Isten segítséget ad ahhoz, hogy átgondoljuk, hol vannak a határaink
2021. április 18. 18:11

Száznegyven nap múlva, szeptember 5-én kezdődik Budapesten az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus.

A világesemény céljai: találkozás Jézus Krisztussal, a keresztény szeretet kimutatása a világ felé és az, hogy élénk párbeszéd alakuljon ki népek, vallások között.

 

Erdő Péter

A vallásközi párbeszédre és az egyházi- és a tudós világ együttműködésére való törekvés jegyében, most először ült le a nyilvánosság előtt beszélgetni Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek, Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija és Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Eszmecseréjükről a Kossuth Rádió egy közel egyórás adást készített, a riporter Pásztor Zoltán volt.

Balog Zoltán

Eredetileg egy konferenciát terveztek a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából a tudományos élet hazai- és külföldi kiválóságainak meghívásával: hitről, tudományról és ezek társadalmi hatásairól.

Vizi E. Szilveszer

Eza  rendezvény a világjárvány miatt elmaradt. A felkért előadók azonban elküldték írásban gondolataikat, amelyből egy nagyszerű könyv született Hit, tudomány, társadalom címmel. Ennek kapcsán ült le most először ilyen körben a nyilvánosság előtt beszélgetni Erdő Péter bíboros, érsek Balog Zoltán református püspök, Köves Slomó vezető rabbi és Vizi E. Szilveszter agykutató.

Köves Slomó

Erdő Péter: a nagy járványok sokszor kultúrtörténeti vízválasztók voltak

A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy járványok sokszor kultúrtörténeti vízválasztók is voltak - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Kossuth rádió Hit, tudomány, társadalom című vasárnapi műsorában. Balog Zoltán református püspök arról beszélt, hogy a világjárvány Isten figyelmeztetése az emberiségnek. Köves Slomó rabbi szerint a pandémia legkézenfekvőbb tanulsága az, hogy az emberiség elbízta magát.

Az egyházi vezetők a műsorban Vizi E. Szilveszter agykutatóval beszélgettek, aki azt hangsúlyozta, a vírus, a közös ellenség összefogásra kényszeríti az emberiséget.

Erdő Péter bíboros felidézte: a történelem során a járványok sok mindent megváltoztattak, nem feltétlenül azért, mert az emberek "észre tértek", vagy levonták a tanulságokat és tudatosan megváltoztatták az életüket, hanem mert megváltozott a helyzetük, és ez sokféle következménnyel járt.

Meglátása szerint a koronavírus-járványnak is lesznek olyan következményei, amelyeket "az értelmes emberi gondolkodás fog belőle levonni" tanulságként, és lesznek az emberi gondolkodástól független változások is.

Azt mondta, már most látszanak bizonyos jelek: például a túlzott mennyiségű utazás, a globalizáció, az állandó helyváltoztatás hatalmas környezetszennyezéssel jár, és a járvány idején kényszerűségből használt, alternatív, online kapcsolattartási eszközök biztosan megmaradnak a járvány után is.

A járvány arra is késztet, hogy átgondoljuk az egyes munkák értékét, hiszen most látható, melyek azok, amelyek nélkül a társadalom semmiképpen nem tud működni - tette hozzá.

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kiemelte: ha semmi mást nem vár az emberiség, csak azt, hogy mikor térhet vissza a járvány előtt élt életéhez, azzal biztosan veszít. Legalább a hívő módon gondolkodó kisebbségnek el kell gondolkodnia azon, hogy mit tanulhat mindebből.

Létezik az isteni pedagógia - mondta a püspök, példaként említve a bábeli torony bibliai történetét. A történetben büntetésnek tűnik, hogy Isten összezavarta a torony építőinek nyelvét, valójában azonban megmentette az embereket attól, hogy a mennyország felé törekvésükben tönkretegyék magukat és egymást. A párhuzam a bábeli torony és pandémia között a globalitás, az, hogy mindkettő a teljes emberiséget érinti.

