Novák Katalin: Komoly jobboldali erő a láthatáron
A Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke elmondta, pártjuk egyelőre élvezi a nagyobb mozgásteret és szabadságot jelentő függetlenséget.
2021. április 17. 10:52

Sok párt szeretne együttműködni a Fidesszel, mi pedig szívesen kötünk szövetséget olyan politikai közösségekkel, amelyek készek kiállni a hagyományos jobboldali értékek mellett – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Novák Katalin. A családokért felelős miniszter, aki egyben a Fidesz külkapcsolatokért felelős alelnöke is, úgy véli, hogy belülről kell megreformálni az EU-t. A politikus felháborítónak nevezte Petry Zsolt elbocsátását, de azt is elmondta, hogy Németországot továbbra is jogállamnak tartja.

– Gulyás Gergely két hete a Kormányinfón azt mondta, a bőség zavarával küzd a Fidesz, mert minden jobboldali pártcsalád szeretné a soraiban tudni. Hová léphetnek be végül?

– Egyelőre élvezzük a nagyobb mozgásteret és szabadságot jelentő függetlenséget. Valóban sok párt szándékozik a jövőben együttműködni a Fidesszel. Személyesen is rengeteg visszajelzést kapok néppártos barátainktól, akik kifejezik sajnálkozásukat, hogy már nem egy pártcsaládhoz tartozunk, de bizakodnak abban, hogy a jó kapcsolat a jövőben is fennmarad.

– Hogy lája, esetleg más pártok is követhetik önöket, elhagyva a néppártot?

– A néppárt régóta nem egységes. Sokan nem nézik jó szemmel a pártcsalád balra tolódását, vannak olyan pártok, amelyek nem váltak baloldalivá, és az, hogy a Fidesz mint a legerősebb ilyen párt kilépett, az ő dolgukat is megnehezíti. A választóik nehezen értik meg, miért nem egy szövetségben politizálnak azzal az Orbán Viktorral, aki távol tartja országától a bevándorlókat, kiáll a hagyományos kereszténydemokrata értékek mellett, és még a vakcinák beszerzésében is eredményesebb másoknál. Komoly esélyt látok arra, hogy lesznek olyan pártok, amelyek formálisan is elszakadnak majd a néppárttól a jövőben. Az pedig biztos, hogy számos olyan párt van egykori pártcsaládunkban, amelyek továbbra is együttműködnének velünk.

– Az Orbán–Morawiecki–Salvini-találkozó után a résztvevők hangsúlyozták: újjá kell szervezni az európai jobboldalt. Milyen lesz ez az új jobboldaliság?

– Olyan, amely igent mond a szabadságra, az emberi méltóságra, a családra, a nemzetre és a kereszténységre. Határozottan nemet mond viszont a migrációra, a birodalmi logikára, a kommunizmusra, az antiszemitizmusra és a cenzúrára. Az új jobboldal nem rébuszokban beszél, nem brüsszeli bikkfanyelvet használ, és olyan problémákkal foglalkozik, amelyek valóban érdeklik az embereket. Arra keresi a választ, hogyan tudja Európa visszanyerni a versenyképességét úgy, hogy megőrzi gazdag kultúráját, gyökereit.

– A magyar–lengyel–olasz találkozó kapcsán a sajtóban téma volt, hogy Matteo Salvini szétosztaná a hazájába már bejutott migránsokat. Ez nem jelent problémát?

– Politikai ellenfeleink az első pillanattól fogva igyekeztek megosztani a résztvevőket. Ezt a szalámitaktikát használják a V4 esetében is, és ezt alkalmazták a néppárttal szemben is. Most is rögtön megpróbáltak éket verni közénk, mondván, a lengyel PiS és az olasz Liga másként viszonyul Oroszországhoz. Donald Tusk a lengyel nyilvánosságban egyből Vlagyimir Putyinnal hozakodott elő a találkozó kapcsán. Lengyelország történelmileg és biztonságpolitikailag is más helyzetben van, mint az olaszok vagy mi, magyarok. Ezt maximálisan tiszteletben tartjuk, és nem sértjük egymás érdekeit. Ugyanez a helyzet az ön által említett migráció esetében is. Meglepő lenne Matteo Salvinit bevándorláspártisággal vádolni, évek óta jár bíróságra azért, mert belügyminiszterként megállította a migránshajókat. Igaz ugyanakkor, hogy Olaszország a földrajzi helyzetéből adódóan nem tudja pontosan ugyanazt az álláspontot képviselni, mint a lengyelek és mi. A meggyőződésünk viszont arról, hogy a jövőt a családok támogatása jelenti, azonos.

