Szlávik: Oltani, oltani, oltani!
A Magyarországon engedélyezett vakcinákban közös, hogy megakadályozzák a kórházba kerülést, és azt, hogy az emberek meghaljanak koronavírus-fertőzés következtében - hangsúlyozta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa az M1 aktuális csatornán péntek este.
2021. január 29. 22:40

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa   az M1 aktuális csatornán péntek este azt mondta: a védőoltások nem egyformák, eltérő a hatásmechanizmusuk, különböző módon kell beadni őket. Az viszont ismert, hogy 80-95 százalékos hatékonyságúak, és nagy részük csaknem 100 százalékos védettséget ad a súlyos megbetegedés és a halál ellen.

Kifejtette: a mellékhatásoknak különböző a spektrumuk. A Pfizer oltóanyagánál felmerült, hogy a súlyosan allergiásoknál nagy odafigyelést igényel a beadása, vannak továbbá hírek arról, hogy az orosz Szputnyik oltóanyagnál óvatosságra van szükség egyes betegségeknél. Ezzel együtt kiemelte: "egy járványhelyzetben a lényeg, hogy az emberek megbetegedését és halálát kell megakadályozni, és a szakembereknek ezt kell figyelembe venniük".
   
A kínai vakcinával kapcsolatos felvetésekre reagálva azt mondta: az ilyen típusú oltóanyagoknál - mint az influenza elleni évről évre nagy mennyiségben beadott oltásnál - nagyon ritkán előfordul, hogy olyan furcsa autoimmun betegség alakul ki, amely átmeneti alsóvégtag-bénulással járhat. Ez átmeneti bénulással járó szindróma, és jól ismert a szakemberek körében - mondta, kiemelve: ennek alapján nem lehet kijelenteni, hogy ezek a védőoltások veszélyes lennének az emberekre.
   
"Járványban kell gondolkodni" - mondta, hozzátéve: ilyenkor az a lényeg, hogy nagyon sok ember nagyon gyorsan beoltassa magát.
   
Szlávik János hangsúlyozta, mindenkit arra biztat. hogy regisztráljon és oltassa be magát. Különösen a rizikócsoportba tartozók, az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők. Azt mondta: ha a lakosság nagy része beoltatja magát, "talán nyárra visszatérhetünk a régi életünkhöz".
   
A főorvos reagált a Magyar Orvosi Kamara állásfoglalására, amelyben arra hívta a kormány és az illetékes hatóságok figyelmét, hogy - az oltások iránti szakmai és lakossági bizalom erősítéséért -, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a továbbiakban is csak a gyógyszerbiztonsági szabályokat transzparensen követve, az Európai Gyógyszerügynökség szabályainak is megfelelő bevizsgálás után engedélyezze a készítmények forgalomba hozatalát.
   
Szlávik János azt mondta: a tagországok önállóan dönthetnek arról, hogy engedélyeztetnek-e egy Európai Unión kívüli védőoltást. A szakemberek véleménye, hogy "oltani, oltani, oltani", olyan oltóanyaggal, amelyet a magyar gyógyszerügyi hatóságok engedélyeztek - emelte ki a főorvos.


 

Szlávik: Bármelyik vakcinával oltanék már 

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa ma már szkeptikus azzal kapcsolatosan, hogy nyárra elérhető a nyájimmunitás. „A második oltás köztudottan kicsit több helyi reakcióval járhat, mint az első, nekem is jobban fájt a kezem, éjjel izzadtam, és kicsit gyengébb voltam, még az is lehet, hogy lázam is volt, de mindezek a tünetek 24 órán belül meg is szűntek”– mondja a Mandinernek Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa azt követően, hogy másodszor is beoltották. A koronavírus elleni oltás abban különbözik a szezonális influenzaoltástól, hogy míg az utóbbiból egy is elég, addig az előbbiek többségéből kettőre is szükség van. Egyelőre nem tudjuk pontosan, mennyi ideig tartó védettséget adnak a Covid elleni oltások, Szlávik szerint elképzelhető, hogy hosszú időre is megvédenek minket, de az is lehet, hogy fél-egy év múlva ismételni kell.

