Migránsözönlést indíthat el az afganisztáni kivonulás
Simicskó István KDNP-frakcióvezető, volt honvédelmi miniszter felidézte, a misszió célja az volt, hogy minél előbb elérjék: Afganisztán a saját lábán is meg tudjon állni. Ehhez államszervezetre, benne rendvédelmi és fegyveres erőre is szükség van. Az afgán biztonsági erő felkészítésében a magyar katonák is részt vettek.
2021. június 25. 15:55

Wagner Péter, a házigazda Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa, Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő, Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója és Baranyi Tamás Péter moderátor, az intézet stratégiai igazgatóhelyettese (b-j) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című konferencián 2021. június 25-én. MTI/Mohai Balázs

Az afganisztáni kivonulás veszélyeire, köztük a migrációs kockázatokra hívta fel a figyelmet Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója; Simicskó István KDNP-frakcióvezető, volt honvédelmi miniszter és Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója pénteken egy budapesti fórumon.

A KKI által szervezett Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című konferencián Ugrósdy Márton, a KKI igazgatója köszöntőjében felidézte: Magyarország 2004 óta volt jelen katonákkal Afganisztánban, az utolsó váltás június 8-án tért haza. Ez a misszió fontos tapasztalatot jelentett a Magyar Honvédség számára - tette hozzá.

Simicskó István KDNP-frakcióvezető, volt honvédelmi miniszter felidézte, a misszió célja az volt, hogy minél előbb elérjék: Afganisztán a saját lábán is meg tudjon állni. Ehhez államszervezetre, benne rendvédelmi és fegyveres erőre is szükség van. Az afgán biztonsági erő felkészítésében a magyar katonák is részt vettek.
   
A volt miniszter úgy értékelt: a magyar katonák felkészültségükkel és tudásukkal helyt álltak, a szövetségesek által meghatározott feladatokat becsülettel elvégezték.
   
Hogy mennyire lesz sikeresnek nevezhető a nemzetközi misszió, s hogy az önálló afgán biztonsági erőnek mennyire sikerül fenntartania a kivonulás után a rendet, a jövő kérdése - mondta, de ezzel együtt úgy értékelt: az afganisztáni kivonulásnak komoly veszélye van, s hatása lesz a migrációra is. Felhívta a figyelmet egyebek mellett arra, hogy a legutóbbi afganisztáni választáson mintegy 20 százalékos volt a részvétel. A jelenlegi vezetőt körülbelül 1,1 millió ember választotta meg - mondta, megjegyezve: ez nem jelent érdemi társadalmi támogatottságot. Kiemelte azt is, hogy a technikai fejlődés is megindult, Afganisztánban 70-80 százalékos az internetlefedettség. Az információs társadalom korában gyorsabban tudnak szervezkedni - mondta, megjegyezve: látható, hogy a migránsoknál is ott vannak az okostelefonok, más okoseszközök.
   
Bakondi György ismertette a fontosabb friss migrációs adatokat. Olaszországban idén mostanáig 19 961 határsértőt fogtak el, míg tavaly egész évben 5472-őt. Hasonlóan jelentős növekedés figyelhető meg Spanyolországban is. Görögországban ugyanakkor csökkenés következett be, köszönhetően az új, konzervatív politikát követő migrációs intézkedéseknek - mondta.
   
Magyarországon a múlt év azonos időszakában 13 396, míg idén mostanáig 44 186 határsértőt fogtak el. Ugyanezen időszakban tavaly 150 embercsempész ellen indult büntetőeljárás, az idei szám már 400 - fejtette ki.
   
Kitért arra is, hogy 2019-ben 243, 2020-ban 318, idén mostanáig már 465 afgánt fogtak el a magyar határon. Már most jelentősen nőtt az afgánok migrációs aktivitása - értékelt.
   
Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy korábban sok afgán áttelepült Iránba, de onnan tömegesen kiutasították őket. Irán azért is kulcsfontosságú, mert most választásokra készülve szigorúan őrzik az iráni-afgán határt, kérdés, mi lesz, ha ennek vége - mondta Bakondi György.

Nem várható, hogy Irán megvédené Európát a tömeges migrációtól.

Hangsúlyozta továbbá Törökország fontosságát, ahol növekvő arányban vannak afgánok, és ugyancsak kérdéses, meddig őrzik szigorúan az iráni és a szír határt.