– A Fidesz, a PiS és a Liga összesen 67 helyet birtokol az Európai Parlamentben (EP), ami nem tűnik soknak. Mire lehet ez elég?

– Tudatosan nem szeretnék belemenni a számmisztikába. Természetesen ismerjük az arányokat az EP-ben. Az egyetlen helyzet, amikor ez számít, amikor szavazni kell. A képviselőinknek szabadságot jelent a jövőben az, hogy jelentős döntéseknél nem aszerint kell majd voksolnunk, hogy mit követel a frakciófegyelem. Figyelembe véve, hogy hányan vannak, akiknek a miénkhez hasonló az értékrendjük, kiderül, hogy egy nagyon komoly jobboldali erő van a láthatáron.

Novák Katalin: Esélyt látok arra, hogy lesznek olyan pártok, amelyek formálisan is elszakadnak a néppárttól Fotó: Magyar Nemzet

– Matteo Salvini a Mandinernek úgy nyilatkozott: „Ha az Európai Néppárt, a Konzervatívok és Reformerek (ECR), az Identitás és Demokrácia (ID) és egyéb csoportok összefognak, mi leszünk a többség.” Most akkor mégis számolnak a néppárttal is?

– Számos találgatás van arról, mi lenne, ha a Konzervatívok és Reformerek összefognának az Identitás és Demokrácia frakcióval. A néppárt esetleges szerepét még nehéz megjósolni. Nem tudjuk például, milyen helyzet alakul ki a német választások után, egyelőre meglehetősen zavaros ott a helyzet, ha a CDU/CSU nem szedi össze magát, félő, hogy kimaradhatnak a kormánykoalícióból. Kérdés, hogy lesz-e, aki levonja azt a következtetést a jobbközép pártoknál a népszerűségvesztés láttán, hogy nem kifizetődő a baloldalon keresni a szövetségeseket, feladni az elveket, az értékeket a másik oldal elvárásai miatt. Ezt láttuk Spanyolországban a Partido Popular esetében, és ez történik Franciaországban is a republikánusokkal. Valamikor a jövőben a néppártban is előfordulhat egy ébredés, és rájöhetnek, hogy nem a baloldalon kell keresni a szövetségeseket, bár erre egyelőre semmi jel nem utal, és a mostani vezetés alatt szinte kizárt egy ilyen fordulat. Mi olyan politikai közösségekkel működünk együtt, amelyek készek kiállni a hagyományos jobboldali értékek mellett.

– Összeolvadhat a Konzervatívok és Reformerek és az Identitás és Demokrácia frakciója?

– Nem tartunk még ott, hogy milyen struktúráról beszéljünk. Meggyőződésem, hogy a határok – legalább részben – átjárhatók. A budapesti találkozón itt voltak az ECR és az ID legerősebb pártjainak vezető képviselői. Az Európa Tanácsban létezik egy olyan jobboldali koalíció, amelyben részt vesznek az ECR és az ID pártjai, sőt a brit konzervatívok is. Nem precedens nélküli tehát egy ilyen együttműködés.

– Az AfD mint jobboldali német párt biztosan nem lesz szövetségesük? Miért a balra tolódott CDU partnerségét keresik továbbra is?

– Nekünk a Németországgal kormányközi szinten ápolt jó kapcsolat nemcsak a hagyományaink, de a kölcsönös gazdasági érdekek miatt is fontos. Rengeteg német vállalat van jelen Magyarországon, és nemcsak velünk, de V4-es szinten is élénk a kereskedelmi együttműködés. Markus Söder bajor miniszterelnök is azt mondta a néppártból való kilépésünk után, hogy a két ország közötti kapcsolatokat a jövőben is meg kell őrizni. Nekünk a CDU-val ezért is magától értetődő a jó viszony fontossága. Az AfD minapi kongresszusán kimondták, hogy kilépnének az EU-ból. Mi viszont olyan pártokkal keressük az együttműködést, amelyek belülről reformálnák meg az uniót. Mi is látjuk a változás szükségességét, de az az érdekünk, hogy belülről javítsuk ki a hibákat.

– A Welt am Sonntagban vasárnap megjelent publicisztikájában végig hangsúlyozottan a demokratikus jobboldalról írt. Az AfD nem demokratikus párt?

