A nemzetpolitika külpolitikánk alapeleme
Mától hazánk tölti be a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására létrehozott, 47 európai országot tömörítő strasbourgi Európa Tanács miniszteri bizottságának elnöki tisztségét.
2021. május 21. 08:57

– Megpróbáljuk a magyar elnökséget felhasználni arra, hogy az Európa Tanácson belül promotáljuk a nemzeti kisebbségek jogait és erős támogatást nyújtsunk a határon túli magyar közösségeknek – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára annak apropóján, hogy mától Magyarország tölti be a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia előmozdítására létrehozott, 47 európai országot tömörítő strasbourgi Európa Tanács miniszteri bizottságának elnöki tisztségét. Sztáray Pétert az ukrán–magyar viszonyról, a nyugat-balkáni EU-bővítésről és a nyugat-európai kettős beszédről is kérdeztük.

– A magyar Európa tanácsi elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelmének hatékony előmozdítása. Milyen konkrét segítségre számíthatnak például a határon túli magyarok?

– Az Európa Tanács az egyik legfontosabb európai szervezet a nemzeti kisebbségi jogok biztosításának szempontjából. Miután láttuk, hogy a Minority SafePacket (az őshonos kisebbségek védelmét szolgálni hivatott európai polgári kezdeményezést – a szerk.) az Európai Bizottság elutasította, eldöntöttük: megpróbáljuk a magyar elnökséget felhasználni arra, hogy az Európa Tanácson belül promotáljuk a nemzeti kisebbségek jogait és erős támogatást nyújtsunk a határon túli magyar közösségeknek. A magyar külpolitikát nem lehet elképzelni magyar nemzetpolitika nélkül. Négy konferenciát szervezünk e témában: kettőt Magyarországon, kettőt Strasbourgban. Ezeknek az a céljuk, hogy leltárt csináljunk arról, mi a helyzet Európában a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülése terén. Másrészt megvizsgáljuk azt, hogyan lehetne előrelépni, hiszen az Európa Tanácsnak normaalkotó szerepe is van.

– A határon túli magyarok szempontjából valószínűleg a kárpátaljaiaknak van szükségük a legnagyobb segítségre, hiszen az ukrán vezetés csorbította nyelvhasználati jogaikat, a magyarokat és vezetőiket rendszeresen vegzálják az állami hatóságok és fenyegetik a nacionalista szervezetek. Lát esélyt arra, hogy a közeljövőben kikerüljön a mélypontról az ukrán–magyar viszony, s ezáltal javuljon a kárpátaljai magyarok helyzete is?

– 2017 szeptembere óta, amikor az ukrán parlament elfogadta az oktatási törvényt, valóban számos területen tapasztalunk visszalépést a nemzeti kisebbségek jogainak – különösen a nyelvi és oktatási jogok – érvényesülése terén. A magyar kormánynak és a kárpátaljai magyar közösségnek is az az érdeke, hogy valamilyen módon megállapodjon Ukrajnával ezeknek a jogoknak a visszaszerzésében, mert ha egyéb területeken is nyomást gyakorol a központi vezetés az adott kisebbségekre, vezetőikre és oktatási intézményeikre, akkor nagyon hamar perspektíva nélkül maradnak.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az elmúlt egy évben rendszeresen találkozott ukrán partnerével, arra törekedve, hogy megtaláljuk azokat a közös pontokat, ahol át lehet lépni a kapcsolatok nehézségein. Ezek egy része gyakorlati – például határon átnyúló infrastrukturális és útfejlesztési – együttműködés, de ugyanilyen fontos, hogy a nemzeti kisebbségi jogok kérdésében is előrelépjünk. Az elmúlt hét ilyen szempontból jelentős volt, hiszen az oktatási vegyes bizottság Budapesten ülésezett, és számos kérdésben konstruktív légkörben folyik a vita. Bízzunk benne, hogy ennek lesz eredménye is. Ezek optimizmusra adnak okot, de még messze vagyunk attól, hogy egy valóban megnyugtató, hosszú távú megoldást találjunk a kárpátaljai magyaroknak.

