Nem ma dől el, hogy melyik európai formációban folytatjuk
– Kiderült, hogy ott nincs helyünk, ahol a politikai torzsalkodás fontosabb, mint a járvány elleni védekezés – mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt követően, hogy a nagyobbik kormánypárt ma elhagyta a néppárt frakcióját. A politikus szerint egyelőre nem érdemes arról spekulálni, hogy a Fidesz hol folytatja az Európai Parlamentben.
2021. március 3. 16:59

A Fidesz elfogadhatatlannak tartja, hogy az Európai Néppárt(EPP) frakciójának nagy többsége a koronavírus-járvány közepette is "kiszorítósdival" foglalkozik, ezért a párt tizenkét EP-képviselője szerdán kilépett a képviselőcsoportból és függetlenként folytatja munkáját - mondta Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerdán a közmédiának. Hozzátette: meg fogják találni a leghatékonyabb politikai együttműködéseket annak érdekében, hogy a magyar nemzeti érdekeket eredményesen tudják képviselni ez európai döntéshozatalban.

Deutsch Tamás úgy értékelt: a Manfred Weber vezette európai néppárti frakció nagy többsége az új koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepén is azzal van elfoglalva, hogy frakción, párton belüli "kizárósdit, felfüggesztősdit játsszon" ahelyett, hogy a járvánnyal szembeni védekezésre fordítaná az energiáit.

Hozzátette: a Fidesz Magyarországon kormányzó pártként mindennap, minden energiájával azon dolgozik, hogy emberéleteket mentsen meg. Deutsch Tamás szerint ebben a helyzetben "egyszerűen szánalmas, szomorú és infantilis eljárás párton belüli torzsalkodásokra fecsérelni az időt" ahelyett, hogy az Európai Parlament is mindent megtenne a járvánnyal szembeni védekezés érdekében.

Közölte: ezért arra döntésre jutottak, hogy mivel az EPP-frakció nagy többsége a járvány harmadik hullámának közepette is "kiszorítósdival foglalkozik" ahelyett, hogy a járvány elleni védekezésre fordítaná az energiát, a Fidesz ebben az "elfogadhatatlan politikai manőversorozatban" nem kíván részt venni.

Jelezte: a Fidesz tizenkét európai parlamenti képviselője levélben közölte Manfred Weber frakcióvezetővel, hogy a szerdai nappal kilépnek a képviselőcsoportból.

Deutsch Tamás elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a párton belüli "kiszorítósdi jegyében" a 12 fideszes EP-képviselő képviselői jogait akarják korlátozni.

Hangsúlyozta: az EP-képviselők nem pártfrakcióktól, páneurópai pártjuk elnökségétől vagy saját politikai pártjuk vezetőségétól kapják mandátumukat, hanem a rájuk szavazó választópolgároktól származik a legitimációjuk.

"Őket képviseljük a döntéshozatalban, így ha valaki korlátozni akarja a képviselői jogunkat, akkor az a ránk szavazó polgárokból másodrangú európai polgárt csinál" - szögezte le a fideszes politikus, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a fideszes EP-képviselőket támogató majd kétmillió magyar polgárból másodrangú európai polgárt faragjanak.

Deutsch Tamás kijelentette: ezt sohasem fogják elfogadni, továbbra is kiállnak a magyar polgárok mellett, és kilépve a EPP-frakcióból, független, frakcióhoz nem tartozó EP-képviselőként teljes jogkörben végzik majd munkájukat, és képviselik a magyar nemzeti érdekeket az Európai Parlamentben.

Arra a kérdésre, hogy a pártcsaládból is távozik-e a Fidesz, Deutsch Tamás azt mondta: a Fidesz tagja a pártcsaládnak, ugyanakkor 2019 márciusa óta - az akkori pártvezetéssel közös döntés alapján - felfüggesztett helyzetben vannak.

"Ez a szituáció, ahogy pestiesen szokták mondani, beállt mint a hal szeme: jottányit sem mozdul semmilyen irányba" - jellemezte a helyzetet. Úgy vélte: az elmúlt hetek, hónapok történései sok bizodalommal nem töltik el, hogy valami kedvező végkicsengése lesz a Fidesz párton belüli történetének.

A jövőt firtató kérdéssel kapcsolatban a Fidesz EP-képviselője kijelentette: meg fogják találni a leghatékonyabb politikai együttműködéseket annak érdekében, hogy a magyar nemzeti érdekeket eredményesen tudják képviselni az európai döntéshozatalban. De - tette hozzá - a "hogyan továbbra" nem ma vagy holnap kell választ találni.

Úgy fogalmazott: idáig mindig azt kérdezték a Fidesztől, hogy az A forgatókönyv, vagyis a néppárton belüli politizálás mellett van-e B vagy C forgatókönyvük, a Fidesz pedig mindig azt mondta, hogy nem, csak A forgatókönyv van.

Ma az A forgatókönyv elhullott, ugyanakkor biztos, hogy kellő időben lesz új, ennek meghatározása azonban nem ezeknek napoknak a kérdése - mondta.

