Tarsolykincsek tárlata a Nemzeti Múzeumban
Simicskó István (KDNP) parlamenti képviselő hangsúlyozta: kezdeményezték a tarsoly hungarikummá nyilvánítását. A politikus méltatta Máday Norbert érdemeit a kiállítás létrejöttébe. Hozzátette: a műgyűjtő, aki egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, évtizedek óta igyekszik összegyűjteni nemzeti kincsinket, hogy azokat a közösség számára mutassa be.
2021. június 22. 15:28

Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő (b) üdvözli a Magyar Szabjavivó Iskola tagjait Tarsolykincsek a Rákóczi-szabadságharctól II. Rákóczi Ferenc újratemetéséig - válogatás Máday Norbert és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből című időszaki kiállítás megnyitóján Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban 2021. június 22-én. MTI/Balogh Zoltán

A tarsolyt már honfoglaláskori őseink viselték, a 18. századtól pedig a huszár fegyvernem fontos kelléke volt, Magyarországon kívül számos más helyen a világban. Erről Kásler Miklós beszélt kedden a Magyar Nemzeti Múzeumban a Tarsolykincsek című kiállítás megnyitóján.

"A jövő azt jelenti számunkra, hogy támaszkodhatunk hagyományainkra, erényeinkre. Ha értékeinket nem tudjuk megfelelően megbecsülni, úgy járhatunk, mint nagyon sok nemzet a történelem évezredeiben és napjainkban is" - mondta az emberi erőforrások minisztere a Rákóczi-szabadságharctól II. Rákóczi Ferenc újratemetéséig alcímű időszaki tárlat megnyitóján.
   
A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum és Máday Norbert kecskeméti műgyűjtő kollekciójából nyújt reprezentatív válogatást: mintegy negyven tarsolyt, a huszár egyenruha kiegészítőjét mutatja be a 18-20. századból.
   
Varga Benedek, a múzeum főigazgatója kiemelte: a többnyire bőrből készült tarsolyoknak funkciójukon túl fontos esztétikai jelenőségük volt a huszár egyenruhán. "A huszár fegyvernem a szatmári béke, 1711 után az emigráns huszárok révén a 18-19. századtól gyakorlatilag Európa valamennyi hadseregében jelen volt".
   
Simicskó István (KDNP) parlamenti képviselő hangsúlyozta: kezdeményezték a tarsoly hungarikummá nyilvánítását. A politikus méltatta Máday Norbert érdemeit a kiállítás létrejöttébe. Hozzátette: a műgyűjtő, aki egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik, évtizedek óta igyekszik összegyűjteni nemzeti kincsinket, hogy azokat a közösség számára mutassa be.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Simicskó István KDNP-s országgyűlési képviselő (b-j) Tarsolykincsek a Rákóczi-szabadságharctól II. Rákóczi Ferenc újratemetéséig - válogatás Máday Norbert és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből című időszaki kiállítás megnyitóján Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban 2021. június 22-én. MTI/Balogh Zoltán
   
Máday Norbert felidézte, hogy Pettkó-Szandtner Tibor (1866-1961) egykori huszártiszt, a magyar lótenyésztés bábolnai "apostola" mintegy százötven tarsolyt gyűjtött össze számos országból. Halála után, a nyolcvanas években egy müncheni aukción a kollekció darabjai szétszóródtak a világban, ezekből vásárolt meg Máday Norbert többet és ezek alkotják a mostani tárlat fontos alapját.
   
A kiállítás különleges műtárgya a Rákóczi-hamvak 1906-os hazaszállításakor, a budapesti és más vidéki helyszíneken a halottas kocsikat kísérő díszbandérium egyik tagjának Rákóczi-címeres tarsolya.
   
A sajtótájékoztatón bemutatták Máday Norbert Tarsolyok című könyvét. A kiállítás szeptember 12-ig látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
 

MTI
  • Pilinszky megmutatta az istenkereső utat
    Pilinszky megmutatta másoknak azt az istenkereső utat, amit ő folyamatosan újra és újra járt - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára a Pilinszky János születésének 100. évfordulójára készült dombormű avatásán szombaton Gárdonyban.
  • Így működik a Városházán a jutalékos rendszer
    Elemzők úgy látják: maffiaszerű módszerekkel osztják vissza a pénzeket a Városházán. Az elmúlt hetekben egymás után láttak napvilágot az újabb részletek.
  • Nincs klímavészhelyzet
    Clintel.org: Nincs klímavészhelyzet. Nincs tehát ok pánikra és ijesztgetésre. Erőteljesen ellenezzük a „2050-ig nettó nulla CO2” stratégiát, mert káros és irreális. A csökkentés (mitigáció) helyett az alkalmazkodás (adaptáció) részesítendő előnyben; az adaptáció az okoktól függetlenül mindenkor működőképes.
MTI Hírfelhasználó