A választás tétje 2022-ben: önrendelkezés vagy függés
A legfontosabb kérdés, hogy folytatódik-e az érdekalapú külpolitikán nyugvó, mintateremtő szuverenista kormányzás?
2021. április 28. 22:39

Az elmúlt évtizedben a hagyományos bal- és jobboldalt részben felülíró új kulturális törésvonal, a globalista–lokalista szembenállás Magyarországon is átrendezte a politikai viszonyokat. A 2022-es választásokon a stabilan kormányzó, szuverenista politikát képviselő jobboldal és az ideológiájában egyre homogénebb, de belső vitákkal terhelt baloldalon egységesülő, globális érdekeket képviselő ellenzék fog szemben állni egymással – olvasható a XXI. Század Intézet legfrissebb elemzésében.

Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője rámutat: miközben a kontinens három meghatározó politikusa, Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini építi az európai jobboldalt, addig a nemzetközi baloldal Magyarországon is egyre nagyobb erőforrásokkal támogatja az ellenzéket.

A következő választások tétje többek között az lesz, hogy megmarad-e Magyarország önrendelkezése és folytatódik a független, érdekalapú külpolitika vagy az ellenzéki összefogás esetleges győzelmével megvalósulnak a progresszív politikai célok, és az ország beilleszkedik a nemzetközi baloldali blokkba.

Új politikai törésvonal

Az elmúlt évtizedben új, nemzetek felett átívelő politikai törésvonal alakult ki Európában, amely részben felülírta a hagyományos bal- és jobboldali megosztottságot – mutat rá az elemzés. A politikai szembenállásban a globalista–lokalista, másképpen a föderalista–szuverenista tengely mentén folyó kulturális küzdelem vált meghatározóvá, ezáltal pedig új közéleti ütközőpontok születtek. Az új politikai törésvonal a hagyományos politikai csoportokat is megosztotta, leginkább az
Európai Néppártot, ami mára a globalista–lokalista tengely mentén gyakorlatilag kettészakadt, illetve egy meghatározó része véglegesen balra tolódott.

Ezzel szemben egyes uniós tagállamokban megerősödtek, máshol pedig kormányzati pozícióba kerültek azok a politikai csoportok, amelyek szuverenista külpolitikát, családpárti társadalompolitikát és patrióta gazdaságpolitikát képviselnek. Nagy Ervin rámutat: Magyarországon a 2015-ös migrációs válsághoz való viszonyulás, a hagyományos családmodell meghatározása és az Európai Unión belüli függetlenség kérdései mentén élesedett ki a baloldal és a jobboldal szembenállása.

A neoliberális Demokratikus Koalíció és az utódpártként funkcionáló MSZP, továbbá az LMP-ből kivált zöldbalos nézeteket valló Párbeszéd a kezdetektől a globalista oldalon áll.

A hazai baloldali pártok kivétel nélkül a föderalizmus irányába „fejlődő” Európai Unió eszméjét támogatják.

Magyarországon – Európához hasonlóan – a nemzetek felett álló új törésvonal mentén élesedtek ki az elmúlt évek politikai küzdelmei. A baloldalon egy olyan ideológiai értelemben homogén, ám belső hatalmi vitákkal küszködő, globalista érdekek mentén politizáló „habarékellenzék” született meg, amely egységesen próbál fellépni a lokalista–szuverenista politikai célokat immár egy évtizede sikeresen megvalósító jobboldali kormánnyal szemben.

Kétosztatú pártrendszer

A XXI. Század Intézet elemzéséből kiderül, a 2019-es önkormányzati „koordinált együttműködés” részben, a 2020-as év végi „totális összefogás” pedig teljes mértékben megszüntette az ideológiai különbségeket, így a következő választásokhoz közeledve egyre homogénebbé válik a baloldal, miközben a belső hatalmi és személyi küzdelmek tovább élesednek. Az európai baloldal, felismerve az összefogásban rejlő potenciált, egyre nagyobb erőforrásokkal támogatja az ellenzéket.

A sokszínű magyar jobboldalt 2010 óta egy erős társadalmi támogatottsággal bíró stabil és egységes pártszövetség, a Fidesz–KDNP képviseli a politika dimenziójában – mutat rá Nagy Ervin. Mint írja, a háromszor is kétharmados parlamenti többséget eredményezően választásokat nyerő és kormányt alakító pártszövetség az elmúlt évek során – a mintakövető baloldallal szemben – mintateremtő, szuverenista politikát folytatott. Az Orbán-kormány mára nem csupán az új európai jobboldal meghatározó erejévé vált, hanem sokszor követendő politikai álláspontot alakított ki, például a migrációs politikában és a családtámogatási jogszabályokban, illetve modellértékű rendszert épített ki és védett meg a globalista beavatkozási kísérletektől.

A választások tétje

A következő országgyűlési választásokon két kultúra, két filozófia, a globalista–lokalista politikai viták mentén átalakult jobboldal és a baloldal fog egymással szemben állni – hangsúlyozza az elemzés.

Ha az ellenzéki összefogás elkerüli a jelentősebb szakadásokat és kiválásokat, ha nagyobb konfliktusok nélkül tudja kezelni a belső hatalmi csatározásokat, akkor 2022-ben a választópolgárok gyakorlatilag két, egymástól homlokegyenest eltérő politika között választhatnak majd.

A voksolásnak számos egyéb tétje mellett fontos következménye lesz az, hogy a következő kormány hol helyezi el az országot Európa kulturális és politikai dimenziójában. Nagy Ervin szerint a legfontosabb tét az, hogy folytatódik-e az érdekalapú külpolitikán nyugvó, mintateremtő szuverenista kormányzás vagy egy mintakövető politikával Magyarország betagozódik az európai baloldali tömbbe?

Megmarad-e az önrendelkezés és meg tudja-e védeni a magyar kormány a külföldi befolyástól az országot vagy részben feladva szabadságát, követi a nemzetközi progresszív trendeket?

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.

 

MNO - XXI. Század Intézet