Franciaország történelmi felelőssége
„Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek, Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”
2021. január 22. 12:37

Francia rendőrök és a szélsőség ütközete - theguardian.com

1789-ben Batsányi János még a francia forradalom példáját látta követendőnek Magyarország számára. Azóta persze hatalmasat változott a világ, de talán napjainkban is hasznos lehet, ha az elmúlt hetek franciaországi történéseit csokorba szedjük.

A francia sajtó sikerként mutatta be, hogy szilveszterkor „csupán” közel kilencszáz autót gyújtottak fel az ország területén. Hiszen ez alig hatvan százaléka volt a tavalyinak. Igaz, hogy a koronavírus miatt kijárási tilalom van érvényben, ennek ellenére a randalírozók buta szórakozásának autók százai estek áldozatul. Szintén az év végén Bretagne egyik kisvárosában a járvány miatti zárlatra fittyet hányva több mint kétezren búcsúztatták az óévet egy hangárban. A kivezényelt helyi rendőröket egy kisebb ütközet győzteseként elzavarták a bulizók, amiből lett is nagy felhorgadás Párizsban. A belügyminiszter válságstábot hívott össze, mintha összehangolt fegyveres támadás érte volna a köztársaságot, nem csupán egy engedély nélküli rave partit kellene felszámolni.

Párizsi városkép tüntetés után - bbc.com

Első körben az a „komoly” döntés született, hogy blokád alá vonják a környéket, legalább többen ne csatlakozzanak a törvénytelen rendezvényhez. Ezután különlegesen kiképzett és felszerelt kommandósok csak három nap után tudták fölszámolni az összejövetelt. Mintegy kétszáz résztvevőt szóbeli figyelmeztetésben részesítettek. Tették ezt akkor, amikor rendőrök, csendőrök tízezreit vezényelték az utcára, hogy felügyeljék a kijárási tilalmat és biztosítsák a rendet az országban. Nonszensz.

Mindeközben folytatódott a francia rendőrök elleni szervezett támadások sorozata. Jórészt bevándorló hátterű fiatalok hamis riasztásokkal kihívják a rendőröket, akiket a helyszínen csapda vár. Autóikat felgyújtják, a rendőröket petárdákkal támadják. Már magánbiztonsági cégeket bíznak meg rendfenntartási feladatokkal, mert a rendőrség önmagában tehetetlen. Több szélsőbaloldali vezetésű nagyváros testülete tétlenül szemléli, hogy a közbiztonság egyre kevésbé tartható fenn városaik egyes kerületeiben. Az ott lakók pedig már annyira félnek, hogy nyilatkozni sem mernek a médiának.

A közbiztonság látványos romlása mellett az antiszemitizmus is egyre erősödik az országban. Tavaly közel ötszáz támadást regisztráltak zsidó vallású franciák ellen. Szintén az év vége híre volt, hogy a nemrég leköszönt francia főrabbi családjával együtt alijázott Izraelbe. Követve több ezer honfitársát, akik már nem érezték biztonságban magukat, családjukat, vagyonukat.

Ahogy az év végén a Miss France-választás is kisebb botrányt hozott. Ugyanis miután a második helyezett fiatal hölgy elmondta bemutatkozásakor, hogy édesapja izraeli–olasz származású, az interneten szabályos antiszemita üzenetáradat indult ellene.

April Benayoum, az itáliai-izraeli származású szépség - israelhayom.com

Az igazságügy-miniszter bejelentette, hogy tárcája „tágra nyitott szemekkel figyeli” a neonáci üzenetek íróit. Ám porszem került a gépezetbe, amikor kiderült, hogy palesztin zászlók alatt ment az üzenetek nagy része, ami muszlim és szélsőbaloldali hátterű posztolókra utal. Jellemző módon a Twitter nem törölte a bejegyzéseket, amit az állampolgári ügyekért felelős miniszter is felháborodottan konstatált.

