Kajángula fejedelem és a BLM
Közép-Európában a társadalom még nem jutott el a balliberális agymosásnak arra a szintjére, amely már Niedermüller Péternek is megfelelne.
2021. június 15. 09:34

Niedermüller Péter, mögötte a gyurcsányi politika vezéralakja – MTI/Balogh Zoltán

Mint ismert, a Magyarország–Írország labdarúgó-mérkőzés előtt az ír játékosok térdre ereszkedtek, hogy így fejezzék ki szolidaritásukat a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom előtt. A magyar játékosok nem térdeltek le, mert mifelénk, Közép-Európában a társadalom még nem jutott el a balliberális agymosásnak arra a szintjére, amely már Niedermüller Péternek is megfelelne. A keresztény magyar honpolgárokat időről időre provokáló DK-s polgármester szerint a meccs estéjén jobb volt írnek lenni, mint magyarnak. „Szégyellhetjük magunkat” – írta közösségi oldalán a szélsőséges politikus.

Igen, rettentően szégyelljük magunkat, mert olyan hitvány ellenzéki politikusaink vannak, akikből hiányzik a keresztény és a nemzeti értékek tisztelete, akik a rasszizmus elleni tiltakozásként szívesebben térdepelnek egy rasszizmust gerjesztő, történelmi szobrokat döntögető, vandál randalírozássá fajuló tüntetéseket szervező mozgalom előtt, mint mondjuk bármilyen templomban, imádkozás közben. Orbán Viktor miniszterelnöknek tökéletesen igaza volt, amikor a legutóbbi Kormányinfón kijelentette: „A magyar ember a Jóisten és a hazája előtt térdel le, és akkor, amikor megkéri a szerelme kezét.” Nem azt várjuk el a nemzeti mezt viselő futballistáinktól, hogy „letérdeljenek, hanem azt, hogy harcoljanak”. És igaza van a Magyar Labdarúgó-szövetségnek is, amikor emlékeztet arra, hogy az UEFA és a FIFA szabályai nem engedik a politizálást a pályákon és a stadionokban sem, s ezzel az MLSZ is egyetért.

A szélsőséges BLM-mozgalom alaptétele abból indul ki, hogy a fehérek bűnösök, mert egykor közülük kerültek ki az afrikai rabszolgákat elszállító rabszolga-kereskedők. Csakhogy a BLM-aktivisták egyetlen szót sem szólnak a modern kori rabszolgaságról, amelynek haszonélvezői nem köthetők egyetlen bőrszínhez. A Global Slavery Index (a modern rabszolgaság globális tanulmánya) 2018-as kiadása szerint a világon körülbelül negyvenmillió ember él rabszolgasorban. Afrikában − becslések szerint − 9,2 millió ember. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) megállapította, hogy ma több mint háromszor annyian élnek mások kényszere alatt, mint ahányat elfogtak és eladtak a transzatlanti rabszolga-kereskedelem több száz éve alatt.

Magyar Afrika-kutató rajza – mult-kor.hu

A BLM aktivistáit ez persze nem érdekli, hiszen Nyugaton bőségesen akadnak olyanok, akik olyannyira elfogadják és támogatják a fehérellenes mozgalom nézeteit, hogy térdepléssel is kifejezik hódolatukat. Nem tudják – honnan is tudnák? –, hogy 1849-ben, a rabszolga-kereskedelem „fénykorában” egy Magyar László nevű utazó eljutott a mai Angola területén fekvő Bihéországba. Felkereste a fővárost, Kombá­laan-Bihét, ahol meglátogatta Kajája Kajángula fejedelmet. Útleírásában rögzítette a fejedelem hozzá intézett szavait (Magyar László afrikai utazásai, Bp., 1985): „Igen megtiszteltél, fehér ember, az irántam mutatott bizodalmaddal, hogy megvetve a kényelmet, melyet otthon, gazdag földijeid között élveztél, közénk jöttél, s részt akarván venni ügyeinkben, köztünk megtelepedtél. […] Oltalmamba fogadlak, s jaj annak, ki téged személyedben vagy birtokodban bántani mer; az őseink­től ránk hagyott s általunk mindig szorosan megtartott mukombe jogot ezennel megadom neked, s népeim ezt elismerni tartoznak.”

A fejedelem ezután Magyar László hazája felől érdeklődött, majd sajnálkozva szólt az afrikai emberek szerény képességei­ről, melyeknél fogva csak némely hitvány mesterséget képesek megtanulni. Úgy vélte, ez az oka annak, hogy nélkülözniük kell minden hasznosat és szépet. Megjegyezte: „Hidd el, barátom, az Isten a fehéreket a gazdagság és szövetek urává, a feketéket pedig szegény ördögöknek teremtette!”

Magyar László emlékműve – wikipedia

Kajája Kajángula persze nem tudhatta, hogy lesz egyszer egy BLM-mozgalom, amely majd profitál a szegény afrikaiak szenvedéséből. A bölcs fejedelem talán sejtette: nincs olyan nép a világon, amelyet akár faji, vallási, világnézeti alapon, vagy csak az idegen hódítások okán ne ért volna sérelem.

Minden nép, minden vallási közösség jogot formálhatna a bocsánatkérés valamilyen gesztusára. Manapság például a (bármilyen színű) keresztények az ellenük irányuló, egyre gyakoribb üldözés miatt. Az üldözött keresztények azonban nem számíthatnak Niedermüller Péter és elvbarátai térdhajtására.

Bánó Attila író, újságíró

magyarnemzet.hu