Óvodaprogram a Kárpát-medencében – sziklára épített várak
Mint minden emberi erőforrásfejlesztés, közös felelősség. Nemcsak a szülőké és nagyszülőké vagy az óvónőké, hanem az egész közösség feladata, hogy saját maga határozza meg, hogyan őrízheti meg azt a kultúrát, amelyet őseitől kapott. Ebben az óvodai nevelés alapvető kérdés.
2021. június 22. 08:54

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos beszédet mond a helyi református egyházközség felújított óvodájának átadásán a felvidéki Hanván 2021. június 18-án. Az óvoda felújítását mintegy 95 millió forinttal segítette a magyar kormány. A közel 400 négyzetméteres épület egy óvodai csoportnak, 19 magyar gyereknek tud kiemelkedő színvonalú oktatási lehetőséget biztosítani. MTI/Vajda János

Az óvodaprogram a magyar közösségek erősítésén túl a közép-európai együttműködést is segíti – jelentette ki a felvidéki Hanván Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos. Őt kérdezte a Gondola.

– Miniszteri biztos úr, Ön adta át a hanvai Református Egyházközségnek a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében felújított óvodáját. Mennyire erősíti meg ottani magyarjainkat az asszimiláció ellen az óvoda?

– A Felvidék rendkívül tagolt, mást jelent az óvodaprogram Pozsony mellett, és mást a Bodrogközben. A tagoltság nemcsak nyugatról-keletre, tehát a gazdagabbtól a szegényebb térségek felé jellemző, hanem észak-dél irányban egyaránt, mivel a történelmi kistérségek eltérő öntudata nagyon színessé teszik azt a magyar világot. A benesi dekrétumok máig ható negatív következményei mellé, az évekkel ezelőtt lezajlott közigazgatási átalakítás (amely a gyakorlatban kizárja, hogy magyar többségű megye alakulhasson ki), mind-mind mélyítik a felvidéki szakadékokat. Ehhez társul a politikai megosztottság, amelynek kálváriája odáig jutott, hogy az alacsony magyar részvételi adatok mellett, megnőtt a szlovák pártokra leadott magyar szavazatok száma. A Kárpát-medencei Óvodaprogram kezdettől fogva túl kívánt lépni és mutatni ezen a megosztottságon, feltételezve, hogy egy ilyen „gyermekprogram” közelebb tereli egymáshoz a hétköznapokban vitatkozó oldalakat. Ez a számításunk a Felvidéken is bejött, hiszen kiemelhető volt a szembenállás kontextusából. A helyi közösségeket vitalizálta a program, közel 200 helyszínen hosszú távon nyújtottunk segítséget, hogy a gazdag mesevilágunkon keresztül, a magyar szó és kultúra megerősödjön.

– A program keretében, az egész Kárpát-medencét tekintve, 179 új intézmény építését, illetve 713 intézmény felújítását vállalták. Ezen belül a Felvidéken 33 új óvoda és bölcsőde épült vagy épül, illetve 162-őt újítottak fel vagy fognak felújítani. Ennek hírét hogyan juttatják el a Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig elterülő térségben élő magyarjainkhoz?

– Jó a sajtója a programnak. Nemcsak a határokon átívelő magyar-magyar összefogás híre miatt, és nemcsak a magyar média világban. A kezdeti, többség részéről megfogalmazott bizalmatlanságot, felváltotta az elfogadó támogatás, és ahogy megépültek az óvodák-bölcsődék, kézzel fogható valósággá vált az adott közösség gyarapodása, nemcsak a magyaré, hanem a többségé is. Bizonyos vagyok abban, hogy a szlovák kormány részéről egyre többször elhangzó, saját óvodaprogram vagy a román bölcsődeépítési szándékok, összefüggésben vannak a magyar óvodaprogram eredményeivel.
Természetesen igyekszünk használni a népszerű csatornákat, és hálózatba szerveznénk a megújult intézményeket.

– A magyar program Trianon óta a határon túli óvodákat célzó legnagyobb befektetés. Négy ütemben, 61 milliárd forint forrásból újítják meg az óvodai és bölcsődei rendszert Kárpát-medence-szerte. Az érintett térségek magyarjaitól milyen visszajelzések érkeznek?

