Orbán: elindult a gazdaság-újraindítási akcióterv
A gazdaság-újraindítási akcióterv részeként döntött a kormány egy új hitelkonstrukció bevezetéséről a koronavírus-járvány miatt bajba került kis- és középvállalkozásoknak: így ők 10 évre 10 millió forint erejéig kamatmentes kölcsönt vehetnek igénybe, amelyet csak 3 év után kell elkezdeni törleszteni - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján.
2021. február 4. 16:27

Kifejtette: a járvány előtt a magyar gazdaság rekordokat ért el, ám a koronavírus-járvány okozta válság - bár nem tudta ledönteni a lábáról - adott "egy nagy gyomrost" a gazdaságnak, és megindult a védekezés korszaka.

A miniszterelnök mérleget vont a már lezárult gazdaságvédelmi akciótervről, amely - mondta - elérte a célját, a munkahelyek megtartását, 2020. decemberben ugyanis már ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, 2019 decemberében. A foglalkoztatottak száma újra elérte a 4,5 milliót - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a munkanélküliség a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.

A gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között ismertette a kormányfő a hitelmoratórium bevezetését - amellyel 3000 milliárd forint maradt a családok és a vállalkozók zsebében -, valamint a bértámogatásokat a nehéz helyzetben lévő ágazatoknál. Elmondta, hogy ezek esetében elengedték a szociális hozzájárulási adót, és felére csökkentették az iparűzési adót, továbbá beruházási támogatást adtak 1434 magyarországi vállalkozásnak, ami 280 ezer munkahely megtartásához és több tízezer létrehozásához járult hozzá.

Úgy fogalmazott: a kormány elhárította azt a kísértést, hogy a válság idején visszatérjen a segély alapú gazdaságra.

A miniszterelnök előadásában stabilnak nevezte a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások rendszerét.

Míg a nyugat-európai válságkezelés időszakos lazításokból és időszakos megszorításokból áll - ami sok száz ember életét is követelheti -, addig a magyar rendszer a nyári nemzeti konzultációnak megfelelően a közösen kialakított korlátozásokra épül november óta - mondta a kormányfő.

Jelezte, hogy február közepén ismét indítanak egy nemzeti konzultációt - online formában - a nyitás kérdéseiről.

"A vakcina széles körű alkalmazása nyitja meg az új gazdasági időszakot" - jelentette ki Orbán Viktor, megismételve: a vakcina ügyét a kormány nem tekinti politikai kérdésnek, "nekünk mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret".

Közölte: ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor "döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét". "Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat" - fogalmazott.

A gazdaság-újraindítási akciótervről elmondta, három ütemben valósul meg: az első ütem január 1-jétől április 1-jéig, a második április 1-jétől július 1-jéig, a harmadik ütem pedig július elejétől októberig tart majd.

A már megindított lépések között említette a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentését, a lakásfelújításokhoz biztosított 6 millió forintos kedvezményes hitelt - amelyből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás -, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdését, valamint a 25 év alatti fiatalok 2022-től bevezetendő szja-mentességét. Az új lakások építésével kapcsolatban megjegyezte: a cél évi 40 ezer lakás megépítése.

A gazdaság-újraindítási terv második, áprilistól induló üteméről kifejtette: a középpontban a felsőoktatás áll majd, Varga Mihály pénzügyminiszter 1500 milliárd forintos fejlesztést irányzott elő. A miniszterelnök ugyanakkor reméli, ez akár 2000 milliárd forint is lehet majd. Hozzátette: április 1-jéig "az átalakulni akaró egyetemek" át tudják magukat alakítani.

A harmadik ütem, a nagy fejlesztések időszaka júliusban indul, és alapvetően a zöldenergiára, a körforgásos gazdaság felépítésére és a gazdaság teljes digitalizálására építenek majd - ismertette a miniszterelnök.

Hozzátette: bizonyos kérdésekben - a család hagyományos értékeit és a migrációt illetően - Magyarország erős ellenlábasa lesz Brüsszelnek, bizonyos témákban - például a zöldgazdaságban és a digitalizációban - viszont a legerősebb szövetségese.

