A kereszténydemokrácia sikert jelent az országnak
„A baloldali kormányok korábban megszorításokat vezettek be, elvettek az emberektől, csődbe vitték az önkormányzatokat, eladták az országot, privatizálták a közszolgáltató cégeket, és ebből az következik, hogy a baloldalnak nincs alapja, hogy kioktassa a kormánypartokat" – mondta Szászfalvi László kereszténydemokrata politikus a törvényhozásban. Őt kérdezte a Gondola.
2021. július 1. 19:34

„A baloldali kormányok korábban megszorításokat vezettek be, elvettek az emberektől, csődbe vitték az önkormányzatokat, eladták az országot, privatizálták a közszolgáltató cégeket, és ebből az következik, hogy a baloldalnak nincs alapja, hogy kioktassa a kormánypartokat" – mondta Szászfalvi László kereszténydemokrata politikus a törvényhozásban. Őt kérdezte a Gondola.

– Képviselő úr, az ultrabaloldal és a liberális szélsőség azért engedheti meg önmagának, hogy folyamatosan hazudjon, mert tudja, hogy médiafölényben van, a hazugságaikat leleplező nyilatkozatok, cikkek csak a társadalom kisebb részéhez jutnak el. Hogyan segítheti a társadalmat a hazugságpolitika leleplezésében a kereszténydemokrácia?

– Nagyon fontos, hogy sok eddig meg nem szerzett tudást pótoljunk azon felnőtteknek, akik esetleg nem részesültek korábban hitoktatásban. Korunk tüneteit fontos megbeszélni és a keresztény álláspontot képviselni. Nem tekintélyelvűen, hanem okos magyarázattal. Hogy mindennek a hátterét megvilágítsuk, a forrásokat megértsük. Ebben a médiának nagy szerepe van. A baloldali liberális médiafölény hosszú időn át létezett, ma is létezik. Ma már nem olyan nagy arányban, mint amilyen arányban a kilencvenes években fennállt. Mindennek azonban az alapja, hogy hiteles kereszténydemokrata politikára van szükség. A legfontosabb, hogy a hazugságpolitika ne tudja maga alá gyűrni a társadalmat. A szembesítés az elsődleges. Azokat, akik a hazugságokat terjesztik, illetve a szélsőséges liberális, anarchisztikus tanokat sulykolják, azokat igyekezzünk szembesíteni saját maguk cselekedeteivel. Emellett nagyon fontos az emberek között való folyamatos jelenlét és a közösségek elevenségének fenntartása. A Covid másfél éve után most újra kell szerveznünk ezeket az emberi közösségeket.

– Önnek a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma mit adott a tudáson kívül, amely kapott érték ma is segíti a magyar társadalom érdekeinek politikusi képviseletében?

– A debreceni középiskolai tanulmányaim életre szóló hatást jelentettek. Számomra igazi alma mater volt. A kapott értékek közül legfontosabbak a keresztyén nemzeti kincsek. A keresztyén kultúra alapjai nélkül nincs európai élet, európai megmaradás. A másik, amit kaptam, a nemzeti elkötelezettség. A Debreceni Református Kollégiumban olyan elődeink voltak, akik ezeket az értékeket nemzedékről nemzedékre továbbadták. Fontos, hogy ez a középiskola túlélte a kommunista világot is. Magam még abban az időszakban jártam oda, a ’70-es években. Mindig előttem van az az esti kép, ahogy a szemben lévő épülettetejéről – a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) pártszékházáról - „bőszen” világít be a kollégiumi szobánkba a vörös csillag fénye.Ez persze az antikommunizmusunkat erősítette meg!

– A cívis város után jött a magyarok fővárosa. A Budapesti Református Teológiai Akadémia miért volt fontos kiegészítés karakterének formálásában?

– A teológiai képzésünk célja az volt, hogy a magyar embereket és a református közösségeinket jól szolgáljuk. A szolgálatnak a fontossága tudatosult bennem. Elsősorban a vidék szolgálatát éreztem fontosnak, édesapám és a család többi tagja, akik egyházi szolgálatban működtek, mind a vidéki életet igyekeztek gazdagítani. Az emberek alázatos szolgálatának gondolata mélyült el bennem. A lelkek megtartását éreztem legfontosabbnak, hiszen akkor eléggé meg volt gyötörve a magyar vidék. Ezt ma is fontosnak tartom.

