Felesége interjúban leplezte le Gyurcsány Ferencet
Beismerő vallomásnak is beillő interjút adott a minap Dobrev Klára az ATV-nek. Gyurcsány Ferenc felesége elismerte: 2008–2009-ben a baloldali kormányok csak a bankokat és a gazdaságot mentették meg, az embereket nem. Közölte azt is, hogy ennek egyetlen oka volt: az unió nem engedett mást. Dobrev lényegében lerántotta a leplet arról, milyen szerepet vitt férje a rendszerváltozás utáni idők egyik legbrutálisabb megszorítás-sorozatában, de mondatai árulkodnak arról is, mit lehet remélni a jövőben a Gyurcsány–Dobrev vezette szivárványkoalíciótól.
2021. január 16. 09:51

A mostani kabinet válságkezelését, költségvetési politikáját értékelte volna csütörtökön az ATV stúdiójában Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa, ám a beszélgetésben végül nem Orbán Viktor kormányáról derültek ki súlyos, sőt lesújtó tények.

Gyurcsány Ferenc felesége először arról beszélt, hogy az állam most, a krízis idején nem segíti eléggé az embereket. Állításában semmi eredeti nem volt, rendszeresen hallani efféle megállapításokat a baloldalról, az interjú attól a ponttól vált érdekessé, amikor Dobrev Klára a 2008–2009-es válságról és annak kormányzati kezeléséről beszélt.

– Bizonyos értelemben megértettük a 2008–2009-es válságkezelés kudarcát, ahol sikerült megmenteni a bankokat, a gazdaságot, de nem sikerült megmenteni az embereket – fogalmazott az uniós képviselő, majd gyorsan kiderült, hogy állítása nem véletlenül kicsúszott, átgondolatlan közlés volt.

Részletesen kifejtette ugyanis, hogy 2008–2009-ben az Európai Unió nem engedte meg Magyarország akkori kormányának, hogy a megszorítások helyett más politikát folytasson. – Nem a magyar válságkezeléssel volt probléma egyedül, hanem az európaival – fogalmazott, majd azt részletezte, hogy jórészt az unió hibája vezetett a 2008–2009-es brutális visszaeséshez. – Az volt akkoriban az uralkodó nézet, hogy a költségvetést kell egyensúlyban tartani, s ha ez sikerül, minden rendben van – fogalmazott.

Most már könnyű nevetni. 2008–2009-ben főhetett Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc feje a válság miatt Fotó: archív/MTI

A beszélgetés egyik legérdekesebb része a végén következett el, amikor Gyurcsány Ferenc felesége arról beszélt: a múlt év végén az Orbán-kormány azért juttatott pénzt különféle beruházásokra, mert megijedt, hogy elveszíti a következő választást, és „még utoljára kipakolják a teljes kasszát”. – Ez nemcsak cinizmus, hanem bűncselekmény is lenne – jegyezte meg kissé fenyegetően. – Az elköltött pénzt vissza kell fizetni – tette hozzá.

Hozzátehető: utóbbi állítás igazával a magyar lakosság tisztában lehet, mégpedig nem kis részben a 2008–2009-es időszak miatt.

A brutalitás gazdaságpolitikája

Dobrev Klára nyilatkozata kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a 2008-as válság kezdetén Gyurcsány Ferencnek hívták a miniszterelnököt, őt 2009-ben Bajnai Gordon váltotta. Mivel a kormányfőcserét a baloldal saját maga intézte, s mivel ennek az erőnek azóta is Gyurcsány Ferenc az egyik legfontosabb szereplője, így az akkori kormányzati intézkedések politikai felelősségét Gyurcsány sehogyan sem háríthatja el magától.

Amikor az interjúban Dobrev a gazdaság 2008-as megmentéséről beszélt, bizonyára arra gondolt, hogy a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank gigantikus hitele révén Magyarország elkerülte az államcsődöt, ám – mint arra Dobrev helyesen utalt – a kölcsönt mindig vissza kell fizetni, ezt már az új, jobboldali kormány tette meg. Nyilatkozatában Gyurcsány feleségének abban is igaza volt, hogy a baloldali kormányok igen barátságosan bántak a bankokkal: a devizahitelek kivezetése az Orbán-kormányra maradt, ahogy az is, hogy kifizettesse a pénzintézetekkel az ügyfeleknek okozott károkat.

Nem lehet vitatkozni Dobrev azon állításával sem, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok nem mentették meg az embereket. Nem mentőöv ugyanis az ötszázalékos áfaemelés, a jövedéki adó növelése, a családi pótlék befagyasztása, a gyes hároméves időszakának kettőre csökkentése, a táppénz tízszázalékos megkurtítása, a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a közszféra fizetéscsökkentése, a nyugdíjkorhatár megemelése és az országos, általános ingatlanadó bevezetése – 2008-ban, 2009-ben ilyen intézkedésekről született döntés.

Így működik a válságkezelés

A baloldali politikus kritikája kapcsán érdemes a mostani kormányzati intézkedéseket is felidézni. Ilyen volt a banki hitelmoratórium és a négy hónapra szóló tavaszi adó- és járulékmentesség bevezetése. A kormány már tavaly döntött a 13. havi nyugdíj visszaállításáról (az első összeg február elején érkezik meg az érintettekhez), emellett megnyújtották a lejáró gyes-, gyed-, gyet-jogosultságokat is. Tavasszal megtiltották a kilakoltatásokat és félmillió forintos soron kívüli juttatást kaptak az egészségügyi dolgozók, akiknek kétség kívül kulcsszerepe van a válság fő okát jelentő járvány megfékezésében. Adóelengedés ezután télen is volt, indult állami program a bérek támogatásra, de hozott döntést a kormány sok egyéb mellett ingyenes internetről és – áfaemelés helyett – célzott áfacsökkentésről is.

Nyílt beismerés

Dobrev Klára nyilatkozata mégsem ezek miatt nevezhető igazán érdekesnek. Eddig baloldali szereplő nemigen ismerte be ilyen nyíltan, hogy 2008-ban, 2009-ben valóban a kormányzati intézkedések löktek sok százezer embert a teljes kilátástalanságba, az anyagi ellehetetlenülésbe. S arról sem esett eddig szó, hogy ezt kizárólag az Európai Unió elvárására tették meg. Ez utóbbi egyébként annak nyílt beismerése is lehet, hogy a magyar érdeket azonnal háttérbe szorították, amikor a külső nyomás ezt kívánta meg.

Árulkodó lehet a Dobrev-interjú a jövőre nézve is. A politikus arról beszélt ugyanis, hogy az unió most már más politikát is megenged, vagyis immár másképpen lehet kezelni a válságot. Ez értelmezhető úgy is, hogy továbbra is az EU az igazodási pont, azaz a baloldaltól ezután sem lehet remélni a hazai érdek feltétlen érvényesítését.

magyarnemzet.hu
MTI Hírfelhasználó