Az újraindítás költségvetése a 2022-es büdzsé
Megkezdte a 2022-es költségvetési törvényjavaslat vitáját szerdai ülésén az Országgyűlés.
2021. május 19. 15:51

Kormány: az újraindítás költségvetése a 2022-es büdzsé

Expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése, a tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz.

Kiemelte: a jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni - jelentette ki.

Kifejtette: ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni.

Varga Mihály hangsúlyozta: a családok és a vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják - mondta.

Kitért arra: Magyarország belső erőforrásait és erőteljes bővülési képességét alapul véve a törvényjavaslat 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, valamint dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Továbbra is kiemelt cél az adósságráta csökkenő pályára állítása, hogy a tavalyi GDP-arányos 80,4 százalék után idén 80 százalék alá, jövőre pedig a bruttó hazai termék 79,3 százalékára mérséklődjön az államadósság - magyarázta.

Megjegyezte: megőrizték a korábbi évek konzervatív tervezési szemléletét is, így a változó körülményekből eredő kockázatok kezelésére, a nem várt kiadások finanszírozására 233 milliárd forint összegű biztonsági tartalékot képeztek.

A miniszter arról is beszélt, hogy a 2022-es költségvetés szerkezetét tekintve, a javaslat megőrzi az idei büdzsé két alappillérét: az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban mintegy 3600 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi, valamint - ha még szükséges - a járványügyi kiadásokra, a gazdaság-újraindítási akcióterv pedig a GDP 13 százalékát kitevő összeget, 7308 milliárd forintot tartalmaz.

Hangsúlyozta: 2022-ben - a polgári kormány korábbi költségvetéseihez hasonlóan - szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.

Kijelentette: Magyarország ezt a válságot is le fogja győzni, megvédik az elmúlt években elért eredményeket, ez a magyar emberekkel és vállalkozásokkal együtt sikerülni fog. A járvány kitörésekor ezzel a meggyőződéssel hozták meg az azonnali intézkedéseket, tették meg a gazdaságvédelmi akcióterv első lépéseit és készítették el a gazdaság-újraindítási akciótervet - emlékeztetett.

Varga Mihály szerint ebben a rendhagyó időben összefogott az ország, az emberek elfogadták a szigorú intézkedéseket, és sok területen erejükön felül teljesítettek. Sajnálatos tény, hogy a baloldal nem vett részt a munkában, sőt a sikeres védekezés ellen dolgozott - tette hozzá.

Felidézte: a kedden közzétett adatok szerint ez év első három hónapjában várakozáson felül teljesített a magyar gazdaság, a piaci szakértők által várt 0,3 százalékos visszaeséssel szemben 1,9 százalékkal bővült Magyarország gazdasági teljesítménye az előző negyedévhez képest, ami az egyik legnagyobb mértékű növekedés az EU-ban.

Kitért arra: friss előrejelzésében az Európai Bizottság 5,5 százalékos, a Nemzetközi Valutaalap 5,9 százalékos növekedést valószínűsít, minden esély megvan tehát arra, hogy a magyar gazdaság visszaálljon arra a dinamikus pályára, amely a járvány okozta válság előtt jellemezte. A gazdaságvédelmi intézkedések eredményesek voltak, a költségvetésből nyújtott támogatások, adókedvezmények valós segítséget jelentettek a vállalkozásoknak, megkezdődött a magyar gazdaság újraindulása - vélekedett.

A tárcavezető kiemelte a kormány értékalapú politikájának jelentőségét, amelynek alappillérei a járvány során is változatlanok maradtak. Munkaalapú társadalmat építenek, Magyarország jövőbeni gazdasági pozícióit a teljesítmény emelésével - a beruházások, az innováció és a területileg is kiegyensúlyozott növekedés - támogatásával kívánják elérni, kiemelt figyelmet fordítanak a családok megerősítésére, az időskorúak megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására, továbbá minden körülmények között a magyar emberek érdekeit teszik az első helyre - sorolta.