– Ez nem az AfD-ről szól. A demokratikus jobboldal szó szerint azt jelenti, hogy számunkra a demokratikus értékek tiszteletben tartása egy olyan alap, amitől nem tudunk eltekinteni. Távol áll tőlünk, hogy a jelenlegi EP-ben jelen lévő pártokról meg akarjuk mondani, melyik demokratikus vagy melyik nem. Az ellenünk folyó, hetes cikkely szerinti eljárásból is látszik, milyen, amikor mások a demokratikus elköteleződést önkényesen, jogalap nélkül kérik számon. A demokrácia tisztelete tehát számunkra a jövőben is alap, ami persze nem jelenti azt, hogy minden demokratikus jobboldali párttal együttműködnénk, hiszen lehetnek olyan egyéb pontok, amelyek akadályozzák ezt.

– Noha a németekkel való jó viszony fontosságát hangsúlyozta, a látszólag jelentéktelen Petry-ügyben, ami egyetlen külföldön élő magyart érintő eset, keményen felvették a kesztyűt. Miért volt erre szükség?

– Egyáltalán nem jelentéktelen az ügy. Ma előfordulhat Európa vezető országában, hogy valakit azért, mert – egyébként toleráns módon – megfogalmazza a német fősodortól eltérő véleményét, elbocsássanak és az egzisztenciáját kockára tegyék. Ez félelmet kelthet az emberekben, és oda vezet, hogy nem merik vállalni a véleményüket. Van, amikor egyesek vélelmezik, hogy valakit a véleménye kinyilvánítása miatt ér hátrány. Petry Zsolt esetében azonban ez nem vélelem, hiszen a Hertha vezetése büszkén kijelentette, hogy erről van szó. Mindezt annak ellenére tették, hogy maguk is elmondták, a magyar edző nem homofób, hanem toleráns személy, aki ráadásul kiváló szakember, és csak a kijelentése tartalmával nem értettek egyet. Elképesztő, hogy ma Németországban a sajtó teljes nyilvánossága előtt megteheti ezt egy munkáltató. Az pedig különösen felháborító, hogy Michael Roth, a németek európai ügyekért felelős minisztere ezután lelkendezve üdvözölte a klub döntését.

– Gulyás Gergely azt mondta, az eset kapcsán fel kell tenni a kérdést, hogy jogállam-e még Németország. Ön szerint az?

– Igen.

– Kérem, azért ennél részletesebben is indokolja meg a választ!

– Számtalan okot mondhatnék arra, hogy miért tartom Németországot jogállamnak, de a konkrét esetben azért, mert van jogorvoslat. Petry Zsolt tudomásom szerint bíróságra viszi az ügyét, a német jogrendszerben elégtételt kaphat. Bízom benne, hogy ez így is történik majd.

– Térjünk át egy másik jelentős uniós tagállamra, Franciaországra. A sokak szemében páriának számító Nemzeti Tömörüléssel hajlandók lennének együttműködni?

– Franciaországban óriási tömegek várják a politikától a jobboldali értékek képviseletét. A De Gaulle szellemiségét leginkább továbbvivő Republikánus Párt – amellyel jó a kapcsolatunk, és amelynek sikeréért szorítunk – gyengül, de van egy olyan jobboldali párt, amelyik hihetetlenül népszerű lett. Akár tetszik, akár nem, ez a helyzet. Meg kell tehát nézni, mitől ilyen magas Le Pen pártjának a támogatottsága, mit és hogyan képviselnek. Mi, ahogy korábban említettem, az uniót belülről megváltoztatni készülő pártokkal törekszünk együttműködésre.

– Női politikusként mit szólt Ursula von der Leyen törökországi kanapéra ültetéséhez? Nem a brüsszeli elit valóságtól elrugaszkodottságát mutatja, hogy a járvány közepén ebből ekkora ügyet csináltak?

– Túlértékeltnek tartom azt a műbalhét, ami kialakult az ügyben. A vakcinák beszerzése, a járvány elleni védekezés lényegesen fontosabb kérdések most, mint az ilyen protokolláris problémák. Zárójelben jegyzem meg: ha már ilyen kellemetlen helyzet állt elő, függetlenül attól, hogy melyik intézmény van előrébb a protokoll szerint, Charles Michel gentleman módjára igazán felajánlhatta volna a helyét Von der Leyennek. Ő meg eldönthette volna, hogy elfogadja-e a gesztust.

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó