Jászberényi tüzérek csapást mértek az intervenciósokra
A per alkalmas annak alátámasztására, hogy a megtorló hatalom tetszése szerint alkalmaz jogszabályokat, ítél halálra vagy enyhe börtönbüntetésre vádlottakat. A hadbírósági perek legtöbbet hivatkozott eleme a „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése”, a rövidített nevén BHÖ, illetve annak 1.1.1. pontja. Büntetése nagyon gyakran halál.
2021. április 14. 13:56

Illusztráció: tüzérek gyakorlata – honvedelem.hu

A jászberényi tüzérezred 1956-ban Óbudán, a szovjet intervenciósok ellen bevetett részlegéről, az ezredparancsnok, Somogyi Jenő százados peréről keveset tudnak fiataljaink. Dr. Marossy Endre történésznek tett föl kérdéseket a Gondola.

 

Dr. Marossy Endre

– Tanár úr, a jászberényi tüzérezred fővárosi szerepe, kiváltképp óbudai összecsapása a szovjet intervenciósokkal évtizedeken át nem került a kutatás előterébe. Ennélfogva az átlagos tájékozottságú olvasók sem szereztek tudomást erről. Mit tudhatott mégis a társadalom?

– Ez a történet az iskolai oktatásban aligha kapott helyet, hacsak Jászberényben nem hozták szóba az új nemzedék előtt azok, akik egyáltalán ismeretekkel rendelkeztek. A jászberényi 50. tarackos tüzérezred az esztergomi hadosztály egyik alakulata volt. Ezért a hadbírósági perekben, közöttük a legnagyobban, a Mecséri János ezredes és ötvenegy társa, az esztergomi hadosztály parancsnoka és esztergomi katonái ellenében tanúként hívtak be jászberényi tiszteket és fordították őket szembe a vádlott bajtársakkal. De a fővárosi vonatkozású hadbírósági eljárások nem a jászberényi tüzérezred ellen irányultak, ezért valós szerepük, óbudai összecsapásuk nem ezekből a perekből vált ismertté. Én szemtanú visszaemlékezésében olvastam az első részleteket. Néhai legfőbb adatközlőm, a jutadombi győztes harcok esztergomi katonája, Puchert János honvéd teremtett kapcsolatot egy másik egykori esztergomi bajtársa, Marczell György és közöttem. Marczell Esztergomból november 3-án utánpótlást szállító oszlopban érkezett Budapestre. Az Óbuda szélén álló akkori Budai Nagy Antal laktanyában találkozott hadosztályuk jászberényi tüzér katonáival.

A volt Budai Nagy Antal Laktanya, ma oktatási intézmények helye

Innen a menetoszlop bevonult a Petőfi Laktanyába, a Mecséri ezredes alatt szervezendő Bem védelmi körzet központjába. Hajnalban itt mértek rájuk súlyos tűzcsapást szovjet alakulatok és megsemmisítették szinte a teljes gépjármű parkot. Marczell György honvéd ezt szerencsésen túlélte, néhányad magával visszaindult Esztergomba. Eközben az Óbudai Téglagyár és a Budai Nagy Antal laktanya közötti útszakaszon látta a jászberényi tüzérezred szétlőtt ágyúit, teherautóit, körülöttük véres köpenyeket, hajtókájukon a jászberényi tüzérek piros fegyvernemi jelzésével. Erről emlékiratában írt. Bár váltottunk levelet Marczell Györggyel, én a Mecséri-perrel foglalkoztam, és nem tudtam időt szánni a jászberényi tüzérezredre. Nem is tudtam volna ügyüket ahhoz a perhez kapcsolni. Évekkel később kutattam az óbudai Schmidt-kastély – a mai Kiscelli Múzeum – védői, közöttük jászberényi tisztek és katonák harcát a szovjet támadók ellen. (Pércsi Lajos őrnagy és társai hadbírósági pere 1958. Magyar Napló, FOKUSZ Egyesület, Bp. 2019.) Ekkor figyeltem fel a tüzérezred parancsnokára, Somogyi Jenő századosra, aki rendfokozata ellenére ezredparancsnok volt. Kérdeztem róla Puchert Jánost, aki javasolta, szánjak időt a századosra, biztosan jó katona volt, ha ezredet bíztak rá. Annyit tett hozzá, Somogyit börtönre ítélték, Puchert János a börtönben találkozott vele.