Nem növelte az oltási hajlandóságot a főorvos szerint, hogy a betegség nyáron alábbhagyott, ahogy az sem, hogy a lezárásokat megszüntették egy időre. Az első hullámban nagyon sokan várták a vakcinát, nyáron azonban – amikor az emberek kicsit szabadabban éltek – sokan tévesen úgy gondolhatták, hogy nem is olyan komoly ez a betegség, és nincs is szükség a vakcinára. Év végére a szkeptikusok borzasztóan megerősödtek, ami szintén nem volt jó hatással az oltási kedvre.

Szlávik szerint mostanra ismét emelkedni kezdett azok száma, akik szeretnék magukat beoltatni.

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni védőoltás első adagjait készítik elő a Nádudvari Református Egyházközség Idősek Otthonában 2021. január 29-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Ezt azzal magyarázza, hogy az emberek látják, hogy egyre többen kapják meg a vakcinát, a beoltottak pedig nem találkoznak súlyos mellékhatásokkal. Viszont szerinte még mindig nagyon alacsony az érkező vakcinák száma, ami szintén kedvez az oltástagadóknak, hiszen ők még inkább megerősödnek abban a téves tudatban, hogy tudunk mi védőoltások nélkül élni. „Ezért is merem remélni, hogy ahogy telik az idő, egyre többen lesznek beoltva” – hangsúlyozza.

Szinte lenullázódott a halálozás

„Nézzék meg azokat az országokat, ahol a népesség jelentős részét már beoltották: szinte lenullázódott a halálozás, és drámaian csökkent az esetek száma is” – üzeni az oltással kapcsolatosan bizonytalankodóknak. Mint mondja, ha csak ezt nézzük, már akkor is, nagyon nehéz elképzelni, hogy akad, aki nem kérné az oltást. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az oltás az egyetlen eszköz, hogy biztonságosan meg lehessen szüntetni a korlátozásokat, és hogy újra mehessünk étterembe, és szabadon élhessünk.

„Nagyon javaslom mindenkinek, hogy oltassa be magát, mert csak így fogunk tudni megszabadulni a korlátozásoktól” – szögezi le a főorvos.

 

A Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina első adagjával oltanak be egy lakót a Pásztói Gondozási Központ Idősek Otthonában 2021. január 29-én. MTI/Komka Péter

Alapvetően négyféle vakcináról beszélhetünk jelenleg. Az egyik típusú az úgynevezett mRNS technikát alkalmazó, harmadik generációs, a Moderna és a Pfizer–Biontech-oltóanyag, amivel jelenleg itthon is oltanak. A másik típusú az úgynevezett vektorvakcina. Ide tartozik az oxfordi és az orosz, úgynevezett Szputnyik V, aminek bő két hónapos értékelői munkát és a gyártóhely megtekintését követően a napokban engedélyezte a veszélyhelyzeti behozatalát és alkalmazását az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). A vektorvakcinák valamilyen nem szaporodó csimpánz vagy humán adenovírus segítségével váltják ki a védőhatást. A harmadik típusú oltóanyagok az úgynevezett peptid alapúak, ezek a koronavírus fehérjéit a szervezetbe juttatva váltanak ki a védelmet. Bár rendkívül korszerű technológiájúak, egyelőre nagyon kevés helyen alkalmazzák kísérleti jelleggel. Illetve van még a hagyományos technológiával készült oltóanyag – ilyen a kínai Sinopharm –, amely inaktivált koronavírus segítségével fejti ki hatását.

Kell tartanunk a kínai oltástól?

„A hátamon feláll a szőr attól, hogy inaktivált egész koronavírussal oltsunk!” – nyilatkozta a Válaszonline-nak Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem orvosi karának professzor emeritusa a kínai Sinopharm oltásról. Mint kifejtette, a koronavírus nem influenza, hanem autoimmun folyamatok beindítására képes „lopakodó”. Ennek kapcsán Szlávik János azt mondja lapunknak:

„Ez nem bizonyított, ugye tudja?”

Mint kifejti: a professzor bizonyára arra gondol, ami borzasztó ritka esetben az influenzaoltásnál is előfordulhat, ez pedig az autoimmun eredetű bénulásos megbetegedés, az úgynevezett Guillain–Barré-szindróma. A Sinopharm kínai oltásnál is előfordult átmeneti alsóvégtag bénulás, ám ez maradandó tünetek nélkül meggyógyult. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a kínai oltásnál elképesztő ritkán észlelték eddig is. Persze, az oltások nem egyformák, vannak köztük különbségek nemcsak a hatásmechanizmusban, hanem hatékonyságban, helyi reakciókban, esetleg az oltandók körében.

