A klímarombolók fizessék meg a klímavédelem árát
A klímavédelem fontos, de az árát a magyar családok helyett a klímarombolóknak kell megfizetniük - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kedd délutáni tanácskozásának lezárása után Facebook-oldalán.
2021. május 25. 19:28

Az Európa Tanácsnak és az Európai Unió Tanácsának központja: az Európa épület Brüsszelben – wikipedia

Orbán Viktor kormányfő  videójában elmondta: három fontos kérdést vitattak meg. A vakcinákkal kapcsolatban azt hangsúlyozta: "Magyarország hónapokkal jár a többiek előtt".

Az olaszok és a spanyolok kezdeményezésére megvitatták a migráció kérdését is, hiszen "ezrével érkeznek illegális migránsok az európai kontinensre". Erről a jövő hónapban "mélységében és a döntések reményében" tárgyalnak majd. "Magyarország továbbra sem fogadja el, hogy mi vegyük át az illegálisan ide érkezett és beengedett migránsokat" - jelentette ki.
   
Hozzátette: a klímaügyben arról tanácskoztak, "ki fizesse a klímavédelem árát".
   
Az egyik csoport szerint azt az üzemanyag, a benzin és a lakás adójának formájában az emberekkel kellene megfizettetni. A másik csoport - köztük minden közép-európai ország - azt mondja: a klímavédelem árát a klímarombolóknak kell megfizetniük, tehát viseljék a terhet a nagy cégek. Ez a vita a jövő hónapban folytatódik - közölte Orbán Viktor.

 

Michel: az EU megerősítette elkötelezettségét amellett, hogy Európa 2050-re éghajlatsemleges kontinens legyen

Charles Michel Európa Tanács-elnök a tagállami csúcsvezetők hétfő este kezdődött, kétnapos találkozóját követően elmondta, a vezetők megállapodtak, hogy pontos iránymutatást fogalmaznak meg az Európai Bizottság számára a nyár folyamán a klímavédelemmel kapcsolatban bemutatni kívánt javaslataihoz.

 

Charles Michel – katv.com

Azon uniós célkitűzéssel kapocslatban, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább nettó 55 százalékkal csökkenjen az EU károsanyag-kibocsátása az Európai Tanács elnöke kiemelte: a célkitűzés megvalósításának lehetőségeiről heves vita zajlott, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Európa megőrizheti vezető szerepét a klímavédelem területén.
   
A csúcstalálkozó keddi munkanapjának másik témájával, a koronavírus-járvány okozta helyzettel kapcsolatban Michel azt hangoztatta, hogy az EU óvatosan ugyan, de optimista lehet az oltakozásban elért eredményeknek köszönhetően, de óvatosságra intett a koronavírus változataival kapcsolatban.
   
Elmondta, a tagállami vezetői kedden megállapodtak abban, hogy az év végéig 100 millió dózis koronavírus elleni oltóanyagot adományoznak a legrászorultabb országoknak, és hangsúlyozták: további erőfeszítéseket kell tenni oltóanyaggyártás fokozására.
   
Beszámolt arról is, hogy tagállami kérésre a migráció témája felkerül következő, júniusi uniós csúcstalálkozó napirendjére, továbbá vitát tartanak majd az EU Törökországgal és Oroszországgal fenntartott kapcsolatairól is.
   
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a klímavédelem témakörét érintve arról beszélt, hogy az uniós bizottság kiterjesztené szén-dioxid kibocsátási kereskedelem rendszerét az lakóépületekre és a közlekedésre is, ezzel párhuzamosan pedig azonnali kompenzációt vezetne be az alacsony jövedelmű háztartások számára.

Ursula von der Leyen – whbl.com
   
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy még a héten több 300 millió, illetve júniusban több mint 400 millió koronavírus elleni vakcina érkezik az uniós tagállamokba.
   
"Jó úton haladunk azon célkitűzésünk elérésünk felé, hogy az uniós felnőtt lakosságának 70 százaléka a nyár végéig be legyen oltva" - fogalmazott.
   