Értékelése szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a járvány erős, ellenálló és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért. A mostani világválság közepette még jobban látszik, hogy milyen nagy előnyt jelent, hogy nem vesztegették el az elmúlt évtizedet, és ennek köszönhető, hogy a járvány idején támaszkodhattak az egyensúlyi növekedés, az adósságcsökkentés és a költségvetési politika eredményeire - magyarázta Varga Mihály.

ÁSZ: rugalmasságot biztosít a jövő évi büdzsé

Rugalmasnak értékelte a 2022-es költségvetést Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az előterjesztés szerdai parlamenti vitájában.

A 2022-es költségvetés rugalmasságot biztosít Magyarország számára, épít az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseire és olyan területeket helyez előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a kilábalást a válságból - mondta a jövő évi büdzsé szerdai parlamenti vitájában az Állami Számvevőszék elnöke.

Domokos László szerint a büdzsé nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt, azaz egyfajta modernizáció van a költségvetésben.

Az államadósság-szabály teljesülése, valamint a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövid távon is jelentős versenyelőny Magyarország számára - hangsúlyozta.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke felszólal a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én. Mögötte Jakab István, a parlament fideszes alelnöke.

Előrevetítette a beruházások további növekedését, de arra is kitért: számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.

Fontosnak nevezte, hogy a büdzsé végrehajtását folyamatos monitoring kísérje. Mint mondta, a rugalmasság növeli a költségvetés kiszámíthatóságát, és lehetővé teszi, hogy a környezeti változások ellenére a fő célok teljesüljenek.

Biztosítani kell a költségvetési folyamatok átláthatóságát is - tette hozzá. Lehetővé kell tenni, hogy a büdzsét végrehajtó szervek bizonyos mértékben eltérjenek attól, de ezeket az eltéréseket átláthatóvá kell tenni mind az Országgyűlés, mind az adófizetők számára.

Domokos László a beruházások további növekedését is előrevetítette. Hozzátette, ezeknek kiemelt szerepük van a gazdasági növekedés dinamikájában.

Ugyanakkor a magánszektor beruházásainak élénkülése esetén a kormányzati beruházások felfuttatása a beruházási piac túlfűtöttségét okozhatja - figyelmeztetett.

Hangsúlyozta, Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a járvány kirobbanásakor, így a makrogazdasági környezet ismét kedvezőbbé válhat, ugyanakkor maradnak olyan területek, amelyeken a járvány kezelése érdekében a korlátozó intézkedéseket tartósan fenn kell tartani. Számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.

Ennek következtében, a járvány elleni védekezés költségeinek biztosítása mellett a gazdaság élénkítését, újraindítását biztosító intézkedésekre is szükség van, amelyek hatást gyakorolnak a költségvetési egyensúly fenntarthatóságára is.

Szólt a már elindult pozitív folyamatokról is, például arról, hogy tavaly és idén a háztartások összességében jelentős mértékben növelték a megtakarításaikat, vagyis kellő nagyságú vásárlóerővel rendelkeznek ahhoz, hogy az elhalasztott fogyasztásukat pótolják. A folytatódó reálbér-növekedés és egyes állami jóléti intézkedések is nagyobb fogyasztásra ösztönözhetik a lakosságot.

Kiemelte azt a trendet is, hogy a munkaerő az alacsonyabb jövedelmű ágazatok felől a magasabb jövedelmet biztosítók felé áramlik, valamint az állami szférából is az üzleti szférába vándorol, és külföldről is többen térnek haza, mint ahányan elhagyják az országot.

A munkakultúra is számos változáson megy keresztül - jelezte, kiemelve az otthoni munkavégzés terjedését, amit a járványhelyzethez való alkalmazkodás indított el. Szólt a digitalizáció és a fenntarthatóság fontosságáról is.

Megalapozottnak ítélte a 2022-es költségvetést Holman Magdolna, az ÁSZ alelnöke. Elmondta: a tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendőek a közfeladatok ellátására. Kijelentette azt is: a Pénzügyminisztérium és a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották.

A bevételek 98,3 százaléka tekinthető megalapozottnak, a számvevőszék mindössze 0,4 százalék teljesülését értékelte kockázatosnak.

A kiadásokról szólva azt mondta: kockázatot hordoz, hogy a kiadási előirányzatok főösszegének 45,5 százalékát teszik ki azon tételek, amelyek teljesülése eltérő lehet akár a költségvetés módosítása nélkül is.

Kijelentette: a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát támogatja a beruházások magas szintje.  

Az ÁSZ értékelte azt is, hogy átütemezhetőek-e azok az állami beruházások, amelyeket a Gazdaság-újraindítási Alap finanszíroz. Egy részük halasztható, vagyis a kiadások csökkenthetők, így az alap kiadási oldala megalapozott - ismertette.

KT: indokolt a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentése

A Költségvetési Tanács (KT) tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt a testület az egyensúly gyorsabb helyreállása és a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében indokoltnak tartja a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését - mondta a KT elnöke szerdán, a jövő évi büdzsé parlamenti vitájában.

Kovács Árpád hangsúlyozta: a 2022-es költségvetési törvényjavaslat fókuszában a gazdaság újraindítása, a jövő szempontjából kiemelt ágazatok fejlesztése, a munkahelyek, a családok és a nyugdíjasok védelme, az otthonteremtés támogatásának erősítése, az emberek életminőségének javítása áll.

Ismertette: a tanács megállapítása szerint a költségvetés magas, 5,2 százalékos gazdasági növekedésre épít. Feltételezve, hogy a világban a feszültségek enyhülnek, a tanács a várt gazdasági bővülést elérhetőnek ítéli - fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet: az újraindulást gazdaságösztönző költségvetési intézkedésekkel 2022-ben is támogatni kell, hiszen - bár a tömeges oltás megteremtheti a nyitás alapját - a válságból történő kilábalást továbbra is övezik bizonytalanságok, ma még beláthatatlan, mikorra lesz teljes visszatérés a korábbi, megszokott gazdasági és életritmushoz.

Rögzítette: a tanács szerint a 2022-es költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai összhangban vannak a 2021-re várható és a 2022-re tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Kiadásokban - folytatta - kiemelt prioritás a gazdaság újraindítása, aminek érdekében a gazdaság-újraindítási akcióterv - az adókönnyítések mellett - aktivizálja a hazai költségvetési forrásokat és a rendelkezésre álló uniós támogatásokat. Az újraindítás intézkedései több területen strukturális változást irányoznak elő olyan fejlesztésekkel, amelyek hosszú távon támogathatják a gazdaság bővülését - emelte ki.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Az elnök ugyanakkor megjegyezte: a tanács a gazdasági újraindítás eszközeinek méltánylása mellett úgy látja, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt.

A tanács ezért célszerűnek látná egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételekhez kötni, és a tervezett összegeket csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra ténylegesen szükség van. Ily módon kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani, nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül - magyarázta.

A KT elnöke a hiánnyal kapcsolatban azt az észrevételt tette: a tanács támogatta, hogy a 2021. évi 7,5 százalékos tervhez képest 2022-re csökkenjen a GDP-arányában kifejezett hiány, azonban - elismerve a mozgástér szűkösségét - nem tartja elégségesnek - sem eredményszemléletben, sem pénzforgalmi szempontból - annak csupán 5,9 százalékra történő mérséklését.

Az államadóssággal kapcsolatban Kovács Árpád szintén azt rögzítette: a törvényi rendelkezéseknek megfelel, de a lehetőségekhez képest kevésnek tartja a testület az államadósság-mutató 0,6 százalékpontos - a 2021-es 79,9 százalékról 2022-re 79,3 százalékra - csökkenését. Rámutatott: a 2021-ben már megkezdődő és a remények szerint megvalósuló gazdasági helyreállás ugyanis az adósságmutató ennél nagyobb mértékű csökkenését is lehetővé teszi.

Ugyanakkor jelezte azt is: a tanács egyetértett azzal, hogy az államadósság-kezelés 2022-ben is meg kívánja őrizni az elmúlt években elért kedvező szerkezetet, a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartását, a lakosság részvételének emelését a finanszírozásban, valamint az adósság futamidejének növelését.
 
Kovács Árpád beszámolt arról is: a tanács kockázatosnak tartja, hogy jövőre a költségvetési gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalékok mértéke mindössze a GDP 0,4 százaléka, ami elmarad a 2021-re tervezett 0,5 százalékos szinttől is.