Arra a kérdésre, hogy ehhez a forgatókönyvhöz csatlakozhat-e olyan párt, amely most még része az EPP-frakciónak, Deutsch Tamás kifejtette: bizonyos értelemben a távozásról szóló döntés egyik legnehezebb részeleme az volt, hogy a Fidesznek jónéhány szövetségese, támogatója volt a néppárton belül. Ők most magukra maradtak - jegyezte meg.

Hangsúlyozta: évek óta, amióta ez a "hacacáré" - nem a Fidesz jószántából - tart a néppárton belül, a Fidesz azt mondta, hogy ha a dolog vége "kenyértörés" lesz, akkor az rossz lesz a néppártnak, és kedvezőtlen lesz a Fidesznek, de sokkal rosszabb lesz a néppártnak, mint amilyen következménye a Fideszre nézve lesz. Most ez bekövetkezett, és mindenki láthatja, a néppárt sokkal rosszabbul járt, mint amilyen sors vár a Fideszre a néppárton kívül az Európai Parlamentben - jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz visszamehet-e a néppárti frakcióba a későbbiekben, Deutsch Tamás úgy reagált: "soha nem mondd, hogy soha."

Deák Dániel: Nem ehhez a néppárthoz csatlakozott a Fidesz

Ez a néppárt már nem az a néppárt, amihez a Fidesz 2000-ben csatlakozott. A már hat éve tartó támadássorozat jól tükrözi, hogy az egykor konzervatív és kereszténydemokrata értékeket valló pártcsalád hangos kisebbsége miként vált mára a liberális elitnek megfelelni akaró és az egyre inkább baloldali értékeket valló pártok gyűjtőhelyévé – írta gyorselemzésében Deák Dániel, s XXI. Század Intézet vezető elemzője arról, hogy a Fidesz kilép a néppártól.

Hét pontban foglalta össze Deák Dániel annak okait, hogy a Fidesz elhagyja a néppártot. A XXI. Század Intézet vezető elemzőjének a Facebookon közzétett gyorselemzése szerint ezek:

1. Amióta a 2015-ös migrációs válságot követően a Fidesz fellépett az Európai Unió bevándorláspárti politikájával szemben, az Európai Néppárt (EPP) liberális tagjai megállás nélkül támadják a magyar kormánypártot.

2. Ez a néppárt már nem az a néppárt, amihez a Fidesz 2000-ben csatlakozott. A már hat éve tartó támadássorozat jól tükrözi, hogy az egykor konzervatív és kereszténydemokrata értékeket valló pártcsalád hangos kisebbsége miként vált mára a liberális elitnek megfelelni akaró és az egyre inkább baloldali értékeket valló pártok gyűjtőhelyévé.

3. A néppárt több nyugat-európai tagja is már régóta baloldali értékeket képvisel a konzervatív normák helyett, illetve olyan „progresszív”, zömmel liberális politikai célokat fogalmaz meg, mint a multikulturális társadalom megteremtése, a melegjogok bővítése vagy a migráció teljes legalizálása és a bevándorlók tömeges integrálása.

4. Ugyan közben az EU bevándorláspárti politikája hivatalosan is megbukott, a folyamatosan balra tolódó EPP liberális, többnyire jelentéktelen törpepártjai továbbra is kritizálták a magyar kormányzat döntései miatt a Fideszt, évről évre újabb támadást indítottak a Fidesz ellen.

5. Teszik mindezt akkor is, amikor széthúzás helyett összefogásra lenne szükség Európában. A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági problémák leküzdésének idején egymás segítése és támogatása helyett ezek a formációk most is az Európai Néppárt frakciójának létszámának csökkentésére törekednek.

6. Mindez jól mutatja, hogy az egyre inkább balra tolódó Európai Néppárt frakciójában helyet foglaló liberális formációk a saját érdekeik érvényesítésére igyekeznek felhasználni a koronavírus-járvány okozta válságot. Azt akarják, hogy végérvényesen liberális irányba tolódjon a néppárt.

7. A mostani kilépés tovább csökkenti a már így is mélyrepülésben lévő néppárt erejét az Európai Parlamenten belül, hiszen azon túl, hogy a Fidesz szavazataira innentől nem számíthatnak, az egyértelmű balratolódás még inkább csökkenti a már most is gyengélkedő néppárti tagpártok népszerűségét.

MTI
  • Alakul a Facebook-diktatúra
    Mintegy 90 százalékkal csökkent a magyar kormány, a tagjai és intézményeinek közösségi oldalain az elérés és az interakciók száma, a Facebook erről sem előzetes értesítést, sem utólagos magyarázatot nem adott.
  • Reneszánsz barátság
    Olyan világot kell visszahozni, mely méltó Európa múltjához, őseink áldozatvállalásához.
  • Május 10-én indul a jelenléti oktatás a középiskolákban
    Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte: május 10-én indul újra a jelenléti oktatás a középiskolákban. Az operatív törzs döntött arról is, hogy az elmúlt évhez hasonlóan csak írásbeli érettségi vizsga lesz.
MTI Hírfelhasználó