– Mire készült Nagy Imre rádiószózata után a Schmidt-kastély parancsnoka?

– Érdekes adatokra bukkantam egy másik esztergomi hadosztálybeli alakulat parancsnoka, Pércsi Lajos őrnagy, a Schmidt-kastély parancsnoka és társai perének iratai között. Pércsi őrnagy november 4-én véletlen körülmények között került a Schmidt-kastélyba, ahol akkor már számos fegyveres, többnyire polgári személy, rajtuk kívül jászberényi, esztergomi katonák és tisztiiskolás növendékek akartak megfelelni Nagy Imre miniszterelnök hajnali rádiószózatának, szembefordulni a szovjet intervenciósokkal.

A volt Schmidt-kastély, ma Kiscelli Múzeum

Ezen a napon még ez volt Pércsi őrnagy szándéka is, ezért vette át a parancsnokságot a harcra készülők felett. Később lement a Bécsi úti Óbudai Téglagyárba, ahol szintén gyülekeztek ellenállók, és itt találkozott egy tüzér századossal és néhány katonájával. Jászberényiek voltak. Pércsi őrnagy soha nem nevezte meg a századost, aki a beszélgetés ismeretében nem lehetett más, mint Somogyi Jenő ezredparancsnok. Ő saját vizsgálata során meg sem említette a honvéd őrnagy látogatását. Szerencsés döntés vagy szerencsés véletlen volt, mert ha a kapcsolatuk részleteire fény derül, Somogyi százados a Pércsi Lajos és társai per negyedik kivégzett tisztje lehetett volna.

– Hogyan mentették a lövegeket Jászberénybe?

– A perdokumentációból kiderül, hogy a jászberényi ezrednek csupán törzse és 2. osztálya (zászlóaljnak megfelelő része) maradt a Budai Nagy Antal laktanyában. Közelükben náluk jelentősebb szovjet páncélos alakulat tartózkodott, állítólag üzemanyag utánpótlást vártak. A tüzérek a laktanyában még fellelhető fegyvereket átadták azoknak, akik kérték – köztük a Schmidt-kastély későbbi védőinek, máshonnak érkező nemzetőröknek. November 4-én Somogyi százados személyesen állíttatta fel az osztály két ütegét a külső Bécsi úton, lőiránnyal Pilisvörösvár felé, egy aknavető üteget pedig a laktanya kapujánál. Tűzparancsot nem adott, az ütegparancsnokoknak saját belátásuk szerint kellett cselekedniük. (Utóbb a csapat Esztergom felé indulva ért Jászberénybe, valamennyi lövegét magával mentve.) Somogyi százados az ezred többi részét menetoszlopba rendezte, gépkocsin élükre állt és elindult a Bécsi úton a város felé, hogy a házaknál keressen menedéket. De nem jutott messzire. A Vörösvári út kereszteződéséhez közel szovjet laktanya volt, előtte páncélosok állomásoztak. Tovább engedték a magyar menetoszlopot, majd figyelmeztető lövést adtak le. A tüzéreknek maradt idejük leugrálni járműveikről és elmenekülni a Hármashatárhegy irányába. A szovjet harckocsik lövöldözve érték utol a jászberényi oszlopot, végigrohantak közöttük, majd visszafordultak. A gépkocsikat szétlőtték, a rajtuk lévő lőszer felrobbant, az aknavetőket eltaposták. Az ezred jelentése szerint a személyi állományban sebesülés vagy haláleset nem történt.

Mekkora volt a katonai jelentősége a jászberényi tüzérezred óbudai hősies harcának?

– Lehetséges, hogy az ezred említett jelentése szépítette a történteket a szovjet alakulat javára. A jászberényi katonák ugyanis nemcsak az életüket mentették. A dombok között 20-25 katona gyülekezett Somogyi százados körül. Estefelé behúzódtak a Téglagyárba, és ide vontattak két épen maradt aknavetőt és egy 122 mm-es tarackot, továbbá két aknavető roncsait. Másnap néhány katona az aknavetőkkel és a tarackkal a kastélyba vonult, Somogyi százados a többiekkel az Erdőalja úti iskolába települt át, az ott még kitartó fiatal szabadságharcosok mellé. Ők utóbb azt mondták, hogy tüzér katonák hívták őket a Schmidt-kastélyba, ahol további jászberényi tüzérekkel találkoztak.
Egy tisztázatlan tűzcsapás és sebesülés is a jelentés kozmetikázására vall. A (Szent) Margit kórházba november 7-én beszállítottak egy nyaklövéstől súlyosan sebesült orvos főhadnagyot, a jászberényi tüzérezred tisztjét. Több betegtárs állítása szerint utóbb maga mesélte el, hogy 122 mm-es ágyúval kilőtt egy szovjet harckocsit. A többi megkerülte az oszlopot, majd szétlőtte az ágyút. Csutak főhadnagy ekkor sebesült meg egyik – óbudai lakos – katonájával egyidőben. Olyan súlyos sebet kapott, hogy beszélni sem tudott. Pár napig katonájánál rejtőzködött, itt látogatták meg jászberényi bajtársai. Később azt vallotta, hogy a szovjet támadás után ő is menekült, de egy óra múlva visszatért, sebesülteket keresett. Nem talált, ezért harmadmagával felment az óbudai katona lakására, ahol többen is rejtőzködtek és várták a harcok végét. A legsúlyosabb harci nap éppen ez volt, november 7. A lakosok a pincében rejtőztek. Ám Csutak főhadnagy visszament a lakásba, hogy egy nyitva felejtett ablakot bezárjon. Ekkor csapódott be a ház előtt egy akna, és annak szilánkja sebesítette meg olyan súlyosan, hogy csaknem elvérzett, mire a kórházig elértek vele. A később kihallgatott tanúk többsége a főhadnagy vallomását támasztotta alá. Előkerült olyan tanúvallomás is, amely szerint november 7-én a Schmidt-kastélyból lőttek ki aknákat a szovjet állások felé, és ezek egyike csapódott be a lakóház előtt. A megtorló gépezet nem állt le. A főhadnagyot 1957 nyarán egészségi állapota miatt tartalékállományba helyezték. Egy évi további huzavona után a honvédelmi miniszter lefokozta a tartalékos főhadnagyot. Az egyik iratban rögzítik, hogy nem harcolt együtt a Schmidt-kastélybeliekkel. 1956. október 23- november 4. közötti magatartásából azt emelik ki, hogy október 31-én a Mátyás laktanyába vezényelt alakulatnál megválasztották a Forradalmi Katonai Tanácsot, oda beválasztották dr. Csutak főhadnagyot is. Felrótták neki, egyetértett olyan intézkedéssel, hogy az alegységeket tüzelőállásba helyezzék a szovjet csapatok ellen. Sérülése november 7-én, alakulatától elszakadva érte, ezért nincs jogalapja rokkantsági nyugdíj megállapításának.

November hetedike: ezen a napon mekkora csapást szenvedtek el a szovjet intervenciós erők jászberényi tüzéreinktől?

– Csutak főhadnagy mindenképpen a jászberényi tüzér alakulat tisztjeként látta el feladatát, amíg lehetett, majd várta a harcok végét, hogy visszainduljon Jászberénybe (ami Óbudáról csak szovjet állásokon át volt elképzelhető). Mindenképpen a harcok következményeként szenvedett életre szóló rokkantságot, és ha az aknát valóban a Schmidt-kastélyból lőtték ki, akkor az aknavető bizonyára a jászberényi tüzérezredtől került oda.

Ennek katonái már november 4. előtt fegyvereket adtak azoknak, akik kérték. Így alapozták meg a lehetőséget a szovjet intervenció elleni harcra.

A Pércsi Lajos és társai elleni hadbírósági eljárásban azt torolták meg keményen, hogy a Schmidt-kastély védői akadályozták a fegyveres ellenállás gyors és végleges felszámolását és működésük bizonyította, hogy Budapesten az ellenállók jelentős katonai erőkkel rendelkeznek.

Pércsi Lajos őrnagy sírja és kopjafája, Új Köztemető, 301-es parcella

 

November 7-én az egész országban a Schmidt-kastély előtt szenvedték a nap legnagyobb veszteségét az intervenciósok (kilenc szovjet katona esett el) és ebben érdemei voltak az óbudaiakhoz csatlakozott jászberényi tüzéreknek is.

Az ezredparancsnok, Somogyi Jenő százados pere miért volt fontos a megtorlás, a társadalom megfélemlítése szempontjából az akkori hatalmi „elitnek"?

– Ez a per alkalmas annak alátámasztására, hogy a megtorló hatalom tetszése szerint alkalmaz jogszabályokat, ítél halálra vagy enyhe börtönbüntetésre vádlottakat. A hadbírósági perek legtöbbet hivatkozott eleme a „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése”, a rövidített nevén BHÖ, illetve annak 1.1.1. pontja. Büntetése nagyon gyakran halál, legalacsonyabb tétele öt évi börtön, lefokozás. A Schmidt-kastélyban beosztott tisztként harcoló Erdősi Ferenc hadnagyot ennek alapján kivégezték, az önálló parancsnokként eljáró Somogyi Jenő századosra ötévi börtönbüntetést szabtak ki. 1960-ban kegyelemben részesült, tehát letöltött 2 év 8 hónap 12 nap börtönbüntetést. Mindkét ítéletet dr. Ledényi Ferenc hadbíró ezredes, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese hozta. Tevékenységéhez nagyon sok, 51 halálos ítéletet sorolnak. Kihirdetett ítéletei közül 27 végrehajtott kivégzés a forradalmárokat sújtotta. A most hivatkozott két per ellentétes ítélete bizonyítja fenti álláspontomat, a közvélemény (és a bíróságok, ügyészségek, nyomozó hatóságok) megfélemlítését arról, hogy a hatalom mindent és mindennek az ellenkezőjét is megteheti, tetszése szerint.

Jászaink hazaszeretetét mennyire állítja fénybe az itt taglalt történelmi eseménysor?

– A jászberényi tüzérezred nem egységes alakulatként, tisztjei vezetésével szállt szembe a szovjet intervenciósokkal, hanem egyes katonái, kis osztagai önállóan csatlakoztak szabadságharcos támpontokhoz és azok harcában vettek részt, ahogyan ezt előzetesen több alkalommal nyíltan előadta Somogyi Jenő százados. Katonái előtt nem cáfolta a törvényes miniszterelnök, Nagy Imre szózatát, az ütegparancsnokok belátására bízta, mit tesznek. Ő maga a várható szovjet támadás felé irányozta be a lövegeket, és menetoszlopának szétverése után is kereste a lehetőséget a további harcra. Jászberényi katonái közül sokan kitartottak mellette. Itt, Óbudán talán még többen csatlakoztak a nemzetőrökhöz, szabadságharcosokhoz. A jász hagyományok, az ősök tisztelete, különösen a katona elődök példája adhatott erőt nekik.

Civil szervezetek miket tehetnek azért, hogy fiataljaink az adott történelmi korszakról valós információkhoz jussanak, s ezek hazaszeretetben megerősítsék őket?

– A civil szervezetek nyilvánosságot adhatnak mindazoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a nemzeti hagyományokat, a hon ismeretét, a nép emlékezetére méltó személyeket és cselekményeket állítják mértékadó kutatások előterébe.

A kivégzett hősök emléktáblája az egykori Schmidt-kastély falán.

Elérhetik az oktatási intézményeket, ahol nem kinyilatkoztatásokra, átpolitizált értelmezésekre van szükség, hanem tiszta forrásból eredő, hosszú távon érvényes ismeretekre. Elérhetik a világon szétszórt magyar közösségeket is, összetartva azt, ami összetartozik.

Molnár Pál

gondola
  • Orbán: háborús veszélyhelyzetet hirdet a kormány
    "Látjuk, a háború és a brüsszeli szankciók hatalmas gazdasági felforduláshoz és drasztikus áremelkedésekhez vezettek. A világ egy gazdasági válság küszöbén áll. Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia és meg kell védenie a családok anyagi biztonságát" - jelentette ki a miniszterelnök.
  • Megalakult az ötödik Orbán-kormány
    Megalakult az ötödik Orbán-kormány - Novák Katalin köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről az Országgyűlés keddi ülésén ismertették.
  • Ne kerüljön napirendre a szankciós javaslat az ET ülésén
    Orbán Viktor miniszterelnök azt javasolja az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek, hogy ne kerüljön napirendre a testület következő, május végi ülésén az Európai Bizottság 6. szankciócsomagra vonatkozó, Oroszországgal szembeni javaslata.
MTI Hírfelhasználó