Mágnesként vonzhatja a szövetségeseket az új jobboldali együttműködés
A magyar-olasz-lengyel együttműködés még csak a kezdet, amely két-három éves távlatban több potenciális szövetségest is maga mellé állíthat – hangoztatta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
2021. április 11. 13:17

Orbán Viktor kormányfő, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Matteo Salvini, az olasz jobboldal vezető április elsejei budapesti találkozójukon pártjaik európai szintű együttműködéséről egyeztetett.

Kovács István szerint az együttműködés kereteit közép és hosszú távon érdemes nézni.

Magyar részről ennek előzménye, hogy a Fidesz számára világossá vált, hogy már nem tud együttműködni azzal az Európai Néppárttal, amely az elmúlt 5-10 évben középutas, balliberális irányt vett – vélte a szakértő.

A kormánypárt és Orbán Viktor is  felismerte, hogy a 450 milliós Európai Unióban több tíz, de akár százmillióra is tehető azon állampolgárok száma, akiknek nincsen politikai otthona. Jelenleg a konzervatív-keresztény, családcentrikus értékeket nem képviseli egyik politikai erő sem európai szinten.

„Ennek az együttműködésnek lehet a katalizátora a magyar kormánypárt és ennek az első lépése volt az áprilisi eleji budapesti találkozó” – tette hozzá

A föderális Európa, a fősodor pártmunkása és média támogatói mindent megtesznek majd az új, nemzeti alapokon nyugvó együttműködés megbélyegzésére, amely azt jelzi, hogy tartanak tőle, mert valós alternatívát jelenthet – mondta Kovács István.

„Ez még csak a kezdet, de két-három éves távlatban több potenciális szövetségest is maga mellé állíthat ez az együttműködés” – vélte.

Úgy vélte, hogy a 2024-es EP választásokat megelőzően állhat össze egy olyan széles politikai koalíció, amely európai állampolgárok tízmillióinak megszólítására alkalmas, de a politikai építkezést most kell elkezdeni

Kovács István párhuzamba állította a Petry-ügyet az együttműködésben részt vevő három jobboldali politikust ért támadásokkal.

Petry Zsolt esete rávilágított arra, hogy ha ma valaki az európai fősodorba tartozó közbeszédben a nemzetállamok, a konzervatív politika mellett tesz hitet és szót emel az illegális bevándorlás ellen, az nem fér bele a véleménynyilvánítás szabadságába Németországban.

A Hertha kapusedzőjének esete is azt mutatja, hogy nem szabad csendben maradni, hiszen sokan egyetértenek azzal, hogy nem föderális Európát kell építeni hanem a nemzetállamokon nyugvó Európai Unió a jövő és az illegális migráció helyett az európai családok élethelyzetének javításával kell foglalkozni

Kovács István szerint szükség van európai szinten is egy fajsúlyos politikai erőre, amelyik becsatornázza ezeknek a polgárok véleményét az európai politika legmagasabb szintjeire.

Szükség van egy nemzeti-keresztény értékeket képviselő európai erőre

Erős hang nélkül maradtak az Európai Parlamentben a demokraták, miután a Fidesz kilépett az Európai Néppártból. Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki együttműködésével pedig egyre inkább körvonalazódik a jobbközép összefogás célja. Bende Balázs, a közmédia vezető külpolitikai szakértője a Világ című műsorban elemezte a kialakult helyzetet.

Létre kell hozni a hagyományos nemzeti és demokrata értékeket képviselő erőt – egyezett meg Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Matteo Salvini, az olasz Lega elnöke múlt heti találkozójukon, Budapesten.

„A magyar, az olasz és a lengyel választási eredmények évek óta azt igazolják, hogy ezen ország polgárai bevándorlásellenes, kereszténydemokrata, konzervatív vezetést akarnak. Brüsszelben azonban továbbra is a bevándorláspárti balliberális erők vannak fölényben” – összegezte Bende Balázs politikai szakértő az M1 Világ című külpolitikai magazinműsorában.

„Azzal, hogy az eddigi legerősebb jobboldali párt, az Európai Néppárt láthatóan hosszútávra elkötelezte magát az európai baloldallal való együttműködés mellett, sok millió európai polgár maradt képviselet nélkül” – mondta Orbán Viktor a találkozón.

A formálódó új tömb célja egy erősebb Európa létrejötte, ami nem hasonlít az Európai Egyesült Államok vízióihoz. Ehelyett a nemzetállamok egymás szuverenitását tiszteletben tartó, szoros szövetségét támogatják – tette hozzá a Fidesz elnöke.

„Az biztos, hogy mi senkit sem fogunk megzsarolni. Mindenki szabadságát biztosítjuk. Tiszteletben tartjuk minden uniós tagállam szuverenitását, hogy nemzeti hatáskörben dönthessenek oktatási, családjogi és igazságügyi kérdésekben. Egyetlen szervezet sem döntheti el, hogy ki minősül demokratának és ki nem” – jelentette ki Matteo Salvini volt olasz miniszterelnök-helyettes.

„Az atlantista elkötelezettségen túl a szabadság, a méltóság, a kereszténység, a család, és a nemzeti szuverenitás értékeit képviseljük, és nemet mondunk a cenzúrára, valami brüsszeli európai birodalomra, a kommunizmusra, az illegális migrációra és az antiszemitizmusra is” – fogalmazott Orbán Viktor.

A Fidesz 2000-ben csatlakozott az Európai Néppárthoz (EPP), amely azóta már csak nem is árnyéka önmagának. Az egykor kereszténydemokrata elvek mentén szerveződő európai pártcsaládot szépen lassan felhígították az időközben köpönyeget fordító és teljesen a balliberális oldalra átálló tagok. Ez a folyamat a 2015-ös migrációs válság kapcsán volt látható. Manfred Weber eltökélte, hogy bosszút áll, amiért nem ő lett az Európai Bizottság elnöke. A Fidesz kilépésével nem maradt érdemi erős frakció-képviselete az európai kereszténydemokráciának, ezt az űrt akarja Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini segítségével betölteni Orbán Viktor.” – fogalmazott a szakértő

hirado.hu
MTI Hírfelhasználó