A kínai vakcinával kapcsolatos kijelentéseiről Duda Ernőt is megkérdeztük, az interjút ezen a linken olvashatják.
Halljuk, hogy egyes oltásoknál óvatosságot igényel, ha daganatos betegeknél alkalmazzuk, másoknál óvatosságot igényel, ha súlyos allergiás reakció volt az anamnézisben. Az pedig, hogy felhívják ezekre a figyelmünket, Szlávik szerint nagyon helyes, de ez nem változtat a tényen, hogy oltani kell.

 

Oltáshoz előkészített Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinát tartalmazó fecskendők az iváncsai Napfény Idősek Otthonában. MTI/Szigetváry Zsolt

„Nagyon szeretnék már oltani, orosz oltóanyaggal, kínaival, angollal, mindennel, de nem tudok, mert jelenleg egyik sincs”
– emeli ki. Nagyon várjuk az oxfordi AstraZeneca vakcináját, amit már alkalmaznak az Egyesült-Királyságban. Ebből az oltóanyagból Gulyás Gergely bejelentése alapján február végéig 300 ezer ember beoltására elég vakcina érkezik hazánkba.

Gulyás Gergely a csütörtöki sajtótájékoztatón közölte, a kormány március elsejéig meghosszabbítja a korlátozásokat. Arról is szólt, hogy a hetvenszázalékos átoltottsági szint eléréséhez több vakcinára van szükség. Szlávik János annak kapcsán, hogy mikor érhetjük el ezt az átoltottsági szintet, azt mondta, hogy még a vakcinák megérkezése előtt úgy gondolta, hogy Magyarországon idén nyárra elérhető a nyájimmunitás, ám most úgy gondolja, minden attól függ, milyen tempóban érkeznek az oltóanyagok.

Mi a helyzet a fertőzésen átesettekkel?

Azzal kapcsolatosan, hogy akik átestek már a fertőzésen, nem lenne-e érdemes őket szűrni, hogy mekkora az ellenanyagszintjük, mielőtt oltást kapnak, azt válaszolta, hogy az ellenanyagszint önmagában nem határoz meg mindent, hiszen nemcsak ellenanyagokkal védekezünk a vírusokkal szemben, hanem a sejtes védekezésünk is befolyásolja, hogy újrafertőződünk-e vagy sem. Tehát a szűréssel nem tudunk meg mindent, így szerinte jelen tudásunk alapján ilyen esetekben nem is érdemes ezt alkalmazni. A jelenlegi hivatalos álláspont szerint mindenesetre három hónap múlva lehet azokat oltani, akik már megfertőződtek.

Lapértesülések szerint egyes, a Covid-19-et tünetmentesen átvészelő gyerekek súlyos sokszervi gyulladással kerültek kórházba itthon, főleg a nyolc-tízéves korosztály érintett. Ennek kapcsán Szlávik azt mondja, „senki nem mondta, hogy gyermekek nem fertőződnek meg”. Ám az említett kórkép rendkívül ritka megbetegedés, Magyarországon eddig valamivel több, mint negyven esetet találtak, és szerencsére mind a negyven gyermek meggyógyult. Hozzátette: „tudjuk, hogy rengeteg kórképet, betegséget, panaszt és elhúzódó tüneteket okoz a koronavírus, ebből is látszik, hogy mennyire komoly vírus, és komolyan oda kell rá figyelni”.

A Dél-pesti Centrumkórházban érzik egyébként a második hullám lecsengését, alig ötven beteget ápolnak, míg az intenzív osztályon csupán tízen vannak.

„Egyelőre csökken a szám, de senki nem tudja, mit hoz a jövő, elég, ha a hagyományos koronavírushoz képest sokkal gyorsabban terjedő angol variánsra gondolunk”. Ezért Szlávik szerint, ha megszüntetnék a lezárásokat, egészen biztos, hogy jönne a következő hullám. Az egyetlen megoldás a mielőbbi, hatékony oltás.

 Konopás Noémi

mandiner.hu
MTI Hírfelhasználó