Szerinte a járvány figyelmeztetés, mert az ember nem tartotta tiszteletben azokat a határokat, amelyeket a teremtési rend kijelöl számára. A büntetés talán erős szó, de van a járványban isteni figyelmeztetés, hogy ember, állj meg, és gondolkodj el, hogy jó irányba mész-e a tudomány, a fogyasztás határtalanságában, a birodalmi törekvésekben, abban, hogy mindent elintéz a világkormányzás - sorolta.

"Isten segítséget ad ahhoz, hogy átgondoljuk, hol vannak a határaink, miben kell változtatni" - fogalmazott a református püspök, hozzátéve, hogy a változtatásban a tudomány a szövetségese a hitnek.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azt mondta, a világjárvány legkézenfekvőbb tanulsága, hogy az emberiség - akárcsak annak idején a bábeli torony építői - elbízta magát, elhitte, hogy kizárólag saját magára támaszkodva képes megőrizni a biztonságát.

Vizi E. Szilveszter szerint a láthatatlan, közös ellenség, a vírus elleni küzdelem akár anti-Bábel, pünkösdi csoda is lehet, hiszen a közös ellenség összefogásra kényszeríti az emberiséget.

A hit és tudomány kapcsolatáról szólva Erdő Péter kiemelte: ezek a maguk sajátos eszközeivel ugyanazt a valóságot, az igazságot próbálják megragadni. Ezért a "hit világosságánál művelt tudomány nagyon különleges érték, mert egységbe fogja a világunkat".

Balog Zoltán Canterburyi Szent Anzelmet idézte, aki szerint "a hit keresi az értelmet". Magyarázata szerint a zsidó-keresztény gondolkodás történetében az látszik, hogy "az a hit, amelyik elzárkózott az autonóm megismerés vágyától, vakhit lett".

Hangsúlyozta, ugyanez fordítva is igaz, és ma inkább az a veszély áll fenn, hogy a tudomány zárkózik el a hittől, azt gondolva: a hit nem más, mint hiszékenység. Pedig a hit sokkal közelebb áll a bizalomhoz. És ebből a bizalomból felelősség is következik. A tudománynak pedig szüksége van a felelősségre, arra, hogy tudja, el kell számolnia azzal, amit tesz. A hit megóvja az embert attól, hogy határtalan gőggel azt gondolja, uralhatja a világot - tette hozzá.

A református püspök kitért arra is: a hit és a tudomány közötti alapvető különbség, hogy a természettudomány arra a kérdésre keresi a választ, "hogyan" van a világ, de azt nem tudja megmondani, hogy "miért", vagyis, hogy mi a célja a világ és benne az ember létezésének.

Köves Slomó szerint a hit és a tudomány közötti különbség olyan, mint ahogy egy autóbalesetet le lehet írni "tudományos szempontból" (mennyi volt a sofőr véralkoholszintje, az autó sebessége) és el lehet mondani "lelki szempontból is" (mi vezetett oda, hogy a vétkes ittasan vezetett, milyen változást hozott a baleset az elszenvedőinek életében). Sokan gondolják, pontosabban hiszik, hogy a tudomány pótolni tudja a hitet, pedig két egészen más eszköztárról beszélünk. Ez olyan, mintha azt mondanánk, hogy a szeretet képes pótolni a tudományt vagy fordítva - tette hozzá a vezető rabbi.

A beszélgetésre a Hit, tudomány, társadalom címmel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra (NEK) készült tanulmánykötet megjelenése adott alkalmat. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és NEK közös, a Szent István Társulat gondozásában megjelent, angol és magyar nyelvű kiadványában 52 tanulmány olvasható. A tanulmányok szerzői eredetileg egy konferencián vettek volna részt, de azt a világjárvány miatt nem lehetett megtartani, így előadásaik írott változatából készült el kötet.

Az eseményről a Magyar Kurír is beszámolt. A történelmi beszélgetésről készített összefoglalót e linken olvashatják.   

NEK
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó