„Szent László napja, égi jelenések napja”
A lovagkirály tiszteletét jelzik azok a Kárpát-medence-szerte megtalálható változatos templomi falképek, amelyeken a király alakját legendája alapján ábrázolják.
2021. június 27. 17:37

Június 27. napján ünnepeljük Szent László királyt, a magyar középkor egyik legkiemelkedőbb alakját, a Kárpát-medence népeinek egyik legnépszerűbb magyar szentjét. Tiszteletének elterjedtségét jelzik azok a Kárpát-medence-szerte megtalálható változatos templomi falképek, amelyeken a király alakját legendája alapján ábrázolják. Azokon a vidékeken, ahol a nép különös tisztelettel fordult Szent László személye felé, a leányrabló kun alakjával küzdő, a királyt lovagként megjelenítő freskók meghatározó elemei voltak a templomok díszítésének két évszázadon keresztül (13–15. század).

Jelenleg több mint hetven olyan templomot ismerünk az egykori Magyar Királyság területéről, amelynek falát Szent László-falkép díszíti, de számos helyen lappanghatnak még ilyen ábrázolások.

A Magyarságkutató Intézet munkatársai kiemelt figyelemmel kísérik és kutatják ezeket a freskókat. Legutóbb Székelyszentlélek templomában került elő egy eddig ismeretlen, új típusú Szent László-ábrázolás, amelyen királyunk egy vérmedvével küzd. Ennek a többi falképtől igencsak eltérő képi megjelenítésnek sikerült fellelni írott forrásbeli alapját is.

A csillagos égboltra emelt Szent László küzdelme a kunnal, Székelyderzs, 1419 Fotó: Sashalmi-Fekete-Tamás / Magyarságkutató Intézet

A Szent László-falképek egyik jellegzetessége a fehér és a kék színek használata, ami nagyon jól megfigyelhető többek között a székelyderzsi, csíkszentmihályi, karaszkói, kakaslomnici, rimabányai, erdőfülei falképeken. A kutatásban eddig kevesebb hangsúly helyeződött a Szent László-ábrázolásokon megjelenő, mintegy a király attribútumának tekinthető vörös színre. Feltűnő ennek alkalmazása például a nemrégiben előkerült nyitrakorosi falképciklus királyalakján.

A Peer-kódexben fennmaradt, 1458 utánra datált, ismeretlen szerzőtől származó Szent László-ének szerint a király arcán mindig egészséges arcpír volt: „Te arcul tellyes, szép piros valál.”

Ennek a leírásnak megfelelően, hangsúlyozottan jelzik Szent László pirosló orcáját például Csíkszentmihály és Székelyderzs falképei. Az arc pirosságán túl a lovagkirályt vöröses szakállal jelenítették meg Csíkszentmihály, Szentmihályfa, és Laskod freskóin.

A vörös szín Szent László életének fontos pillanataihoz is köthető. Nevéhez fűződik első királyunk, István szentté avatása. Az 1083-ban történt esemény kapcsán a Hartvik-legenda feljegyzi, hogy „…végül is lementek a koporsóig, s annak felnyitásakor […] édes illat […] árasztott el minden jelenlévőt… Maga a koporsó színültig volt kissé vöröslő, szinte olajjal kevert vízzel”. Szent László egy évszázaddal később, a 12–13. század fordulóján lejegyzett legendája hasonlót rögzített az ő szentté avatását követő órákról: „A napnak ugyanebben a hatodik órájában vöröslő, fényes ragyogású csillag mutatott az égen a kolostor irányába, ahová szent testét helyezték […] majdnem két teljes órán át vöröslött átható fénnyel.”

László szentté avatását III. Béla király kezdeményezte 1192-ben. Ekkor III. Celesztin pápa két bíborost küldött Váradra, hogy felülvizsgálják az itt történt csodákat. Miután számos gyógyulás szemtanúi lehettek, 1192. június 27-én a váradi székesegyház felett fényes csillag jelent meg, amely majd két órán át fénylett.

Ez az esemény adta a végső bizonyosságot a két pápai küldöttnek arról, hogy nem hétköznapi halandó ügyét vizsgálják. Szent László kultusza nem sokkal a halála (1095. július 29.) után elterjedni kezdett: nagyváradi sírja csodatévő zarándokhely lett, illetve peres ügyekben istenítéletek helyszíne. 1192 óta azonban nem halálának, hanem az égi jelenés időpontjának napján, június 27-én ünnepeljük a szent királyt.

A szerző Sashalmi-Fekete Tamás, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának ügyvivő szakértője

Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet oldalán olvasható el.

Magyarságkutató Intézet
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
  • Nekünk Magyarország biztonsága az első
    Nekünk Magyarország biztonsága az első, ezért Magyarország nem áll háborúban senkivel - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című pénteki műsorában.
  • Szijjártó: FARE önkéntes munkásőrök csoportja
    Szijjártó Péter nonszensznek nevezte a szervezet tevékenységét, és reményét fejezte ki, hogy az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke „megszabadítja az európai futballt ettől a munkásőr-szervezettől, mert ezek csak bajt okoztak, meg bajokat is fognak okozni”. „Jól látszik, hogy fogalmuk sincsen a világról, és halvány fogalmuk sincsen a magyar történelemről” – emelte ki.
MTI Hírfelhasználó