A KT elnöke beszédében kitért arra is, hogy a tanácsnak a GDP-arányos hiány, valamint az államadósság-mutató nagyobb mértékű csökkentésére vonatkozó javaslatára reagálva a kormány azt közölte: kiemelten fontos értéknek tartja a költségvetési stabilitást, és szerinte középtávon - a gazdaság sikeres újraindítását követően - kell újra és egyre markánsabban érvényesíteni a 3 százalék alatti és csökkenő hiányt, valamint az államadósság-mutató gyorsabb mérséklését. Az elnök beszámolója szerint a biztonsági tartalékokkal kapcsolatban a kabinet azt közölte: a tartalékok 2022-re tervezett összege a várttól akár 1 százalékponttal elmaradó növekedés esetére is kellő biztosítékul szolgál az adósságráta csökkentésére.

Kovács Árpád úgy összegzett: a Költségvetési Tanács "tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés céljainak és előirányzatainak tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt a tanács az egyensúly gyorsabb helyreállása, a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését célzó ajánlásait továbbra is indokoltnak tartja és az Országgyűlés megfontolásába ajánlja".

------------------------------------

A vezérszónokok felszólalásával folytatódott a 2022-es költségvetési törvényjavaslat vitája az Országgyűlés szerdai ülésén. Míg a fideszes politikusok az ország újraindításáról, illetve arról beszéltek, hogy mindenki nyertese lehet a fejlődésnek, a jobbikos képviselők hosszan sorolták kifogásaikat, választási költségvetésnek nevezve az előterjesztést.

Fidesz: minden magyar nyertese lehet Magyarország fejlődésének

Bánki Erik, a Fidesz egyik vezérszónoka kijelentette: a 2022-es költségvetéssel az a cél, hogy minden magyar nyertese legyen Magyarország fejlődésének.

Kiemelte: ez Magyarország újraindításának költségvetése. A járvány gazdasági kihívásaira sikeres választ adtak, széles körű gazdaságvédelmi programot indítottak, amelynek legfontosabb célja a munkahelyek megvédése volt - emlékeztetett. Hozzátette: jó esély van arra, hogy Magyarország a járvány utáni új korszak nyertesei közé tartozzon.

Bánki Erik hangsúlyozta: a járvány után a legfontosabb feladat a gazdaság újraindítása, a családok és a vállalkozások segítése, a munkahelyteremtő beruházások, valamint az egészségügy és az oktatás támogatása, mert így lendületet adhatnak a gazdaságnak. A Fidesz képviselői támogatják a kormány ambiciózus célkitűzéseit - jelentette ki.

Jelezte: a gazdaság-újraindítási akciótervre 7308 milliárd forintot költenek, ekkora összeget Magyarországon kívül az EU-ban csak Csehország és Németország fordít a gazdaság újraindítására. Ennek köszönhetően Magyarország újra kiemelkedő növekedési pályára állhat - tette hozzá.

Közölte: tovább bővítik a családok támogatását, a vállalkozók és a dolgozó emberek pedig továbbra is számíthatnak a kormányra, mert megszorítások helyett folytatódik a munkát terhelő adók csökkentése és a beruházások támogatása.

Kijelentette, a magyar az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaság volt Európában a járvány előtt, és a kormány intézkedéseinek köszönhetően a növekedés meghaladhatja a várakozásokat a jövőben. A munkaerőpiac és a fogyasztás is gyors élénkülésnek indulhat - tette hozzá.

Megjegyezte: az egészségügy működésére is jelentős forrást szánnak, miközben a baloldali kormányok elvettek ettől a területtől.

Frakciótársa, Szűcs Lajos azt mondta: a 2022-es költségvetés tervezhető, következetes és betartható. A kormány a tervezetet idén is tavasszal nyújtotta be a kiszámíthatóság jegyében, ennek jelentősége pedig a járvány okozta nehezebb időkben felértékelődik - vélekedett.

Közölte: az eddigi eredmények biztos alapot adnak a járvány okozta nehézségek kezeléséhez. A járvány kezdetétől hangsúlyozták a munkahelyek megőrzésének fontosságát, és a támogatási politikát is ennek rendelték alá - idézte fel.