– Még a pártállam lecsengése előtt, 1988-ban mi adta a fölismerést és a bátorságot ahhoz, hogy az MDF alapító tagjává váljon?

– Mindenki úgy érezte akkor, hogy már elég volt. És akkor megnyíltak a lehetőségek. Megéreztük azt, hogy most itt az idő, meg kell szervezni magunkat a vidéken. Az MDF volt az, ami legközelebb állt hozzánk Csurgón. Itt egy tevékeny közösség jött létre hála Istennek, és ez a keresztyén nemzeti értékek alapján állt. Bátorság nem tudom, hogy mennyi kellett hozzá, nem szeretném fényezni magamat. Talán 1987-ben, ’88-ban túl nagy bátorság már nem kellett ehhez. Akkora bizonyosan nem kellett, mint amekkorára az 1950-es, -60-as években kellett. Civil kurázsi azonban kellett ahhoz, hogy vállaljuk önmagunkat: kereszténységünket, hazaszeretetünket. Odaálltunk azok mellé a magyar családok mellé, akiket évtizedeken keresztül megaláztak, kitelepítettek, meghurcoltak és másodrendű emberekké tettek a kommunisták és azt vallották, hogy szeretnének újra büszke magyarok lenni, szeretnék fölemelni a fejüket. Mindent megtettünk azért, hogy ezt vállalhassák, átélhessék, élmény legyen számukra. Nagy sikernek érzem, hogy azokat az embereket, akik így gondolkoztak, sikerült közösségbe kovácsolni.

– Csurgó polgármestereként mit tudott hozzátenni a város szellemi gazdagodásához?

– Arra vagyok büszke, hogy a rengeteg harc közben egy programot - részben a saját programomat- sikerült megvalósítani. Csurgó hátrányos helyzetű térségben volt akkor különösen is. Az infrastrukturális fejlesztések mellett sok mindenre szükség volt abban a kisvárosban. Ki kellett fejleszteni a telefonösszeköttetést, föl kellett újítani a vasutat, utcákat, önkormányzati épületeket. A vállalkozásokat kellett segíteni, amennyire ez lehetséges volt polgármesterként. Személyesen én nagyon fontosnak tartottam a kultúra gazdagítását és a közösségek fölemelését. Amikor az első nemzeti ünnepünket ünnepeltünk 1990-ben, mindössze 15-20-an vettünk részt. Néhány évvel később már több százan eljöttek és erre nagyon büszke vagyok. Ez is hozzájárult a város szellemi gazdagodásához. Tervünket Csurgói Festetics Programnak neveztük el. Ebben már nem pusztán a materiális javak fejlesztését láttuk fontosnak, hanem a kulturális-szellemi-lelki gazdagodást is. Azon dolgoztunk, hogy Csurgót ismét fölemeljük a magyar szellemi horizontra. Egy korábbi aranykorban Csurgó még ott szerepelt. Ezért kellett kulturális attrakciókat is létrehozni, amelyek legtöbbször sikeresek voltak. Megszerveztük a Festetics-városok együttműködését. Keszthely, Hévíz és Csurgó évi rendezvényekkel kapcsolódott össze. Ezeken a kulturális találkozókon igyekeztünk bemutatni a saját művészeti-művelődési értékeinket. Rengeteg könyvet adtunk ki az elmúlt évtizedek során. Néhány olyan alapítványt sikerült létrehoznunk, amelyek ezt a szellemi fejlődést igyekeznek tovább vinni. Népfőiskolát szerveztünk. Kulturális és közösségi rendezvényeket, konferenciákat hoztunk tető alá. Ezek mind a város szellemi gazdálkodását hozták magukkal.

Somogy az ország egyik legizgalmasabb megyéje: Siófoktól Barcsig. Ön a megyei közgyűlés képviselőjeként hogyan tapasztalta ezt meg?