Az újraindítási terv fontos lépésének nevezte továbbá a következő 8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégia első pályázatainak elindítását.

Orbán Viktor arról is beszélt, a kormány versenyt fut külföldi beruházások idehozataláért robosztus beruházásösztönzési programjával.

Megemlítette továbbá, hogy Magyarország meg akarja őrizni jelentős regionális pozícióját a hagyományosról az elektromos autókra való átállásban.
Kitért emellett arra: várakozása szerint a 2020-as magyar gazdasági visszaesés közelebb lesz az 5 százalékhoz, mint a 6-hoz.

Előadásában végül szólt a hazai gazdaságban a magyar tulajdoni arány alakulásáról: az energiaszektorban a 2010-es 29 százalék helyett ma 59 százalék, a bankszektorban 40-ről 57 százalékra emelkedett, a médiában pedig 34 százalékról 55 százalékra nőtt a magyar tulajdoni arány. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bolti kiskereskedelmi ágazatban nem sikerült áttörést elérni. "Fejtörést okoz mindannyiunknak (...), hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a jövőben 50 százaléknál magasabb magyar tulajdoni arányt szeretnének látni az információ és kommunikáció szektorában, az építőanyag-iparban és a vasútijármű-gyártásban is.

Varga Mihály: a beruházások alapozzák meg a következő évek növekedését

A beruházási ráta magas szinten tartása alapozza meg a következő évek növekedését - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó című fórumán.

Hozzátette: a járvány idején a magyar gazdaságvédelem elsősorban a beruházási ráta magas szinten tartására koncentrált, arra, hogy magas maradjon a nemzetgazdasági és az állami beruházások aránya is. Ez adta az elmúlt években a gazdasági növekedés jelentős lendületét. Jól látható, hogy 2020 első három negyedévében a nemzetgazdasági beruházásokban európai összevetésben a második helyen, míg az állami beruházások arányát tekintve az első helyen volt a magyar gazdaság - mondta.

Kijelentette: ebben van jelentős előnye az országnak, és ez alapozza meg a következő évek növekedését.

Varga Mihály szerint az idei második negyedév lesz a fordulópont, amikor már kétszámjegyű lesz a gazdasági növekedés.

A másik fontos célnak a munkahelyek megvédését és a megszűnők helyett újak teremtését nevezte, megjegyezve, hogy a decemberi adatok alapján Magyarországon az egyik legkedvezőbb a munkanélküliségi ráta az unión belül.

Rámutatott arra, hogy a világjárvány egyszerre okozott egészségügyi károkat, és gazdasági válságot. A visszaesés az adatok szerint az 1929-es világválságnál is nagyobb mértékű lett; ami akkor három év alatt következett be, az most három hét alatt.

A magyar gazdaságnak is kétarcú év volt a tavalyi, 2020 január-februárjában még a tervezettnek megfelelően teljesített a gazdaság, a korábban meghozott gazdasági döntések segítették az elmúlt évek lendületének megtartását. Hozzátette: a magyar kormány idejében lépett, 2019 nyarán 13+1 pontból álló gazdaságvédelmi akcióterv indult, nagymértékű adócsökkentést, beruházásösztönzést, agrárvállalati támogatást, kutatás-fejlesztési programot indítva.

Felidézte, hogy a dinamikus növekedést a járvány durva fékezéssel állította meg, a 2020 márciusi visszaesés az első negyedévet is lerontotta, azonban még így is 2,2 százalék körül nőtt akkor a magyar gazdaság. A második negyedév leállása brutális visszaesést hozott, tulajdonképpen satufékről beszélhetünk - fogalmazott Varga Mihály, mivel soha nem esett vissza ilyen mértékben, 13,6 százalékkal a gazdaság.

Jó hírnek nevezte, hogy az elmúlt évek eredményes gazdasági lépései erősebbé tették a magyar gazdaságot: a foglalkoztatottak száma magas maradt, folytatódtak a beruházások. Mindezeket a kormány erőteljes költségvetési eszközökkel támogatta: bértámogatással, versenyképesség javító beruházásokkal, adó-, és járulékcsökkentésekkel - mondta, hozzátéve, a visszaesés már a harmadik negyedévben is lassult. Jó okkal lehet szerinte feltételezni, hogy tavaly az év egészében a vártnál kisebb, 5-6 százalék közötti volt a gazdasági visszaesés.

Közlése szerint több mint 4 ezer milliárd forintot fordítottak a költségvetésből beruházások támogatására, és jelentős volt a gazdaságvédelmi kiadások aránya, jelentős összeget költöttek a járványügyi védekezésre. Plusz mintegy ezermilliárd forint volt az államháztartásból hiányzó összeg a magyar gazdaság alacsonyabb teljesítménye miatt.

A tárcavezető a magyar államadóssággal kapcsolatban leszögezte: költségvetési akadálya az emberi életek védelmének, és a munkahelyek megőrzésének nem volt, és ezután sem lesz. "A magyar kormány felelős döntést hozott akkor, amikor plusz intézkedésekkel tudta a humán erőforrás védelmét, és a munkahelyek megtartását-újrateremtését szolgálni"- mondta, hozzátéve: ez a nemzetközi intézmények által is javasolt irányt jelentett. "Akkor követtünk volna el hibát, ha ragaszkodunk az elmúlt évek fegyelmezett fiskális politikájához, és nem élénkítünk, nem támogatunk, nem segítünk akkor, amikor a legnagyobb baj történik" - jelentette ki. Az államadósság továbbra is az uniós átlag alatt van, a hiány pedig uniós szinten.

A kilátásokról elmondta: sok függ a vakcinahelyzettől, és attól, hogy hogyan hat a járvány a gazdaság egészére. A befektetett energia és pénz nem vész el szavai szerint, növekedést fog teremteni. Az ország már az idei második negyedévben visszaállhat a növekedési pályára a meghozott intézkedésekkel - mondta.

A járványidőszak tanulságai között kiemelte: a globális láncok sérülékenyek, az ellátásbiztonság kiemelt, ezért döntött a kormány az egészségipari támogatási programokról eddig 68 milliárd forint értékben. A versenyképességet javító intézkedéseket folytatni kell Varga Mihály szerint. Magyarország vonzó ország lett, a termelési láncban óriásit lépett előre, ezt a szélesíteni kell, magyar termékekkel kell lefedni a teljes láncot, ezt a következő időszak feladatának nevezte. A fejlettségben való továbblépéshez önálló, értékláncokat maga köré szervezni képes magyar vállalatok és márkák kellenek. A versenyképesség fontos tényezője az automatizáció lesz, ebben jó pozícióban van az ország. Számításaik szerint ugyanakkor csaknem 1,5 százalékos növekedést lehet hozzáadni a magyar gazdaság teljesítményéhez, ha kiterjed a gazdaság egészére a digitalizáció, automatizáció, robotizáció.

Ötödik tanulságnak a regionális gazdaságfejlesztést emelte ki;, arra van szükség, hogy kulcsra kész ipari parkok kialakításával segítsék a beruházások letelepedését. A piacképes szaktudás járul hozzá a gazdasági sikerekhez, ebben Magyarországnak előre kell lépnie, egyik területe a szakképzésben részt vevők arányának további növelése - összegezte.

Parragh László: a magyar gazdaság teljesít, egyes ágazatai váltak sérülékennyé

Magyarország az Európai Unió egyik legjobban teljesítő gazdasága, ugyanakkor a koronavírus-járvány miatt egyes ágazatai sérülékennyé váltak, a bajba került iparágak, az érintett vállalkozások megsegítése továbbra is szükséges - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtökön az MKIK Gazdasági évnyitó 2021. évi online fórumán.