 

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára – Kép: Havran Zoltán

– A NATO és Ukrajna közeledését Magyarország vétóval blokkolja a kárpátaljai magyarok helyzete miatt. Ezzel sikerült nyomást gyakorolni Ukrajnára, hogy megoldásra törekedjen?

– Hangsúlyoznám, hogy 2017 szeptembere előtt Magyarország volt az egyik leghatározottabb támogatója Ukrajna euroatlanti közeledésének, akár a vízumliberalizáció, akár az EU-val kötött átfogó megállapodás terén. Sajnos kénytelenek vagyunk megvétózni a NATO–Ukrajna Bizottság miniszteri, illetve állam- és kormányfői szintű üléseinek összehívását mindaddig, amíg Ukrajna nem biztosítja a kisebbségek korábbi jogait. Magyarországnak fontos, hogy Ukrajna stabil, fejlődő ország legyen, ezért azt gondolom, ha van politikai szándék – márpedig a mi oldalunkon van –, akkor a tárgyalások folytatásával érhetünk el eredményt.

– Ukrajna az utóbbi időben leginkább biztonságpolitikai kihívásokkal küszködött: kiújultak a kelet-ukrajnai harcok, Oroszország csapatokat telepített Ukrajna határai mellé, majd kivonta őket onnan. Mindeközben van egy erős politikai nyomásgyakorlás az Egyesült Államok részéről az ukrán vezetésre. Ezek a tényezők hogyan befolyásolják azt, hogy Magyarország milyen viszonyt ápol Ukrajnával?

– Az ukrán állam egy bizonytalan helyzetben van, hiszen keleti területein egy elhúzódó konfliktus alakult ki, illetve Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Magyarország 2014 óta számos fórumon és formában kifejezte szolidaritását Ukrajnával, és többször megerősítettük támogatásunkat Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránt. Ennek ellenére azt gondoljuk, hogy az a nehéz helyzet, amelyben Ukrajna van, nem adhat okot arra, hogy gyorsított nemzetépítés keretében a kisebbségi közösségek jogait csorbítsa. Ezt a két kérdést külön kell választani. Magyarország éppen emiatt a NATO-ban támogatja a gyakorlati együttműködést Ukrajnával, ugyanakkor nem támogatja Ukrajna intézményes közeledését a szövetséghez.



Sztáray Péter szerint a nyugat-balkáni bővítés késleltetésével az EU saját érdekeivel szemben cselekszik – Kép: Havran Zoltán

– A nyugat-balkáni térség is részben biztonságpolitikai szempontokból fontos Magyarországnak. Hazánk erőteljesen szorgalmazza, hogy az Európai Unióba jelentkező országok mielőbb csatlakozhassanak, hogy minél nagyobb stabilitás alakuljon ki a régióban, de úgy tűnik, megakadt a bővítési folyamat. Elfordulhatnak ezek az országok Európától?

– A magyar érdekek szempontjából elemi fontosságú, hogy a Nyugat-Balkán országai minél hamarabb és minél nagyobb számban csatlakozzanak az euroatlanti szervezetekhez, hiszen ezzel stabilizáljuk hosszú távon ezt a régiót. Évtizedekkel és évszázadokkal ezelőtti konfliktusok támasztják alá azt, hogy amikor a Nyugat-Balkánon bizonytalanság volt, akkor az kihatott a mi biztonságunkra is.

A NATO már felvett három térségbeli országot, ami nagyon nagy siker. Az EU-csatlakozás folyamata viszont lelassult. Fontos lenne, hogy még a portugál EU-elnökség alatt Albánia és Észak-Macedónia előtt is megnyíljon a csatlakozási tárgyalások lehetősége. Ugyanilyen fontos, hogy Montenegróval és Szerbiával felgyorsuljanak a már megkezdett tárgyalások. A tagjelölt országoknak természetesen teljesíteniük kell az EU által megszabott feltételeket, azonban van egy stratégiai érdek is: a térség stabilitása és biztonsága akkor lesz hosszú távon szavatolva, ha ezek az országok valóban csatlakoznak. Ha nincs számukra világos perspektíva, az adott társadalmak nem fogják elkötelezni magukat az integráció mellett, s lehetnek más szereplők, akik befolyást fognak szerezni a térségben. Ha az EU ebben lemarad, a saját érdekeivel szemben cselekszik.

