Magyarország nem tekinti Oroszországot biztonsági fenyegetésnek
Magyarország nem tekinti Oroszországot az ország területét érintő közvetlen biztonsági fenyegetésnek, ugyanakkor érti és tiszteletben tartja azt, hogy a NATO más tagországai e tekintetben másként gondolkodnak - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok kétnapos külügyminiszteri ülését követően.
2021. március 24. 18:13

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, Magyarország elkötelezett NATO-tagként midig is szolidáris volt a szövetségeseivel. Hozzájárult ahhoz, hogy a NATO megerősítő intézkedéseket hajtson végre a keleti szárnyán, és hozzájárult a balti országok biztonságához.

Kijelentette azt is, hogy mivel Magyarország szolidáris a szövetségeseivel, elvárja, hogy a szövetségesek is szolidárisak legyenek vele akkor, amikor Ukrajnában a magyar nemzeti közösség jogainak szisztematikus és súlyos megsértése zajlik.

"Nekünk a nemzeti közösségek a külpolitika szívét és lelkét jelentik. Mindig is ki fogunk állni a magyar nemzeti közösségek jogaiért, teljesen függetlenül e közösségek létszámától" - fogalmazott.

A miniszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar közösségnek több területet érintően is több joga volt a szovjet időkben, mint amit a mostani jogszabályok biztosítanak számára.
 
Magyarország nem fogja elfogadni azt sem, hogy a nemzetiségi kérdések kétoldalú ügyet jelentenének, ugyanis nemzetközi szabványok és NATO-megállapodások rögzítik a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartási kötelezettségét - húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette azt is, hogy Magyarország sosem fogja elfogadni az oroszok ukrajnai jelenlétére való hivatkozást magyarázatként a magyar nemzeti közösség jogainak megsértésére.

A kárpátaljai magyarok nem tehetnek arról, hogy milyen folyamatok zajlanak Ukrajna keleti részén - húzta alá. Magyarország azt várja a szövetségesektől, hogy tegyék világossá Ukrajna számára, hogy a NATO-val való szorosabb együttműködés előfeltétele a vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek között a kisebbségi jogok védelme is szerepel - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: ahhoz, hogy az érintett országok új forrásokból tudjanak gázt vásárolni, új energiaforrásokra, új infrastruktúrára, új útvonalakra és fejlesztésekre van szükség.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) és Ivan Korčok szlovák külügyminszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán, Brüsszelben 2021. március 24-én Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az energiaforrások beszerzésének bővítéséhez szükség van az új gázvezetékek építésének támogatására, illetve arra, hogy az érintett vállalatok ne pusztán pénzügyi szempontból, hanem stratégiailag tekintsenek erre - tette hozzá.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy az Oroszországgal ápolt kapcsolatok kommunikációs csatornái nyitva maradnak a sarkalatos kérdések tekintetében fontos együttműködés fenntartására, illetve a tekintetben, hogy a következő időszakot kevésbé fogja meghatározni a kelet-nyugati szembenállás.

"Nekünk, közép-európaiaknak az az érdekünk, hogy kulturált, nyugodt és kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd legyen Kelet és Nyugat között" - fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter kérdésre válaszolva azt közölte, Magyarország a vakcinabeszerzésre sosem ideológiai alapon tekintett.
Itt lenne az ideje, hogy hazai és nemzetközi szinten is az oltásellenes, ideológiai alapra helyezett propagandát mindenki abbahagyja - tette hozzá Szijjártó Péter.

MTI