A kamara elnöke a makrogazdasági veszélyek közül egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy növekszik a nem teljesítő hitelek aránya, lánctartozások alakulnak ki, csődhullámok lehetnek, a munkanélküliség és a munkaerőhiány egyszerre lehet jelen, a keresetek növekedése lassulhat az infláció növekedése mellett, és a vállalkozások digitális fejlettsége gyenge, alacsony az innovációs hajlandósága, az exportpiac alakulása a nemzetközi piacok helyreállásától függ.

Azzal számolnak, ha a vírusválság nyár végére véget ér, akkor még ebben az évben szép eredményeket lehet elérni - fogalmazott Parragh László.

Az MKIK elnöke kitért arra is, hogy a kamara és a Fidesz 2010-ben megállapodott a gazdaság rendbetételéről, mindkét oldal tartotta a szavát, ezért az együttműködés alapján jelentős eredményeket tudtak elérni.

Az elnök szerint a megállapodás megújítása időszerűvé vált, ezért javasolják annak átgondolását. A megállapodásban a világ elvárásait is figyelembe véve koncentrálni kell a digitalizációra, a zöld- és a fenntartható gazdaság megteremtésére, folytatni kell a hazai tulajdonú vállalkozások erősítését, főleg azokban az ágazatokban, amelyek a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságúak, ilyen például az élelmiszeripar, az építőipar, a járműipar, a védelmi és űripar - fogalmazott a kamara elnöke.

Parrag László felidézte a kamara szerepét a válságkezelésben, vállalkozói véleményeket, javaslatokat tették a kormánynak. A kormányzati intézkedésekben sok helyen visszaköszönt a kamarai javaslat, például a munkahelyi programokban, az érintett kiemelt ágazatok támogatásában, a cégek finanszírozásában a kamara rendszerének szerepvállalásában.

Kiemelte: a Széchenyi Kártya Program 18 éve létezik, erős a vele szembeni vállalkozói bizalom, ezért a programot folytatni kell, hiszen az elmúlt 18 évben 450 ezer vállalkozáshoz jutottak el hitellel, tavaly 26 ezer hitelügyletet kötöttek 600 milliárd forint értékben.

Hozzátette, szerencsésnek tartanának egy olyan hitelt is a programban, amelyet az egészen kicsi vállalkozók is megkaphatnák gyorsított eljárásban.

Az MKIK elnöke szólt arról is, hogy a kamara szerepe jelentős a szakképzésben, és szerinte az iskolarendszert, a tananyagot a gazdaság, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően folyamatosan fejleszteni kell.

Parragh László hangsúlyozta, továbbra is széleskörű összefogásra van szükség a problémák áthidalására, elkerülhetetlen a bajban lévő ágazatok közvetlen megsegítése, a bürokratikus terhek mérséklése, a növekedésbarát adórendszer finomhangolása, a kutatás- és innovációs tevékenység támogatása, a digitalizáció segítése.

A gazdaság újraindításához gyors intézkedéseket kell hozni, a forrásokat pedig célzottan kell felhasználni - javasolta a kamara elnöke.

MTI
  • Az EU-hadsereg ötlete visszafelé sülhet el
    Aligha véletlen, hogy minden Európa Birodalom létrehozására irányuló kísérlet kudarcba fulladt, és ennek alapvető oka az, hogy nincs közös európai identitás. Elvileg létezhetne ilyen, pontosabban létre lehetne hozni ilyen önazonosságot, de ahhoz előbb meg kellene nyílni annak a beszédtérnek, amely egységes narratívára építve elbeszélhetővé és megbeszélhetővé tenné mindezt.
  • Magyar templomfelújítás a Felvidéken
    A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.
  • Nagy eredmény a védettségi igazolvány kölcsönös elismerése
    Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Karmelita kolostorban fogadta Milo Dukanovic montenegrói államfőt. A megbeszélés fő témái közül kiemelt a vakcinaigazolványok kölcsönös elismerése, amely nagyban hozzájárul majd a mindkét ország számára kulcsfontosságú turizmus ismételt fellendüléséhez.
MTI Hírfelhasználó