– A Nyugat-Balkán biztonsága és stabilitása szempontjából az sem mellékes, hogy ismét felerősödött a migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonalon. Magyarországon is megnőtt az illegális határátlépések száma a múlt év ugyanezen időszakához képest. Továbbra sincs közös európai megoldás erre a problémára. Magyarország mit tud tenni ebben a helyzetben?

– Magyarország szembesült azzal, hogy az elsődleges és legkeményebb fenyegetést a migráció jelenti. Magyarország területén is nagy tömegek igyekeztekellenőrizetlenül áthaladni. Ebből levontuk a következtetéseket, emiatt építettük ki azt a védelmi rendszert, amely déli határainkon hatékony védelmet nyújt. Ez azonban önmagában nem elég. Előrébb kell vinni a védvonalakat, ezzel kapcsolatban szoros együttműködést folytatunk a nyugat-balkáni országokkal, illetve a Hungary Helps és egyéb programok keretében megpróbálunk a kibocsátó országoknak is segíteni, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek a helyben maradást és nem az elvándorlást ösztönzik.

A legfontosabb számunkra az, hogy a migráció kérdésében ne legyen kötelező a befogadás. Ez a törekvés időről időre felbukkan, de eddig sikerült kivédeni.

A szolidaritásnak számtalan formája lehet. Mi védjük például a schengeni övezet déli-délkeleti külső határát, amire nagyon komoly erőforrásokat fordítunk. Kellő politikai elkötelezettséggel meg lehet állítani az ellenőrizetlen bevándorlást: mi a szárazföldi határok, Matteo Salvini korábbi olasz belügyminiszter a tengeri határok védelmével bizonyította be ezt.

– A migrációval összefüggésben van egy másik magyar elnökségi prioritás: a vallásközi párbeszéd. Ez most különösen aktuális, ha azt vesszük figyelembe, hogy francia tábornokok és katonatisztek nemrég nyílt levélben figyelmeztették Emmanuel Macron államfőt az iszlamizmus és a polgárháború kirobbanásának a veszélyére, az izraeli–palesztin konfliktus kapcsán pedig antiszemita incidensek történtek különböző nyugat-európai országokban. Ezek olyan problémák, amelyek Közép-Európát nem sújtják. Magyarország mivel tud hozzájárulni ehhez a párbeszédhez?

– Az egyik legaktuálisabb kérdés ma az, hogy miként lehet a vallások egymás mellett élését úgy biztosítani, hogy mindenki a saját meggyőződése szerint élhessen, de ne a másik vallás követőinek a kárára. Európában nagyon súlyos és nyugtalanító incidenseket látunk, amelyeket mi el szeretnénk kerülni. A kérdést tehát napirendre szeretnénk venni, szembesíteni egyes országokat azzal, hogy létező problémákról van szó, amelyeket nem lehet a szőnyeg alá söpörni.

– Nyugat-Európában nem biztos, hogy problémának látják azt, amit Magyarország annak tekint.

– Kettős beszéd zajlik Európában. A politikai korrektség szellemében nagyon sokan úgy érzik, hogy ezeket a problémákat el kell tussolni. Ha viszont körbenézünk a nyugat-európai városokban, a migrációból eredő problémákkal szembesülünk, amelyeket tetéz az antiszemitizmus terjedése. A palesztin–izraeli konfliktus például úgy csapódik le Nyugat-Európában, hogy antiszemita felvonulásokat rendeznek, izraeli zászlókat égetnek. Ez számunkra elfogadhatatlan.

Magyarország a béke szigete ahhoz képest, ami Nyugat-Európában zajlik.