Az új esztendő első napjaiban pedig több tucat francia nagyvárosban tüntettek baloldali szervezetek a rendőrök utcai intézkedésének rögzítését tiltó globális biztonság nevű törvénytervezet ellen. Árulkodó, hogy az Amnesty International és több más „civil” jogvédő szervezet is felszólalt a tervezetet bírálva, ezzel mintegy megalapozva az utcai megmozdulásokat. A koronavírus-járvány ma mindent felülír. Ezért is éreztük úgy, hogy szinte eseménytelenül, békésen teltek el az ünnepek Európában. Ehhez képest Franciaországban azért van mire odafigyelni. A brit kiválás után Németország mellett az unió második legerősebb országáról beszélünk. Látni kell, hogy milyen mély problémák feszítik a francia társadalmat.

Emmanuel Macron elnök is érzékelte, hogy a választók jelentős része egy békés, biztonságos országban szeretne élni. Ezért is nyújtottak be egy olyan jogszabály-módosítást, amely a rendőrségi intézkedések tendenciózus bemutatását tiltaná, illetve a rendőrök személyiségi jogait is védené. Ezzel pedig személyes biztonságukat is erősítené, hiszen egyre többször ér támadás rendőröket a lakóhelyük közvetlen közelében. Márpedig látni kell, hogy ha a rendvédelem nem vagy csak jelentős késlekedéssel képes felszámolni egy illegálisan szervezett rave partit, akkor annak nagyon rossz üzenete van. Ahogy a rendőrök elleni, immár rendszeres szervezett utcai támadásoknak is. Franciaország stabilitását közvetlenül fenyegeti a rendvédelem szisztematikus gyengítése.

Európa jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy merre fordul Franciaország. Tovább erodálódik-e a belső rend a radikális szélsőbaloldal és a szélsőséges iszlamisták térnyerésével, vagy pedig képes lesz megálljt parancsolni a negatív trendnek? Ez a következő néhány év egyik legfontosabb kérdése lesz. Vigyázó szemünket ezért ma is érdemes Párizsra vetni. Megálljt parancsolnak-e a nyelvükre, kultúrájukra, történelmükre oly büszke franciák az erőszakos globalizációnak? Felismerik-e, hogy az erős nemzetek Európája lehet az a mentsvár, amelyben megmaradhatnak franciának? Ha idén sikerül úrrá lenni a járványon, akkor talán sikerül majd más szemmel látni világunkat. Nem eshetünk abba a hibába, hogy úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna.

Franciaországnak történelmi felelőssége lesz Európa jövőjét illetően. Gazdasági, politikai stabilitása, biztonsági helyzete, külpolitikai orientációja az egész unióra hatással van. Majd kétszáz éve mondta Talleyrand külügyminiszterük, hogy „a Bourbonok semmit sem tanultak és semmit nem felejtettek”.

Talleyrand - wikipedia

Talán most észreveszik végre a figyelmeztető jeleket, és okulnak belőle. Mi pedig figyelünk.

Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója

magyarnemzet.hu
  • 1956 kommunistáinak leszármazottai itt élnek közöttünk
    Soltész Miklós 1956 kommunistáinak leszármazottjairól: „Szemeket lövettek ki, békés tüntetőkre és ünneplőkre támadtak" - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: ők azok, akik rabosítottak fiatalokat, egzisztenciájukban megfenyegették őket, jogalap nélkül kutattak át autókat és otthonokat.
  • Az Elk*rtuk a múlt részévé tette 2006-ot
    Nagyon sok színész jött a toborzásra, komoly volt az érdeklődés, többen igényelték is a mélyebb beszélgetést a film tétjéről, súlyáról, hatásáról, a művészeti közegben várható utóéletről. Nem kellett kompromisszumot kötniük, nem volt olyan, aki elállt volna a feladattól, végül minden szerepet az játszott el, akit egyébként is kiválasztottak – mondta Helmeczy Dorottya.
  • Erősítik a V4-országok felsőoktatási együttműködését
    Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a tárca és a Széchenyi István Egyetem szervezésében megvalósult V4-es felsőoktatási csúcstalálkozón angol nyelvű beszédében azt mondta, a felsőoktatás terén a V4-országok között jó az együttműködés, ugyanakkor lehetne jobb is. Ennek érdekében a magyar V4-elnökség ideje alatt célkitűzés, hogy az egyetemek kapcsolatait erősítsék.
MTI Hírfelhasználó