A kormánypárti képviselő szerint a jövő évi büdzsé segíti, hogy sikeresen birkózzon meg a kihívásokkal a gazdaság és mielőbb visszatérjen a dinamikus növekedési pályára. A kormány elkötelezett a gazdaság újraindítása mellett - fűzte hozzá.

Jobbik: a büdzsé választási költségvetés

Választási költségvetésnek nevezte a Jobbik egyik vezérszónoka a 2022-es büdzsét. Potocskáné Kőrösi Anita kijelentette: a kormány ugyan az újraindítás költségvetésének nevezi azt, ezzel azonban csak elismeri, hogy a már 2020-ra is ígért újraindítás még várat magára.

Emlékeztetett: az idei büdzsét korábban a bosszú költségvetésének nevezte, és ez szerinte igazolódott, hiszen sorra jelentik be a demokrácia ellehetetlenítését célzó intézkedéseket az ellenzéki települések esetében.

Bár 5,2 százalékos gazdasági növekedést vár a kormány jövőre, "a papír mindent elbír" - értékelte a makroszámokat -, aztán majd módosítják azt. A központi büdzsé szavai szerint csak a kirakatnak készült.

Kifogásolta, hogy a multikkal még nem vizsgálták felül a stratégiai megállapodásokat.

Bírálta a "magas propagandaköltségeket", s szerinte a kormány folytatja az önkormányzatok kivéreztetését is. Sérelmezte, hogy nem tudható, mi lesz a sorsa az iparűzési adónak.

Egyértelműen hiányzik a fék a rendszerben - fogalmazott -, a büdzsé szerinte a Fidesz pártpolitikai céljait szolgálja, a magyar emberek azonban a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel Európa legkegyetlenebb költségvetésének ítélte az előterjesztést, amelyből szerinte teljes társadalmi csoportok maradnak ki.

Szociális katasztrófahelyzetet idéz elő a kormány - jelentette ki, és bírálta a hitelmoratórium részleteit, a magas áfát az alapvető élelmiszereken és azt, hogy a kabinet számos jelentős kiadást nem részletez a dokumentumban.

"Perverz logikának" ítélte, hogy az előterjesztés egy korai időszakban, a tényadatok, vagyis a zárszámadás ismerete nélkül készült. Biankócsekkeket kívánnak tömegesen aláíratni - fűzte hozzá.

Sérelmezte, hogy nonprofit szervezetek támogatására a Miniszterelnökség 17 milliárd forintot költene, de nem részletezik, mire. A honvédség 169 milliárd forintos egyéb működési kiadása szerinte szolgálhat akár értelmes célokat, de a büdzsé alkalmatlan arra, hogy ez megállapítható legyen.

A vidékfejlesztési program is minden részletezés nélkül tartalmaz több mint százmilliárd forintot - sorolta a kifogásait, és szakemberhez méltatlannak nevezte a dokumentumot.
 
Szólt a várható magas inflációról is és kijelentette: a hitelmoratórium esetében ki kellene küszöbölni, hogy jelentősen nőjön az igénybe vevők tartozása. Arra szólította fel a kormányt: ne szolgálja ki továbbra is a bankrendszert.

Szerinte tiltani kellene, hogy a legkisebb nyugdíjakat vagy a legalacsonyabb jövedelmeket is jelentős végrehajtás terhelje. "A minimálbér szintjéig nem szeretnénk látni végrehajtói utasításokat" - mondta.

Sérelmezte a 27 százalékos áfát az alapvető élelmiszerek döntő többségén és a gyermeknevelés minden tételén.

KDNP: a büdzsében hangsúlyos a munkahelyteremtés és a családtámogatás

 

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka egyetértett az Állami Számvevőszék véleményével abban, hogy válsághelyzetben erős és aktív kormányzásra van szükség, és folyamatosan figyelemmel kell majd kísérni a 2022-es költségvetés folyamatait.

