapítási intézkedéseket bevezetni, a belváros felé lépcsőzetesen egyre kisebb forgalmat engedni. Szavai szerint a sávok újraosztásával, a lámpaprogramok változtatásával, kerülőutak kijelölésével kellene operálni.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

MNO - origo.hu
  • Orbán: magyarnak lenni jó!
    Magyarnak lenni jó, a magyarság "egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének vasárnapi ünnepélyes átadóján, ahol arról is beszélt: a kormányoldal április 3-án megkapta a felhatalmazást, hogy teljes egészében megvalósítsa a Liget Budapest Projektet.
  • Az Európai Unióban csak a magyarokat védi rezsicsökkentés
    Miközben számos uniós tagállamban brutális mértékben drágultak a rezsiköltségek az elmúlt egy évben, hazánkon kívül sehol nincs hatályban a rezsicsökkentéshez hasonló átfogó intézkedés a lakosság terheinek mérséklésére. Több országban megduplázódott a földgáz vagy az áram ára, de arra is van példa, hogy a korábbinál négyszer-ötször kell többet fizetni ezekért a tételekért – olvasható az Origó.hu cikkében.
  • Brüsszelben fordítva ülnek a lovon
    A brüsszeli olajembargó gazdasági következményei a tagországok egy részét, köztük Magyarországot sújtanák.
MTI Hírfelhasználó