Semjén: mára bátorítást és lehetőséget kapott a határon túli magyarság Trianon sebe után
Trianon sebe után végre bátorítást, lehetőséget, támogatást kapott a határon túli magyarság erkölcsileg, érzelmileg, intézményesen és anyagilag - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Tihanyban a nemzeti összetartozás konferencián.
2021. június 10. 13:47

Semjén Zsolt hangsúlyozta: a kormány felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért, ennek jegyében kaphatták meg az állampolgárságot, és ezt bizonyítja a magyar érdekek érvényesítését célzó különböző programok elindítása is. Arra a kérdésre, hogy hol tartunk Trianon után egy évszázaddal, akkor tudunk érdemi választ adni, ha megvizsgáljuk, hogy hol tartottunk ötven vagy hetven évvel Trianon után - fogalmazott.

Mint mondta, Trianon százéves története négy jól elkülöníthető szakaszra osztható. A diktátum utáni két évtized alatt a magyar kormányok legfőbb célja a revízió volt. Bár sikerült meggyőzni számos szervezetet és sok politikust a békediktátum igazságtalanságáról, az együttérző nyilatkozatokon kívül más eredményre nem jutottunk.

A második szakaszban az első és a második bécsi döntéssel az ország visszakapta a Felvidék, Erdély, a Vajdaság és Kárpátalja bizonyos területeit, "az akkori vélekedés szerint az igazság győzött". Bár ez igaz, a döntések azonban nem a magyarság jogos sérelmeit akarták orvosolni, hanem a terjeszkedő német birodalmi érdekeket szolgálták - mutatott rá.

Hozzátette, hogy a második világháború utáni párizsi békeszerződés nem csupán visszaállította a trianoni diktátumot, hanem további területeket csatolt el Magyarországtól.

A harmadik szakasz a "helyben járás időszaka" volt, amikor a határon túlra szakadt magyarság üldözött, a legjobb esetben megtűrt állampolgárként élt - mondta Semjén Zsolt. Mintegy harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltoztatás beköszöntével a térség országaiban "enyhülés" volt érzékelhető, ez azonban nem volt egységes, Romániában például az utolsó pillanatig megmaradt a "legbrutálisabb diktatúra" - idézte fel.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy mára a magyar kormány központi helyre emelte a nemzetpolitikát, ennek pedig egyetlen oka Trianon. A kormány deklarálta az Alaptörvényben, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért - fogalmazott.

Több program indult a nemzetpolitika megvalósításának érdekében, köztük a diaszpórában élő magyarságot segítő Kőrösi Csoma Sándor-program és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-program. A Határtalanul program részeként a magyarországi iskolák tanulóinak szerveznek osztálykirándulást a szomszédos országok magyarlakta területeire. A Mikes Kelemen-programnak köszönhetően megmentik a diaszpóra magyarságának a megsemmisülés határán lévő könyveit, a Julianus-program pedig bemutatja a diaszpórában fellelhető magyar értékeket - sorolta.

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását célzó gazdaságfejlesztési program indult, tematikus éveket szerveztek, amelyekkel a külhoni magyarság egy-egy csoportjára irányították a figyelmet.

Ezen kívül óvodafejlesztési program indult, és megújult számos egyházi épület, kastély, kúria is.

Emlékeztetett: kormányzásuk első évében összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, 2012-ben létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amely a világon szétszórtan élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.

Minden nemzet egyéni, olyan értékekkel bír, amelyeket csak ő adhat az egyetemes emberiségnek. Éppen ezért a nemzetek kötelessége saját kultúrájuk védelme, kimunkálása - húzta alá.

Csoportkép a Nemzeti Összetartozás Konferencia részvevőiről Tihanyban 2021. június 10-én. Az első sorban középen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára (j2), Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsek (j3), Udvardy György veszprémi érsek (b3), Mihályi Norbert Jeromos perjel, a tihanyi apátság elöljárója (b2). A Hit, megmaradás, megbékélés mottóval, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága által szervezett konferenciát a Trianon 100. évfordulójára tervezték, de a koronavírus-járvány miatt 2020-ról idénre halasztották. MTI/Vasvári Tamás

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Trianonnal kapcsolatban nem a múlt siratására, hanem a következő száz évre szóló iránymutatásra van szükség. A mai nemzedék küldetése a kereszténység megőrzése és "Európa újrakeresztelése" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyarság a hitnek és a kereszténységnek köszönheti megmaradását.

A pénteken záródó nemzeti összetartozás konferenciát Hit, megmaradás, megbékélés mottóval a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága szervezte.

MTI
  • Gyilkosos játék
    Az egész emberiségnek, benne Európának és Magyarországnak olyan létkérdésekkel kellene szembenéznie és lehetőleg átgondolt és összehangolt válaszokat adnia, amelyek megoldása még teljes egyetértés esetén is felfoghatatlanul nehéznek látszik. Elmélyülő globális és lokális polgárháborúk közepette pedig evidens módon Hadjárat a Semmibe (Babits Mihály versének címével szólva).
  • Eger írócsillaga magyar örökség
    Cs. Varga István: Magyar Örökség Díj „a világ magyarságának szellemi becsületrendje”, amely valóban kitüntető reflektorfénybe helyezi Gárdonyi életművét: a díj és díjazott egymás fényét erősíti.
  • Legyilkolt, elhamvasztott magyar nők és gyermekek
    Csehszlovák krematóriumban hamvasztották el 1947 októberében 195 magyar és német nemzetiségű, két esztendővel korábban, 1945 nyarán brutális módszerekkel halomra gyilkolt nő és gyermek földi maradványait. Erre azért került sor, hogy újra, véglegesen eltüntessék egy akkor már lassan-lassan kitudódó tömeggyilkosság nyomait.
MTI Hírfelhasználó