Felhívta a figyelmet: Magyarországnak 2010 óta erős és aktív kormánya van, ezért a koronavírus-járvány miatt kialakult, soha nem látott egészségügyi és gazdasági válság egészen más helyzetben találta a magyar gazdaságot és más reakciókat vált ki a kormányzatból, mint a 2008-as pénzügyi válság. Az akkori, sodródó szocialista kormányzás miatt csak a kényszerek működtek, az IMF-hitel mentette meg az országot az államcsődtől, a magyar költségvetést nemzetközi intézmények diktálták, és ezért megszorításokat kellett végrehajtani - tette hozzá a politikus.

Mennyire más a jelenlegi helyzet most, amikor erős és aktív kormányzás után "ért minket a válság", és "nem kényszerülünk olyan lépésekre", mint a gyenge szocialista kormány - jegyezte meg.

A politikus a gazdasági újraindítás költségvetésének nevezte a 2022-es büdzsét, és úgy vélte: semmilyen valóságalapja nincs azoknak az ellenzéki véleményeknek, amelyek szerint "Európa legkegyetlenebb", illetve a "bosszú" költségvetéséről lenne szó.

Kiemelte: a jövő évi költségvetésben 7300 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaság újraindítására, valamint a kormány adókönnyítéseket vezet be, megteremti a 25 év alattiak szja-mentességét, és a munkát terhelő adók csökkentésére is lehetőség lesz, a válság ellenére.

A költségvetés hangsúlyos elemének nevezte a munkahelyteremtést és a családtámogatást. Kifejtette: itt látszik, hogy a válságkezelésről mennyire másképpen gondolkozik a baloldal és a jobboldal; míg a baloldal a válság idején szétterítené a forrásokat sokaknak, például a minimáljövedelem vagy az oltásért adható juttatás bevezetésével, addig a kormány sokaknak, de célzott csoportoknak ad támogatást, és közben munkahelyeket teremt, mert csak ez ad hosszú távon növekedést.

A KDNP vezérszónoka kiemelten szólt a gyermekeket nevelő családok támogatásáról, ezen belül az árvaellátás és a beteg gyermekeket ellátók támogatásának növeléséről. Ugyanakkor hozzátette: azok támogatását is növelni kell a jövőben, akik nem gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat ápolják.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2022-es költségvetésben folytatódik az egészségügy és az oktatás támogatásának emelése.

A Költségvetési Tanács véleményére reagálva, miszerint a hiányt jobban lehetne csökkenteni, a kormánypárti vezérszónok ügy reagált: mérlegelés kérdése, hogy milyen gyorsan térjenek vissza 3 százalékos hiányhoz, ugyanakkor most szükség van a többletpénzekre, racionális most "több pénzt nyomni" a gazdasága. Ezt teszi most egész Európa - fűzte hozzá.

MSZP: ez a bosszúállás költségvetése

Tóth Bertalan, az MSZP egyik vezérszónoka szerint jó hír, hogy "van pénz" a költségvetésben, tehát lenne fedezet, hogy a magyar emberek végre jobban éljenek, adómentes legyen a minimálbér, a munkanélküliek több ellátást kapjanak, a közmunkások is megkapják a minimálbért, felzárkóztassák az alacsony nyugdíjakat, biztosítsák a családok megélhetését, emeljék a családi pótlék összegét, rendezzék a lerombolt egészségügyi ellátórendszer helyzetét, újraépítsék az oktatási rendszert, valamint helyreállítsák a települési önkormányzatok önállóságát. A rossz hír viszont, hogy ezt a hatalmas összeget a Fidesz nem ezekre a célokra akarja felhasználni, mert nem fontos neki, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek a társadalomban - fogalmazott.

Úgy vélte, ez nem a magyar gazdaság, hanem "a fideszes gazdagság" beindításának, a bosszúállásnak a költségvetése, az adóforintokat nem arra költik, amire kellene, közben pedig orosz és kínai hitelt vesznek fel. Az oktatás lesz a nagy vesztese a költségvetésnek - mondta. Hozzátette: nem építik, hanem büntetik az országot, büntetik az önkormányzatokat is.

Közölte: Magyarországot építeni kell, nem kifosztani, az embereket segíteni kell, nem pedig bosszút állni rajtuk. Nem haszontalanságokra kellene fordítani az emberek adóját, hogy ne csak a kiváltságos egy százalék gazdagodjon - mondta, hozzáfűzve: ehhez meg kell szabadulni a Fidesz-kormánytól.