Megemlítette, hogy a tagállami vezetők áttekintették a kiskorúak beoltásának lehetőségeit, és reményét fejezte ki, hogy a Pfizer/BionTech vállalatok a 12-15 éves korosztály számára kifejlesztett oltóanyagát hamarosan alkalmazásra ajánlja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA).
   
A brüsszeli testület elnöke bejelentette, hogy az EU-n belüli utazást megkönnyítő oltási tanúsítvány infrastruktúrája június 1-jétől működésbe lép. A közös uniós oltási igazolvány július elsejétől lesz érvényes.
   
Az Európai Tanács tagjai a csúcstalálkozón újabb büntetőintézkedések meghozatalát sürgették Fehéroroszországgal szemben, és leszögezték: szankciókkal sújtanának fehérorosz vállalatokat és tisztségviselőket is válaszként arra, hogy az ország illetékes hatóságai vasárnap minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó járatát, és őrizetbe vették a fedélzeten tartózkodó Raman Prataszevics ellenzéki újságírót, valamint barátnőjét Sofia Sapegát. Felkérték a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO), hogy indítson vizsgálatot az ügyben, emellett sürgették a tagállami minisztereket tömörítő Tanácsot, hogy fogadjon el intézkedéseket az EU légterének és repülőtereinek lezárására a fehérorosz légitársaságok által üzemeltetett járatok előtt.
   
Angela Merkel német kancellár a tanácskozás után példátlannak és elfogadhatatlannak nevezte a "sokakat veszélybe sodró" incidenst, és közölte: az uniós vezetők Prataszevics és Sapega azonnali szabadon bocsátására szólítottak fel. Hozzátette: egyelőre nem tisztázott, hogy Oroszországnak köze lenne az esethez, erről hamarosan megbeszélést kezdeményez Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
   
A vezetők tanácskozást folytattak Oroszországról. Elítélték az EU tagállamai és más országokkal szemben kifejtett "jogtalan, provokatív és bomlasztó" orosz tevékenységeket.
   
Emmanuel Macron francia elnök ezzel kapcsolatban kijelentette: az EU-nak alapjaiban kell átalakítania az Oroszországgal fenntartott kapcsolatát, "szankciós politika elérte határait". Az EU-nak már nem egyszerűen válaszolnia kell az orosz lépésekre, hanem rövid, közép- és hosszútávú stratégiát kell meghatároznia - tette hozzá.
   
Az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokat illetően azt hangoztatták, hogy a felek közötti "gyümölcsöző" kapcsolathoz az elfogadott kereskedelmi és együttműködési megállapodás teljes körű végrehajtása szükséges. Az Európai Unió egységes a tekintetben, hogy a megállapodások be nem tartása jogi lépések meghozatalát vonja maga után a belső piac egysége és az EU érdekeinek védelme érdekében.
   
A külpolitikai témák között a közel-keleti helyzettel összefüggésben üdvözölték az Izrael és a Hamász iszlamista szervezet között létrejött tűzszünetet, és megismételték: az EU továbbra is elkötelezett a két államon (Izrael mellett a palesztin államon) alapuló megoldás mellett, és kész együttműködni a nemzetközi partnerekkel a politikai folyamat újraindítása érdekében.

MTI
  • háttérZay
    Bogár László: Magyarországon a globális SZDSZ lokális ügynökhálózata már a hatvanas években elkezdte belső hatalmi struktúrájának a felépítését, amit szimbolikusan az is jelez, hogy az 1966 és 1968 között elindított, a gazdasági mechanizmus reformja nevű akciósorozatuk két meghatározó személyisége az a Nyers Rezső és Tardos Márton volt.
  • A római parlamentben megbukott az LMBTQ-törvény
    Az örök városban üdvrivalgással fogadták a hazafias pártok képviselői az olasz parlament felsőházában tartott szerdai szavazás eredményét, amely elvetette az LMBTQ-jogok bővítését.
  • Birodalmi téboly: az EU büntetést rótt ki Lengyelországra
    Az Európai Unió Bírósága július közepén úgy döntött, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, amennyiben Varsó nem hajtja végre az ítéletet.
MTI Hírfelhasználó