– Somogy valóban a Balatontól a Dráváig sok különlegességet foglal magában. Magam elsősorban a megye nyugati és délirészét ismerem. Ma is ezen a területen vagyok országgyűlési képviselő. Somogyország valóban sok helyi hagyománnyal rendelkező terület. Itt beszélhetünk akár természeti értékekről, akár a konyhaművészeti különlegességekről. A Balaton-part önmagában egy külön világ. Délen a Dráva-part is óriási természeti értékek izgalmas birodalma. A mezőgazdasági örökség is meghatározza a mai életét is ennek a vidéknek. És sok népi hagyomány is hála Istennek él, és gazdagodik, színesedik. Az elmúlt három évtizedben sokan dolgoztak azon, hogy ezeket a hagyományokat megőrizzük és új értékekkel egészítsük ki. Eleven konyhaművészeti fesztiválok jöttek létre. Néptánccsoportok, dalkörök és más közösségek alakultak. Mindez nem csak Somogy megye múltját, hanem jövőjét is jelenti.

– Az Alpok-Adria Munkaközösségben végzett munkája hogyan szélesítette látókörét?

– Három éven át az Alpok-Adria Kisebbségi Munkacsoportot vezettem. Ez öt országbansok régiót érintő munkaközösség volt. Az őshonos nemzetiségi közösségek megmaradása és megőrzése állt a munkánk középpontjában. Régi szép idők, bár ma is fontos lenne ez a téma Európában! Nekünk ebben a munkaközösségben mindennapi volt a felismerésünk, hogy Európa a nemzetek Európáját jelenti. Ha nem nemzetek Európájában gondolkodunk, az már nem Európa. Az őshonos nemzeti közösségeket megőrizve lehet Európát megőrizni és fejleszteni.

– Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnökeként mik okoztak feszültséget?

– Abban az időszakban az MSZP-SZDSZkoalíció kormányzott. A sok kisebb között három nagy problémával küzdöttünk. A 2002 előtti, Orbán Viktor vezette kormányzás időszakára az egyházak támogatása volt a jellemző. 2002 után ezt a politikát azonnal lerombolták. Az egyházi intézményeket pedig éveken keresztül kiéheztették, diszkriminálták. Ez követelt nagy küzdelmet tőlem és a nemzeti elkötelezettségű képviselőktől. A legszikrázóbb ütközetet az OPNI bezárása okozta, ezzel hatalmas kárt okozott a Gyurcsány kormány. Emellett nagy kihívást jelentett a szcientológiai egyház fellépése. Ez a destruktív szekta sok kockázatot hozott magával. Sok családot és embert tönkretett.

– Ön 2003. január 17-én a Keresztény Demokrata Fórum elnökévé választották. Azt a különleges helyzetet hogyan tudta kezelni?

– Ebben az időben a Dávid Ibolya-féle MDF-vezetőség balra sodorta a Fórumot. Akkor döntöttünk úgy, hogy létrehozzuk a Kereszténydemokrata Fórumot, mint civil szervezetet. Sokan gondolkoztunk úgy, hogy az MDF-et nem szabad balra vinni. A Kereszténydemokrata Fórumnak az volt a célja, hogy mind a Fidesszel, mind a Kereszténydemokrata Néppárttal együttműködést alakítson ki, és ezzel az MDF-et is szerettük volna ehhez az értékrendhez kötni. Ezt megakadályozta az MDF frakció szétszakítása, majd a maradék MDF teljes mértékű átcsúszása a baloldalra.

– 2006 májusában már a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként védte meg egyéni mandátumát. Ez a lehetőség hogyan segítette a magyar érdekek érvényesítésében?

– A KDNP frakciójában végeztem tovább a munkámat. Ez lehetőséget adott arra, hogy a saját és a közös keresztyén nemzeti értékekeinket vihessem előre. Magam mindig egyéni jelöltként lettem országgyűlési képviselő. Ez számomra mindig fontos volt, mert a helyi embereket tudhatom magam mögött és őket képviselhetem. Ez nagy megtiszteltetés számomra és egyúttal a szolgálathoz ez ad megfelelő alázatot, ami nélkül ilyen munkát nem lehet végezi!