Frakciótársa, Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a kormány azoknak ad, akiknek már amúgy is van, akik nem szorulnak rá állami segítségre, pedig azoknak kellene a legtöbbet adni, akiknek a legkevesebb van, akiknek a legkisebb az érdekérvényesítő képességük. A költségvetés egyben értékválasztás is - tette hozzá.

Kijelentette: régiós összehasonlításban nem igaz, hogy Magyarország jobban teljesít, sok ország megelőzte. Kifogásolta, hogy a kormány a kínai és orosz hitelt választja, mert - mondta - Magyarország nemzeti szuverenitása szempontjából nagy kockázatot jelent a keleti elköteleződés.

Megjegyezte: több pénzt kapnak a fideszes önkormányzatok, mint az ellenzéki vezetésű városok, de ezzel az embereket is megkárosítják.

DK: a kormány irracionális vágyakat kerget

Irracionális vágyakat kerget a kormány a jövő évi költségvetéssel - jelentette ki a DK vezérszónoka. Varju László magasnak ítélte a kabinet által várt növekedést, de kifogásolta azt is, hogy a hiányt ennek ellenére nem tudják csökkenteni, az európai összehasonlításban is magas marad, az államadósság folyamatos csökkentése pedig szerinte bizonytalan.  

Úgy fogalmazott: tisztán politikai, hatalmi, PR-költségvetés készült, egyértelműen a jövő évi választásra készülve, a lojális érdekekre koncentrálva.  

Gazdaságilag irracionálisnak ítélte a dokumentum korai, tavaszi elkészítését és elfogadását, és óriási kockázatnak nevezte, hogy a kabinet előfinanszírozással kívánja megvalósítani "a vágyait megtestesítő fejlesztéseket".

Varju László a kormányzati szlogent értékelve felszólalása elején azt kérdezte: komolyan gondolják-e, hogy kanyarban akarnak előzni, hiszen ezt a törvények tiltják, az emberek pedig nem szeretik és kockázatosnak tartják azt.

Tagadta a dokumentum indoklásának azon elemét, hogy sikeres lenne a kormány gazdaságpolitikája. Szerinte a sikerek például az unióból érkező támogatásoknak köszönhetők.

Rossznak ítélte az Európai Uniónak küldött fejlesztési tervet is, és azt mondta: az alapján nem biztos, hogy lehívhatók lesznek a várt összegek. Ezért is szorgalmazta, hogy a kabinet ne éljen az előfinanszírozás lehetőségével.

A kiadási előirányzatok szerinte "felfújt látványalapok", a gazdaságvédelmi alap és az egészségbiztosítási, illetve a járvány elleni védekezési alap korábbi kötelezettségek egybegyúrása, vagyis semmi új nincs bennük.

Kijelentette: az egész akcióterv álságos voltát mutatja, hogy a gazdaság újraindítása között tüntetik fel a tizenharmadik havi nyugdíj kiadásait.

Helyes, ha vidékfejlesztésre sok forrás jut - mondta a DK vezérszónoka-, mert "itt az ideje, hogy a Fidesz lelkiismereti válságán oldjanak", az elmúlt tíz évben ugyanis semmit nem tettek a vidék érdekében szerinte.

Kitért arra is, hogy a magas hiány az állam gazdasági szerepvállalása kiterjesztésének következménye. Ez azonban a gazdaság túlfűtöttségét okozhatja, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt - mondta, ezért az állami beruházások visszafogását javasolta. Megjegyezte: az erőltetett fejlesztés építőanyag-áremeléshez is vezethet, "nem beszélve a beruházások soha meg nem térülő voltáról".

Szerinte a büdzsé átláthatatlansága miatt az Országgyűlés ellenőrző szerepe nem tud érvényesülni. "Éjszakai rendeleti kormányzásról" beszélt, sérelmezve, hogy számos változtatást rendeletben adott ki a kabinet, a képviselők kérdéseire pedig nem válaszolt. Felvetette: hajlik-e a kormány a költségvetési kiadások némi korlátozására a várhatóan szigorodó nemzetközi elvárások esetén?
    
