Soros György sem félt a kínai Fudan egyetemtől
Magyarországon a baloldal támadja a kínai Fudan egyetemet, ám a világ neves politikai és pénzügyi vezetői, tudósai és üzletemberei komolyan veszik az oktatási intézményt. Soros György és a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezérigazgatója is tartott ott előadást, míg Barack Obama az Egyesült Államok elnökeként egy sanghaji diákfórumon válaszolt a hallgatók kérdéseire.
2021. április 28. 01:02

A baloldal össztűz alá vette a kínai Fudan egyetemet. Szerintük súlyosan sértheti Magyarország szuverenitását a Budapestre tervezett campus. Kínai kémekről és kommunista tanok terjesztéséről beszélnek. Arról leginkább hallgatnak, hogy a QS World University Ranking szerint a Fudan egyetem a világ 34. legjobb felsőoktatási intézménye, és hosszú ideje az elit mezőnyhöz tartozik. Jól tudják azonban ezt a világban, ahonnan sokan érkeznek előadásokat tartani a sanghaji egyetemre. Nemcsak világhírű tudósokról van szó, hanem mások mellett olyan személyekről, akiket a magyar ellenzék körében feltétlen tisztelet övez, és akiket megkérdőjelezhetetlen demokratáknak tartanak.

Így például 2009 júniusában nem más tartott ott előadást, mint Soros György.

A magyar származású amerikai üzletember a többi között arról beszélt a Fudan egyetem tanárainak és hallgatóinak a válság kapcsán, hogy Kína kilábalása hatással lesz mind a világgazdaságra, mind a tőkepiacokra.

– Azt hiszem, hogy Kína befolyása a világgazdaságban gyorsabban nő, mint ahogy azt sokan gondolják – mondta.

Barack Obama amerikai elnökként 2009 novemberében utazott Kínába. Ellátogatott Sanghajba, ahol a Fudan vezetői fogadták. Részt vett egy diákfórumon, amelyre több felsőoktatási intézményből, köztük a Fudan egyetemről is érkeztek hallgatók.

– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy itt vagyok Sanghajban, és alkalmam nyílt mindannyiótokkal beszélni. Szeretnék köszönetet mondani a Fudan egyetem elnökének a vendéglátásáért és a kegyes fogadtatásáért – ezekkel a szavakkal köszöntötte hallgatóságát Barack Obama. Az elnök előadásában fenségesnek nevezte Kínát. Szerinte Sanghajban látható az a növekedés, amely felkeltette a világ figyelmét. A városról pedig azt mondta, hogy annak nagy jelentősége van az Egyesült Államok és Kína kapcsolatának történetében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy amerikai és kínai tudósok együttműködnek az új kutatások és felfedezések terén. Az amerikai elnök – aki a hallgatók kérdéseire is válaszolt – reményét fejezte ki, hogy a diákok közül sokan eljutnak az Egyesült Államokba.

Christine Lagarde 2015 márciusában mondott beszédet a kínai egyetemen Fotó: IMF

Érdemes megemlíteni a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezetőjét is. Christine Lagarde 2015 márciusában a Fudan egyetemen tartott beszédet. Az intézményt Kína egyik legrégebbi és legjobb egyetemének nevezte. A többi között arról beszélt, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának kulcss­zerepe lesz a globális együttműködés új formájának kialakításában.

Lagarde 2011 és 2019 között vezette a valutaalapot, melynek ügyvezető igazgatóhelyettese 2011 és 2016 között Csu Min (Zhu Min) volt, aki a Fudan egyetemen diplomázott.

Az intézményt nem véletlenül veszik komolyan a világban: 1905-ben alapították, 2,5 millió négyzetméteren helyezkedik el, laboratóriumok, kórházak is tartoznak hozzá, míg könyvtárában több mint 5,5 millió kötetet és számtalan digitális forrást tárolnak. A Fudan mintegy négyezer külföldi hallgatónak is otthont ad, akik a világ számos országából érkeztek oda tanulni. A nyilvános rendezvényeken ipari és pénzügyi vezetők, kínai és külföldi professzorok, köztük Nobel-díjas tudósok tartanak előadásokat.

Az intézmény mintegy harminc ország és régió több mint kétszáz egyetemével és kutatóintézetével létesített cserekapcsolatokat, így például a Harvard, a Yale és a Columbia Egyetemmel. A Fudan tagja az Universitas 21-nek is, amely a világ vezető egyetemeinek szövetsége.