– Ahogy az egyik Királyhágó-melléki református lelkész fogalmazott: örömprogrammá fejlődött az óvoda-bölcsődék építése. A közel ezer helyszínen megvalósuló fejlesztések mellett, ovi-sportpályák, közel 1500 játéksarok, képzések sorozata erősíti az eredményeket.
Nehéz röviden megfogalmazni, mit jelentenek ezek az intézmények? A nagyvárosok panel rengetegében egy magyar szigetet Révkomáromtól Brassóig, a már említett, hétszáz lelkes Hanván az elődök által épített református iskola visszavásárlását és óvodává építését. Kárpátalján, a nyelvhatárokon újjászervezett csoportokban, az újra megjelenő magyar szót. A nagyváradi református püspökség udvarában, a bölcsődébe hordott gyermekek élettel töltik meg a hivatali napokat. Csíkszeredában a Makovecz-templom tekint az épülő, 200 gyermeket befogadó katolikus intézményre. A példák özönét folytathatnánk.

Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos beszédet mond a helyi református egyházközség felújított óvodájának átadásán a felvidéki Hanván.
 
Talán a legfontosabb, hogy öntudatban erősítsük meg honfitársainkat. Megerősítjük azt a tényt, hogy manapság nemcsak jó magyarnak lenni a Kárpát-medencében, hanem megéri magyarnak maradni. Egyúttal a Szent István-i állameszme 21. századi olvasatát juttatjuk el a velünk élő népek felé: csak együtt tudjuk belakni ezt a páratlan földrajzi, geopolitikai térséget azáltal, hogy a közös érdekek az együttműködésre sarkallnak.

– A nem külföldi tőzsdejövedelmekből pénzelt, hanem a hazai forrásokból hazai célokért fáradozó civil szervezetek miket tehetnek azért, hogy ezek az intézmények revitalizálják a helyi magyar közösségeket?

– Sziklára épített házak ezek az intézmények, de mégiscsak falak. Apáczairól jegyezték föl, hogy a sokadik erdélyi tatárdúlás idején, a hadakozni kívánó tanítványok előtt ezzel a mondattal zárta be az ajtót: ami odakint történik, az a jelen, ami idebent, az a jövő. Tehát a jövő kérdése ezután dől el, képesek vagyunk-e olyan minőségű, nemzeti-keresztény alapokon álló óvodapedagógiai programot végrehajtani, amely nemcsak a megmaradás, hanem a gyarapodás garanciája? Az óvodák világában nincs fontos és kevésbé fontos helyszín, minden gyermek számít, a vegyes házasságokban születettek éppúgy, mint a vegytisztán, a többségi családok magyar óvodába íratott gyermekei is, hiszen ez a jelenség több helyütt megjelent. Ahogy a megépült épületek jelképezik, úgy a további működés kulcsa a minőség megőrzése. Mint minden emberi erőforrásfejlesztés, közös felelősség. Nemcsak a szülőké és nagyszülőké vagy az óvónőké, hanem az egész közösség feladata, hogy saját maga határozza meg, hogyan őrízheti meg azt a kultúrát, amelyet őseitől kapott. Ebben az óvodai nevelés alapvető kérdés. Szerencsések vagyunk mi magyarok, mert rendkívül gazdag az a hagyomány, amelyre épül az óvodai nevelés: a népmeséktől a néptáncokig, a szókimondó gyermekjátékoktól a bibliai szituációs foglalkozásokig.

A települési kisbusz a felvidéki Kaposkelecsényben 2021. június 18-án. Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával óvodai játszóteret, a helyi tájházat, valamint egy kisbuszt adtak át a településen. MTI/Balázs Attila

A Trianon óta eltelt 101 év utolsó tizenegy esztendeje, benne az óvodaprogrammal, a legtermékenyebb időszaka a nemzetpolitikánknak. Nemcsak maradandó nyomot hagy maga után, hanem a bennünket ezeregyszáz éve megtartó alapértékeket is megerősíti. Ez nagyjából az Isten, Haza és Család hármasa. Megtiszteltetés szolgálni ebben az átalakuló világban a magyar megmaradást.

Molnár Pál
 

gondola
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó