15 éve indult el a baloldal szétesése
A 15 évvel ezelőtt elhangzott őszödi beszéd után indult meg a baloldal szétesése, szétaprózódása, a Gyurcsány Ferenc által akkor elmondottak pedig ma is jól jellemzik a baloldalt a XXI. Század Intézet szerint. Az évfordulóra kiadott elemzésben azt írták: a 2009-ben megbukott kormányfő ma ismét a baloldal vezetője.
2021. május 26. 12:34

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben arra emlékeztetnek, hogy Gyurcsány Ferenc másfél évtizeddel korábbi "elhíresült szónoklatában" beismerte, hogy átverésre, hazugságra alapozva nyerte meg a 2006-os országgyűlési választást. Gyurcsány Ferenc beszéde egy hónappal a parlamenti választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén hangzott el, és abban a bevezetendő reformok mellett érvelt.

"Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. (...) Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz." - idézte a beszéd egy részletét az intézet.

Mint írták, a beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a gazdasági megszorítócsomagok hatására a korábban több milliós szavazótáborral rendelkező MSZP támogatottsága süllyedésnek indult, a baloldal pedig szétesett, sok kicsi párt jelent meg.

Az elemzés szerint "nemcsak a magyar parlamentáris demokrácia tekintélye sérült ekkor, hanem a miniszterelnök politikai és erkölcsi hitele is megsemmisült", és a kormányba vetett bizalom megtörése után tüntetések kezdődtek Budapesten és az ország nagyvárosaiban, a kormányfő lemondását követelve.

A 2006. október 1-i önkormányzati választás domináns győzelmet hozott az akkor ellenzéki Fidesznek, szinte valamennyi megyében fideszes többségű önkormányzatok alakultak - idézi fel a beszéd után a közvéleményben történt változásokat az intézet.

Az elemzésben arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába alakult ki Gyurcsány Ferenc körül a rendszerváltoztatás után látott legnagyobb hitelességi válság, ma ismét ő a baloldal vezetője. "Gyurcsány Ferenc mindezek ellenére ragaszkodott a hatalomhoz és a kialakult morális válság mellett egészen 2009. március 21-ig nem adta át a hatalmat, de azóta is politikai befolyásának erősítésére törekszik" - írták.

Az intézet szerint a 2019-es európai parlamenti választás óta Gyurcsány Ferenc már a nyilvánosság előtt is újra a baloldal vezetőjeként jelenik meg, a fővárosi döntéshozatal mellett a baloldali hatalmi harcok során is megkerülhetetlen politikus lett.

Az elemzés szerint a mostani "baloldali előválasztásnak nevezett mozgósítókampány" során is az látható, hogy Gyurcsány Ferenc akarata érvényesült: "Karácsony Gergellyel már egy jó kialakított működési modellt szeretne országos szintre kiterjeszteni, míg Dobrev Klára jelölésével bebiztosította magát, hogy Karácsony Gergely esetleges népszerűségvesztése esetén is megmaradjon a befolyása".

A XXI. Század Intézet szerint az őszödi beszédben elmondottak ma is jól jellemzik a baloldalt: "Karácsony Gergely sem önazonos kommunikációt folytat, azonban míg Gyurcsány Ferenc csak a választások után, addig Karácsony Gergely már a kampányindítójánál lebukott a valótlan állításaival".

Felidézték, az őszödi beszédben Gyurcsány Ferenc egyebek mellett arról beszélt, hogy csupán üres kampányszlogeneket hangoztattak a választási kampányban, amelyek mögött nem volt valódi tartalom. "Ez a víziónélküliség jellemzi mind a mai napig a baloldalt, sőt az intellektuális leépülés még tovább folytatódott: a baloldalnak ma nincsenek nagy gondolkodói, szellemi műhelyei és világklasszis politikusai, amit jól példáz a jelenlegi miniszterelnök-jelöltek személye" - áll az elemzésben.

Azt írták, "Karácsony Gergely kampányában is ott az őszödi recept"; így Gyurcsány Ferenc 2006-os választási kampányához hasonlóan jól hangzó szlogeneket és soha meg nem valósuló ígéreteket fog majd hangoztatni a konkrétumok helyett.

Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i került nyilvánosságra, és ez országszerte tüntetéseket, utcai zavargásokat váltott ki. A 2006. május 26-án zárt körben elhangzott, helyenként durva szavakkal kísért beszédében Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a kormány "végighazudta" az előző másfél két évet, négy évig nem csinált semmit, és ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit.

Ifj. Lomnici: az egész baloldal bűne Őszöd

A Századvég jogi szakértője szerint az egész baloldal bűne Őszöd. Ifj. Lomnici Zoltán szerdán, az őszödi beszéd 15. évfordulóján, az M1 aktuális csatornán hangsúlyozta, Karácsony Gergely is tanácsadó volt 2006-ban, így a főpolgármester is "bűnrészese ennek a politikának".

Az alkotmányjogász megjegyezte: az Európai Bizottság és az Európai Tanács is szó nélkül hagyta a 2006-os eseményeket. A katalóniai függetlenségi mozgalom kapcsán a rendőrterror ellen, és Franciaországban a sárga mellényeseket ért brutális erőszak ellen sem lépett fel Brüsszel - fűzte hozzá.

Mint mondta, 2006-ban bűncselekmény történt, hiszen a választók máshogy voksoltak volna, ha tudják az igazságot. Gyurcsány Ferenc nemcsak a polgárok, de Brüsszel előtt is eltitkolt adatokat, ezzel kormánya nem teljesített uniós kötelezettségeket, Brüsszel mégsem szankcionált - tette hozzá.

Emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc a Balatonőszödön elhangzottakat igazságbeszédnek állította be; a beszédet követően az MSZP és a liberálisok kiálltak Gyurcsány Ferenc mellett a bizalmi szavazáson. A kormány három év alatt csődbe vitte az országot, a 19 százalékos társasági adóval ellehetetlenítették a beruházásokat, elvették a családok kedvezményeit, és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kellett beavatkozni, hogy ne menjen csődbe az ország - sorolta.

Emberek lelkileg és fizikailag megnyomorodtak, sokan lettek öngyilkosok - mondta ifj. Lomnici Zoltán.

Bohár Dániel, a Pesti Tv riportere az M1 aktuális csatornán úgy vélekedett, hogy más országban "egyből lemondott volna" egy politikus egy ilyen beszéd után.
Kiemelte: nagyon fontos a mai fiatalok figyelmét felhívni ezekre az eseményekre. Fontos, hogy megismerjék "az igazi Gyurcsányt", aki ugyan nem akar kormányzati szerepet vállalni 15 évvel Őszöd után, de ő "kasztingolja a szereplőket" - fogalmazott Bohár Dániel.

Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i került nyilvánosságra, és ez országszerte tüntetéseket, utcai zavargásokat váltott ki. A 2006. május 26-án zárt körben elhangzott, helyenként durva szavakkal kísért beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként azt mondta, hogy a kormány "végighazudta" az előző másfél két évet, négy évig nem csinált semmit, és ezért messze túllépték az ország gazdasági lehetőségeit.

Hollik: a baloldalt ma is az a Gyurcsány Ferenc vezeti, aki átverte a magyar embereket!

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a baloldalt ma is az a Gyurcsány Ferenc vezeti, aki átverte a magyar embereket.

Hollik István az MTI-hez szerdán eljuttatott videójában - az őszödi beszéd 15. évfordulóján - azt mondta, "nincs másik Gyurcsány", a baloldalt ma is az a Gyurcsány Ferenc vezeti, aki saját bevallása szerint végighazudta a kormányzást, és azzal nyert választást, hogy átverte a magyar embereket.

"A mai baloldal tehát ugyanaz, mint a régi. Nincs változás." - fogalmazott a kormánypárti politikus.

Így nézett ki Gyurcsány Ferenc gigantikus megszorító csomagja

Gyurcsány Ferenc tizenöt évvel ezelőtt mondta el az MSZP-frakció zárt balatonőszödi ülésén a hírhedtté vált beszédét. Most visszaidézzük azt a korszakot, amikor a balliberális hatalom eltitkolta az ország valós pénzügyi és gazdasági helyzetét. „A Gyurcsány-kormány eskütétele óta nem múlik el nap, hogy a tízmillió magyar ne szembesülne rossz hírrel, amelyeket aztán a pénztárcájukon is meg fognak érezni” – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

„A választások után teljes a bizonytalanság, mert se kormány, se kormányprogram, csak egy gigantikus megszorítócsomag körvonalazódik” – mondta Orbán Viktor 2006. május 26-án Lakiteleken, a Nemzeti Fórum értekezletén tartott előadásában. A Fidesz elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy veszély fenyegeti az ingyenes oktatást, az ingyenes egészségügyet, és adóemelésekre készül az új kormány. Az előző négy év ugyanis pénzügyi válságba vitte az országot, jelentősen megnövelve az államadósságot. Hozzátette: a választások után nagyobb a bizonytalanság, mint előtte volt. Ennek oka az, hogy eltitkolják az ország valós helyzetét.

Aznap egy másik beszéd is elhangzott. Gyurcsány Ferenc egy hónappal a parlamenti választási győzelem után, május 26-án az MSZP-frakció zárt balatonőszödi ülésén értékelte a kormány valós teljesítményét.

„Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi” – mondta.

Az eltitkolt valóság

Az ország gazdasági helyzetét nemcsak a magyar választóknak, de az Euró­pai Uniónak sem fedte fel a Gyurcsány-kormány. A 2006-os költségvetést 2005. december 19-én fogadta el az Országgyűlés.

Veres János pénzügyminiszter akkor még azt hangsúlyozta, hogy a 2006-os év az ország folyamatos, kiegyensúlyozott fejlődését szolgálja, melynek egyértelmű nyertesei a gyermekes családok lesznek.

„Olyan országot szeretnénk, ahol van munka, van tisztességes bér, és a hónap végén nem kell a szomszédba szaladni kölcsönkérni, ahol a gyermekvállalás nem hosszú összeadás és kivonás kérdése, ahol nem egyszerűen csak színes álom a nyugodt otthon, hogy legyen családi autó, vagy ha van, azt háromévente le lehessen cserélni. Hogy nyáron egyszer el lehessen menni nyaralni, és a végén még valamennyit meg is lehessen takarítani. Magyarország legyen olyan hely, ahol egyre nehezebb leszakadni és egyre könnyebb felemelkedni. Ehhez ajánlok programot Magyarországnak, az erős Magyarországért és a büszke köztársaságért” – ezeket a mondatokat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök fogalmazta meg parlamenti évértékelő beszédében 2006. január 30-án.

Választási év volt, a baloldal fényes jövőt ígért az országnak. Az MSZP kampányfilmjében Gyurcsány Ferenc egy autó hátsó ülésén a következőket mondta: „Olyan politikát kell csinálni, amelyben az adócsökkentés, a gazdasági növekedés és a szociális biztonság megőrzése együtt van. […] Az országnak az az érdeke, hogy tízmillió ember átélhesse azt az örömöt, hogy előre és messzebbre jutunk. Ma arra kérünk mandátumot, hogy a lehetőségek országát közösen teremtsük meg.” A baloldal meggyőzte a választókat.

Gyurcsány Ferenc 2006-ban. A választási ígéretek betartása helyett a lakosságot és a cégeket is megsarcolta a baloldal Fotó: MTI/Kovács Attila

Adócsökkentés helyett adóemelés

Az igazság részleteit 2006 júniusában bontotta ki Gyurcsány Ferenc. A megszorításokat Új egyensúly program néven csomagolta be. A miniszterelnök 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén közölte: augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek.

Jelezte: 2007 január­jától a kormány be kívánja vezetni a házipénztári adót. Ezt azoknak kell megfizetniük, akiknek a napi pénztáregyenlegük éves átlaga több mint kétszerese a készpénzes értékesítésük átlagos napi összegének. Az áfa 15 százalékos kulcsát pedig már 2006. szeptember 1-jétől húsz százalékra emelik. Beszélt arról is, hogy a jövőben valamennyi társasági adó fizetésére kötelezett cégnek a fennmaradáshoz minimálisan elvárható nyereség után társasági adót kellene fizetnie. Ez volt az úgynevezett elvárt adó.