Bakondi György problémaként említette, hogy ezek a veszélyek az európai döntéshozókat még nem aggasztják, továbbá talán a lakosság előtt sem igazán ismertek.
   
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európába már bejutott migránsok közül sokan bekapcsolódtak a szervezett bűnözésbe.

Azt mondta: minél többen vannak bent, annál nagyobb a támogatottsága annak, hogy terrorcselekményre készüljenek.

Ezért is kulcsfontosságú a nemzetközi együttműködés a terroristák kiszűrésében, távoltartásában - mondta.
   
Wagner Péter elmondta: 2001-ben az volt az elképzelés, hogy nyugati típusú demokráciát alakítsanak ki Afganisztánban.

Ez nem sikerült.

Évek óta belpolitikai válság van az országban. Emellett úgy tűnik, hogy a "papíron" 300 ezer katonából álló afgán biztonsági erő az Egyesült Államok által nyújtott anyagi forrásokkal és modern haditechnikai eszközökkel sem képes feltartóztatni a tálibokat - mondta.

A KKI vezető kutatója a jelenlegi helyzetet fenntarthatatlannak nevezte, s azt hangsúlyozta: módot kellene találni arra, hogy a tálibokat asztalhoz ültessék.
   
Komoly problémaként emelte ki azt is, hogy az Egyesült Államok feltétel nélküli kivonulást hajt végre, az al-Kaida és egyéb terrorszervezetek működésének akadályozását "bemondásra" elfogadja a táliboknak.
   
Wagner Péter szerint a migráció vonatkozásában a legnagyobb veszélyt az elhúzódó afganisztáni instabilitást jelenti.

Szijjártó: ha nem sikerül stabilizálni Afganisztánt, újra tömeges migrációs hullámok indulnak

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadást tart Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című konferencián a Külügyi és Külgazdasági Intézetben 2021. június 25-én. MTI/Mohai Balázs

Ha nem sikerül stabilizálni Afganisztánt, ott újra súlyossá válik a terrorfenyegetettség és újra tömeges migrációs hullámok fognak megindulni - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter pénteken egy budapesti konferencián.

Szijjártó Péter a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) Az afganisztáni kivonulás hatása a migrációra című rendezvényén azt mondta: ha a nemzetközi csapatok Afganisztánból való kivonulása után nem sikerül megőrizni a békét, biztonságot és stabilitást, akkor az ország már a következő hónapokban az illegális migrációs hullámok legnagyobb globális kibocsátójává válhat.
   
A miniszter megjegyezte, hogy ezen migrációs hullámok kockázatához hozzájárul Brüsszel migrációpárti politikája is. Ahelyett, hogy a migráció visszaszorításán dolgoznának, most afrikai és karibi országokkal készülnek migrációs megállapodást kötni, és "szponzorált visszatérés" néven újra előkerült a kötelező betelepítési kvóta is - közölte.
   
Szijjártó Péter már azt is "nagy teljesítménynek" nevezte, hogy a migrációról szabadon, minden korlátozás nélkül lehet beszélni. Azt mondta: megnézve a migrációt övező "politikai korrektséget és képmutatást Európában", látható, hogy több helyen a migrációról, annak terrorizmussal, bűnözéssel, veszélyekkel való kapcsolatáról "nem annyira szabad" beszélni.
   
Kiemelte: Európa és Magyarország 2015 óta szembesül jelentős mértékben a migrációs folyamatokkal, problémákkal, kihívásokkal. A migráció kiváltó okait vizsgálva látható, hogy a korábban jellemző politikai, gazdasági, biztonsági okok mellé mostanra felzárkóztak az egészségügyi okok is - mondta.
   
Szijjártó Péter, felidézve Afganisztán elmúlt évtizedeinek történelmét, úgy értékelt, ezt nézve keveseknek jut eszébe a béke fogalma. Az Egyesült Álamok 2001. szeptember 11. után indította meg afganisztáni műveletét. Ez ér most véget, érdekes módon egy republikánus elnök döntése és egy demokrata elnök végrehajtása nyomán,- közölte.
   
Elmondta, hogy az amerikaiak 2001 óta 2400 katonát vesztetett a műveletekben, és azóta mintegy 3 millióan hagyták el Afganisztánt. A 2010 és 2020 között Európába érkező migránsok mintegy 10 százaléka Afganisztánból érkezett - mondta.