A kínai egyetemistákat a világ számos pontján szívesen fogadják. Beszédes, hogy 2000 és 2018 között hatvanezerről 360 ezerre nőtt a kínai hallgatók száma az amerikai egyetemeken. Ez dollármilliárdokkal gazdagítja a tengerentúli ország felsőoktatását.

A baloldal kormányon még szerette a kínai oktatást

Hiller István miniszterként még arról beszélt, hogy az oktatás és a kultúra területén is új távlatok nyíltak meg Kína és hazánk között.

Amikor a balliberális politikusok kormányon voltak, akkor még nem számított kommunista kémképzőnek a Fudan, sem a többi kínai egyetem. Olyannyira nem, hogy Mészáros Tamás, a Corvinus Egyetem akkori rektora (2003–2011) egy delegációval többkínai felsőoktatási intézményt is felkeresett. (Arról a Mészáros Tamásról van szó, akinek a neve a 2009-es kormányválság idején felmerült lehetséges miniszterelnök-jelöltként – a szerk.) A Corvinus vezetése a Renmin, a Peking és a Fudan egyetem képviselőivel is egyeztetett, hogy erősítsék a stratégiai partneri kapcsolatokat Kína vezető felsőoktatási intézményeivel.

Hszi Csin-ping még alelnökként volt Hiller István oktatási miniszter vendége 2009-ben Fotó: MTI/Beliczay László

Sőt, 2009 októberében rendezték meg hazánkban a Kínai–Magyar Rektori Fórumot, amelynek kísérőeseménye volt egy oktatási vásár számos ismert kínai egyetem részvételével. A fórumon Hiller István akkori oktatási és kulturális miniszter a kapcsolatok erősítését és további együttműködést szorgalmazott Kínával az oktatás és a kultúra területén.

Hangsúlyozta: az elmúlt években nemcsak a gazdaság, hanem az oktatás és a kultúra területén is új távlatok nyíltak a két ország között.

A miniszter felidézte az ELTE-n a Konfucius Intézet megnyitását, amely szerinte a kínai nyelv és kultúra jól működő központjává vált.
Mészáros Tamás az eseményen kiemelte, hogy az egyetem fokozott figyelmet fordít Kínára és a kínai stúdiumokra. Elmondta: 2007-től működik az alma mater keretei között a Kína közigazgatás-, gazdaság- és társadalomkutató központ, ahol évente több száz diák hallgat kínai tárgyú előadásokat és tanulja a kínai nyelvet. A rektor összegzése szerint a magyar–kínai kapcsolatokban az elmúlt négy-öt évben történtek kiváló alapot nyújtanak az egyetemeknek a Kína-stratégia kialakítására.

– Magyarország a legalkalmasabb európai ország, hogy Kínát és Európát közelebb hozza egymáshoz – mondta Mészáros Tamás, majd hozzátette: reméli, hogy ebben a magyar egyetemek szellemi vezetők lehetnek.

A távirati iroda akkori tudósításában az is olvasható, hogy a fórummal egy időben a Corvinus Egyetem aulájában mintegy harminc kínai felsőoktatási intézmény mutatta be csere- és ösztöndíjprogramját az érdeklődőknek.


 
magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Az év vége előtt lezárulhat a feltételességi eljárás
    Ha a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe - mondta az igazságügyi miniszter az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában, hétfőn este.
  • Nemzetek Ligája – Csoportmásodik a Rossi-legénység
    A magyar labdarúgó-válogatott a Puskás Arénában 2-0-s vereséget szenvedett az Európa-bajnok olasz csapattól a Nemzetek Ligája 6., zárófordulójában, így az A divízió 3. csoportjának második helyén zárta a sorozatot.
  • Orbán Viktor gratulált az olasz jobboldali vezetőknek
    A megszokott diplomáciai, udvariassági formuláknál jóval intenzívebb kommunikáció zajlik Orbán Viktor miniszterelnök és a várhatóan kormányt alakító olasz jobboldali pártok vezetői között; a vasárnapi parlamenti választás óta több üzenet-, illetve levélváltás is történt a magyar és az olasz partnerek között – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár hétfőn.
MTI Hírfelhasználó