LMP: a 2022-es a le- és bebetonozás költségvetése

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka a 2022-es büdzsére vonatkozó javaslatot értékelve úgy fogalmazott: az tartalmilag nem az újraindítás, hanem a "lebetonozás, a bebetonozás költségvetése", hiszen az oktatás, a szociális és a humán szféra, valamint a létalapot jelentő élő környezet fejlesztése helyett "megint csak a beton ömlik mindenhova, mindenhol, agyontámogatott multik gyáraiba, stadionokba, kínai egyetembe, kínai vasútba, orosz atomerőműbe".

Az LMP vezérszónoka hozzátette: állami támogatásból "betonozzák körbe a kisebb és nagyobb csókos vállalkozókat" is, aki "tovább betonozzák ezt" a Balaton, a Fertő tó, a Tatai-tó körül, és "mindenhol ahol vizet látnak".

Csárdi Antal az LMP nevében zöld és szociális fordulatot sürgetett, és kijelentette: az LMP szeretné, ha a költségvetés nem a betonról, hanem az emberekről és az életről szólna.   

Bírálta a kormányt, mert szerinte a költségvetés fő számait bizonytalanságok övezik, és az inflációt ismét szándékosan alultervezi a kabinet, mert ez lehetőséget ad arra, hogy a választás előtt óriási költekezéseket hajtson végre. Kitért arra is: az 5,9 százalékos hiánynak is csak politikai és nem gazdaságpolitikai okai vannak. Úgy értékelt: a kormány választási költségvetést készített, most adósítja el az országot, annak érdekében, hogy a választások során látványberuházásokat tudjon végrehajtani.

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka felszólal a 2022-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én. Mögötte Lezsák Sándor, a parlament fideszes alelnöke. MTI/Szigetváry Zsolt

Az LMP javaslatait ismertetve közölte: plusz 40 milliárd forintot csoportosítanának át az egészségügyre, amiből emelnék a szakdolgozók, a háziorvosok és a nem egészségügyi végzettségű dolgozók bérét. Emellett - folytatta - 50 milliárdot fordítanának egy önálló járványügy rendszer megteremtésére, poszt-Covid országos szűrőprogramot indítanának a vírus hosszú távú egészségügyi hatásainak kezelése érdekében, és mentális rehabilitációs központokat hoznának létre.

Közölte: az LMP emelné az álláskeresési járadék összegét, sávosan csökkentené a személyi jövedelemadót az alacsony jövedelműek segítése érdekében, valamint növelné a családi pótlékot és csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját.

Emellett támogatnák a zöld beruházásokat, növelnék a környezetvédelmi kiadásokat, 300 milliárdos energiahatékonysági programot indítanának, támogatnák a körkörös gazdaság megteremtését, és visszaadnák az önkormányaztok függetlenségét - sorolta Csárdi Antal.

A vezérszónok kijelentette: ilyen, a társadalom érdekeivel szembemenő költségvetést, amely mindent alárendel a közelgő választásoknak és a kormányhoz köthető gazdasági szereplők kifizetésének, az LMP nem tud, nem akar támogatni, sem most, sem a jövőben.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Hazánkat, hitünket Szent Istvánnak köszönhetjük
    Mi, magyarok a Kárpát-medencei hazánkat, a hitünket és a kultúránkat, azaz történelmi értelemben véve mindenünket a keresztény államot megalapító királyunknak köszönhetjük - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felföldi Zselízen, ahol megnyitotta a népművészeti fesztivált.
  • Érdemekeresztek, díjak kiváló magyar alkotóknak
    Állami díjakat és közművelődési elismeréseket adott át az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár pénteken a Pesti Vigadóban Budapesten.
  • Stipendium Peregrinum ösztöndíjakat adott át az államfő
    Megálmodni, belevágni, végigcsinálni, hazahozni és kamatoztatni - foglalta össze a Stipendium Peregrinum program lényegét Novák Katalin köztársasági elnök, aki az ösztöndíjakat elnyert diákoknak adta át pénteken az okleveleket a Sándor-palotában Budapesten.
MTI Hírfelhasználó