Magyarország érintettsége akkor kezdődött, amikor a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelye nyomán beavatkozott az afganisztáni műveletbe, így 2004-ben magyar katonák is csatlakoztak a misszióhoz - idézte fel.
   
Szijjártó Péter azt mondta: büszkék lehetünk a magyar katonákra, akik ezalatt a csaknem 17 év alatt Afganisztánban szolgáltak. A béke, a biztonság és a stabilitás fenntartása mellett az afgán biztonsági erők felkészítésében is részt vettek a magyar katonák. Az évek során az afganisztáni műveletben hét magyar katona vesztette életét - emlékeztetett.
   
Felidézte, hogy Afganisztánban korábban az ember- és a drogcsempészet jelentette az egyik legfőbb megélhetési forrást. Ha nem sikerül a normális élet menetét fenntartani, akkor Afganisztán újra a terrorizmus melegágya, a terrorszervezetek központja lehet. Kiemelte, hogy a terrorizmus és az illegális migráció ördögi kört alkot. A terrorfenyegetettség miatt ugyanis megindulnak a migrációs hullámok, a terrorszervezetek pedig kihasználva ezt a hullámot, szétküldik a világban terroristáikat. Utóbbit bizonyítja az elmúlt években Európa területén történt több tucat dzsihadista támadás - emelte ki.
   
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy Európában tavaly 449 embert tartóztattak le terrorizmus miatt. Csak tavaly 10 dzsihadista támadást hajtottak végre Európában, további 4-et sikerült megakadályoznia a hatóságoknak.
   
A miniszter hangsúlyozta a migráció és a járvány kapcsolatát is. A világjárványnak nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági hatásai is vannak, amelyek újabb lökést adhatnak a migrációnak - emelte ki, hozzátéve: ráadásul a migránsok jellemzően sem védettségi igazolványt, sem negatív PCR-tesztet nem tudnak felmutatni. Megjegyezte azt is: jelenleg egyes európai országokban a szabályosan utazó, egészséges emberek egészségügyi ellenőrzése jóval szigorúbb, mint a migránsoké.
   
A miniszter az illegális migrációval szembeni védekezésben négy védvonalat nevezett meg. Az első Afganisztán és Mali. Ugyanis - mint kiemelte - a szubszaharai térségből, valamint a keleti irányból érkező migráció feltartóztatása is ott kezdődik. Megjegyezte, hogy Maliban jelenleg is ott vannak a magyar katonák, s létszámuk növeléséről is döntött a magyar kormány.
   
A második védvonalnak a Földközi-tengert és Törökországot nevezte. Hangsúlyozta: a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodást fel kellene frissíteni.
   
A harmadik védvonalként a balkáni országokat említette, ahol Észak-Macedónia és Szerbia fontosságát hangsúlyozva emlékeztetett: mindkét ország határőrizetét magyar rendőrök is erősítik.
   
A negyedik védvonal, pedig a magyar határkerítés - fejtette ki a miniszter.
   
Azt mondta: amikor bejelentették az afganisztáni misszió végét, a magyar kormány tudomásul vette a döntést. Ugyanakkor felhívta a figyelmet: a nemzetközi csapatok kivonulásával Afganisztán magára marad. Hogy mi fog történni a misszió végével, az kis túlzással az egész világ, de Európa jövőjét tekintve biztosan meghatározó lesz - értékelt előadásában Szijjártó Péter.

MTI
  • Demokráciaexport után iszlámexport várható világszerte
    Dinamikus Egyesült Államokra lenne szükség. Ehhez képest a jelenlegi elnök csupán egy videóüzenetben emlékezett meg a húsz évvel ezelőtti tragédiáról. Mert így nem veszítette el a beszéd fonalát. Nem tévesztette össze az országokat. Vagy ne adj Isten, nem aludt el.
  • Átadták az újjáépült Lovardát a budai Várban
    Ünnepélyes keretek között átadták az újjáépült Lovardát a Budavári Palotanegyedben pénteken, a kulturális örökség napjai rendezvénysorozat országos megnyitóján, amelyen bejelentették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékének új elemeit is.
  • Tehetséggel, akarattal és hittel sikeres lesz az újrakezdés
    Ésszel, tehetséggel, akarattal és hittel "nemcsak a járványt győzzük le, de az újrakezdés sikere sem marad el" - hangoztatta a köztársasági elnök pénteken Budapesten, amikor a Sándor-palotában fogadta a Magyarország Barátai Alapítvány tagjait.
MTI Hírfelhasználó