Szólt arról is, hogy egyszeri alkalommal, tízszázalékos különadó megfizetése mellett a magánszemélyek és a vállalkozások hazautalhatják eddig külföldön tartott pénzüket. Az adóhivatal pedig tízezer adózónál vagyonosodási vizsgálatot kezd. Gyurcsány ismertette azt a pontot is, miszerint január elsejétől szűkül az adómentes bevételek és az igénybe vehető adókedvezmények köre, ideértve a többi között a lakáshitel törlesztéséhez biztosított kedvezményt is.

A miniszterelnök egyúttal közölte, hogy a korábban bejelentett adócsökkentési programot el kell halasztani, ellenben több elvonás mértékét emelni kell. Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány. A miniszterelnök elmondta, hogy nem szűnik meg november 1-jével, sőt a következő évben is fennmarad az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedik, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nő, hat százalékról hét százalékra.

Gyurcsány Ferenc szólt arról is, hogy a kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót vezet be.

Nincs nap rossz hír nélkül

„A magyarok dörgölik a szemüket, főleg azok, akik a szocialisták és a szabad demokraták koalícióját a következő négy évre még kényelmesebb többséggel ruházták fel” – írta a Gyurcsány-csomagról a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A cikk szerint a második Gyurcsány-kormány eskütétele óta nem múlik el nap, hogy a tízmillió magyar ne szembesülne ­rossz hírrel, amelyeket aztán a pénztárcájukon is meg fognak érezni.

„Gyurcsány intézkedéseit homeopatikus adagolásokban rendeli el: a tulajdonképpeni kegyetlenségekkel megvárja az őszi önkormányzati választások utáni időszakot” – vélekedett a FAZ tudósítója a távirati iroda akkori ismertetése szerint.

A Standard and Poor’s intézet visszaminősítette Magyarország szuverén adósi besorolását, és a kormány stabilitási csomagja ellenére is negatív kilátásokat feltételezett. A hitelminősítő ugyanis a bejelentett intézkedések után sem látott garanciát a helyzet tartós javulására.
A 2006-os csomagot a következő években további sarcolás követte, ám a megszorítások politikája kudarcot vallott. Az Orbán-kormány 2010 után rendbe tette a gazdaságot, a többi között csökkentette az adókat, véget vetett a devizahitelek korszakának, példátlan családtámogatási és otthonteremtési rendszert alakított ki, kivezette az országot az unió túlzottdeficit-eljárása alól, miközben létrejött mintegy 900 ezer új munkahely. A koronavírus-járvány ugyan megtörte a lendületet, de a gazdaság a sikeres átoltásnak és a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően újraindult.

A jövő évben ismét országgyűlési választások lesznek. A DK a sokak Magyarországa programját kínálja a szavazóknak. Gyurcsány Ferenc szerint azért kell rájuk szavazni, „hogy nyugodt, európai polgári életet élhessen minden magyar ember, hogy újra a miénk lehessen a hazánk, hogy közösen megteremthessük a sokak Magyarországát”.

Címkép: Lendvai Ildikó: Gyurcsány Ferenc rosszul tette, hogy zárt körben mondta el a saját korábbi kormányzásáról szóló beszédetForrás: MTI/Kovács Tamás

MTI - MNO
  • Jogi bástyákkal is védeni kell a család intézményét
    Vejkey Imre: Minket azért akarnak kiközösíteni, mert megvédjük a családokat és a gyermekeket, mert nem engedjük a család relativizálását! Egyetértünk Ferenc pápával, aki budapesti látogatása során búcsúzóul azt üzente a magyaroknak és az egész világnak, hogy „a család apából, anyából és gyermekekből áll, pont”.
  • Megújul a pápai katolikus nagytemplom
    Jövő tavasszal megkezdődik a pápai katolikus nagytemplom megújítása. Elsőként a templom külseje újul meg, a tervek szerint 2023 tavaszára - közölte a Veszprémi Főegyházmegye érseke kedden a Veszprém megyei településen.
  • Bethlen István országépítő munkája
    Meggyőződésem, hogy Bethlen Istvánnak és kormányának évtizedeken át méltatlanul zárójelbe tett, sőt, elhazudott országépítő munkája hasznos válaszokat adhat azokra a kérdésekre is, amelyekkel saját korunk kihívásai szembesítenek bennünket - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Bethlen-kormány megalakításának 100. évfordulója alkalmából szervezett keddi konferenciára írt köszöntőjében.
MTI Hírfelhasználó