A magukat a legfejlettebb demokráciák közé soroló országokban olyan súlyos bűncselekményeket követnek el, amelyeket mi el se tudunk képzelni. Ezeket is be fogjuk mutatni elnökségünk idején. A vallásközi párbeszéd előmozdítása mellett az is a prioritásaink közé tartozik, hogy felhívjuk Európa figyelmét a keresztényüldözésre, amely nagyon elterjedt a világban, de amivel a mainstream sajtó keveset foglalkozik.

– Ha már kettős beszédet említett: az Európa Tanács, illetve tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság több alkalommal is bírálta Magyarországot az elmúlt években jogállamisági és emberi jogi ügyek miatt. Milyen a magyar elnökség viszonya az Európa Tanács vezetésével?

– A személyes viszony kiváló. Szijjártó Péter többször is találkozott Marija Pejčinović Burić főtitkárral, Dunja Mijatovics emberi jogi biztossal, Rik Daemsszel, a parlamenti közgyűlés elnökével és Róbert Ragnar Spanóval, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnökével. Nagyon tudatosan készültünk arra, hogy meglegyen ez a szoros kapcsolat, s ha vannak nézeteltérések, azokat is meg tudjuk beszélni. Felhívtuk az Európa Tanács vezetőinek figyelmét arra: fontos, hogy velünk tárgyaljanak, ha problémát érzékelnek. Mi tudjuk elmondani, hogy mi a valós helyzet. Sajnos korábban voltak olyan tapasztalataim, hogy felületes információk alapján, elfogult forrásokból tájékozódtak, és emiatt a lépések, amiket tettek, nem voltak összhangban azzal, amit a magyarországi helyzet indokolt volna.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter gyakran tájékoztatja az Európa Tanácsot a valós magyarországi helyzetről. Folytatni kell ezt a munkát és el kell oszlatni azokat a tévinformációkat és politikailag motivált vádakat, amelyek időről időre felbukkannak.

– A fiatal nemzedék érdekeinek képviselete is a magyar elnökség prioritásai között szerepel. Ezzel a kérdéssel miért kell külön foglalkozni?

– A kormány számára rendkívül fontos az, hogy a jövő nemzedéke milyen körülmények között él majd, és az erről szóló egyeztetésekhez az Európa Tanács megfelelő platformot nyújt. Nem csupán a fiatalokról van szó, hanem a családok jövőjéről, a roma kisebbségi közösségek esélyegyenlőségi lehetőségeiről. Ez egy olyan komplex csomag, ami egyúttal a hosszú távú európai jólét szempontjából is fontos, hiszen a gyermekeinken fog múlni, hogy milyen Európát hoznak létre, milyen irányban fejlesztik majd. Az Európa Tanács magyar elnöksége ennek előmozdítására is alkalmas eszköz lesz.

Kottász Zoltán

magyarnemzet.hu
  • A diktatúrák próbálták kiirtani a keresztény gyökereket
    Ferenc pápa: Az Európai Bizottság elrettentése a „karácsony” szótól anakronizmus volt. A diktatúrák próbálták felszámolni a kereszténységet a kontinens történetében.
  • Orbán Viktor: A baloldali blokk meg akarja szüntetni a rezsicsökkentést
    Elsőként Jakab Péter a Jobbik elnöke intézte kérdéseit Orbán Viktor miniszterelnökhöz az azonnali kérdések órájában, a parlament előző héten indult ülésének ötödik, egyben hétfői zárónapján.
  • A Fidesz előnye továbbra is jelentős
    A Fidesz előnye továbbra is jelentős a baloldali kihívójával szemben: a kormánypárttal a teljes népesség 44, az ellenzéki közös listával 39 százaléka szimpatizál. Az ellenzék hátrányának egyik oka megosztottsága több kérdésben, például a koronavírus kapcsán. Míg az első és második oltással rendelkező fideszesek 84 százaléka szándékozik felvenni a harmadik oltást is, a baloldali szavazótáborban ez az arány csak 68 százalék.
MTI Hírfelhasználó