– Önt 2010. június 2-án Sólyom László államfő kinevezte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának. Feladata az egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért való felelősségvállalás. Hogyan segítette a valódi, tehát nem spekulánspénzekből eltartott civil szervezeteket?

– Három nagy területen kellett előrehaladnunk. Az egyházi ügyekben, a nemzetiségi területen, illetve a civiltörvény kialakításában. Mindhárom területen sarkalatos, kétharmados törvényt hoztunk létre. Ez óriási feladat volt. Először egy zöldmezős államtitkárságot hoztunk létre a semmiből. Közben folyamatosan az Alaptörvény előkészítése zajlott. Két évig nagyon feszült munka folyt mindhárom területen. Ennek egyik része volt az új Civiltörvény előkészítése. Itt élénk társadalmi egyeztetést szerveztünk, mert szerettünk volna több véleményt, javaslatot és kritikát hallani. Teljesen új törvényként született meg a civilszervezetek jogállásáról szóló joganyag. Erre nagyon büszke vagyok. Nagy élmény volt, hiszen kiváló munkatársakkal hoztuk létre. Új keretet alakítottunk ki a civilszervezeteknek. Létrehoztuk a Nemzeti Együttműködési Alapot, amely lehetőségeket nyitott meg ezeknek a szervezeteknek. Öt szakmai kollégium támogatta azokat a civilszervezeteket, amelyek konkrét valóságos tevékenységet folytatnak. Azokat a civilszervezeteket segítettük, amelyek emberközelben voltak és addig teljesen ki voltak zárva a politika látóköréből. Létrehoztunk egy új támogatáskezelőt. Ezen már miniszteri biztosként dolgoztam. Ez elég nagy menet volt a 2010 és a 2014 közötti időben. Emellett létrehoztunk megyei civil információs központokat. Ezek segítik minden megyében a kisebb szervezetek tevékenységét.

– Felesége is egyházi szolgálatot teljesít. Három gyermekük van. A család milyen örömökkel gazdagította?

–Visszatekintve gyakran eszembe jut, hogy az utóbbi 35 évben sokkal többet kellett volna a családdal lenni. Nagy köszönet és hála a Feleségemnek. Miközben végezte az egyházi szolgálatot, a három gyermekünk mellett folyamatosan ott volt, és nekem is rengeteget segített és ott állt mögöttem. A család ereje nélkül nem lehetne hatékony közösségi munkát végezni. Az öröm és boldogság legelsősorban ezért is a családban tapasztalható meg.

  

gondola
  • 1956 kommunistáinak leszármazottai itt élnek közöttünk
    Soltész Miklós 1956 kommunistáinak leszármazottjairól: „Szemeket lövettek ki, békés tüntetőkre és ünneplőkre támadtak" - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: ők azok, akik rabosítottak fiatalokat, egzisztenciájukban megfenyegették őket, jogalap nélkül kutattak át autókat és otthonokat.
  • Az Elk*rtuk a múlt részévé tette 2006-ot
    Nagyon sok színész jött a toborzásra, komoly volt az érdeklődés, többen igényelték is a mélyebb beszélgetést a film tétjéről, súlyáról, hatásáról, a művészeti közegben várható utóéletről. Nem kellett kompromisszumot kötniük, nem volt olyan, aki elállt volna a feladattól, végül minden szerepet az játszott el, akit egyébként is kiválasztottak – mondta Helmeczy Dorottya.
  • Erősítik a V4-országok felsőoktatási együttműködését
    Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a tárca és a Széchenyi István Egyetem szervezésében megvalósult V4-es felsőoktatási csúcstalálkozón angol nyelvű beszédében azt mondta, a felsőoktatás terén a V4-országok között jó az együttműködés, ugyanakkor lehetne jobb is. Ennek érdekében a magyar V4-elnökség ideje alatt célkitűzés, hogy az egyetemek kapcsolatait erősítsék.
MTI Hírfelhasználó