Felesége interjúban leplezte le Gyurcsány Ferencet
Beismerő vallomásnak is beillő interjút adott a minap Dobrev Klára az ATV-nek. Gyurcsány Ferenc felesége elismerte: 2008–2009-ben a baloldali kormányok csak a bankokat és a gazdaságot mentették meg, az embereket nem. Közölte azt is, hogy ennek egyetlen oka volt: az unió nem engedett mást. Dobrev lényegében lerántotta a leplet arról, milyen szerepet vitt férje a rendszerváltozás utáni idők egyik legbrutálisabb megszorítás-sorozatában, de mondatai árulkodnak arról is, mit lehet remélni a jövőben a Gyurcsány–Dobrev vezette szivárványkoalíciótól.
2021. január 16. 09:51

A mostani kabinet válságkezelését, költségvetési politikáját értékelte volna csütörtökön az ATV stúdiójában Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció politikusa, ám a beszélgetésben végül nem Orbán Viktor kormányáról derültek ki súlyos, sőt lesújtó tények.

Gyurcsány Ferenc felesége először arról beszélt, hogy az állam most, a krízis idején nem segíti eléggé az embereket. Állításában semmi eredeti nem volt, rendszeresen hallani efféle megállapításokat a baloldalról, az interjú attól a ponttól vált érdekessé, amikor Dobrev Klára a 2008–2009-es válságról és annak kormányzati kezeléséről beszélt.

– Bizonyos értelemben megértettük a 2008–2009-es válságkezelés kudarcát, ahol sikerült megmenteni a bankokat, a gazdaságot, de nem sikerült megmenteni az embereket – fogalmazott az uniós képviselő, majd gyorsan kiderült, hogy állítása nem véletlenül kicsúszott, átgondolatlan közlés volt.

Részletesen kifejtette ugyanis, hogy 2008–2009-ben az Európai Unió nem engedte meg Magyarország akkori kormányának, hogy a megszorítások helyett más politikát folytasson. – Nem a magyar válságkezeléssel volt probléma egyedül, hanem az európaival – fogalmazott, majd azt részletezte, hogy jórészt az unió hibája vezetett a 2008–2009-es brutális visszaeséshez. – Az volt akkoriban az uralkodó nézet, hogy a költségvetést kell egyensúlyban tartani, s ha ez sikerül, minden rendben van – fogalmazott.

Most már könnyű nevetni. 2008–2009-ben főhetett Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc feje a válság miatt Fotó: archív/MTI

A beszélgetés egyik legérdekesebb része a végén következett el, amikor Gyurcsány Ferenc felesége arról beszélt: a múlt év végén az Orbán-kormány azért juttatott pénzt különféle beruházásokra, mert megijedt, hogy elveszíti a következő választást, és „még utoljára kipakolják a teljes kasszát”. – Ez nemcsak cinizmus, hanem bűncselekmény is lenne – jegyezte meg kissé fenyegetően. – Az elköltött pénzt vissza kell fizetni – tette hozzá.

Hozzátehető: utóbbi állítás igazával a magyar lakosság tisztában lehet, mégpedig nem kis részben a 2008–2009-es időszak miatt.

A brutalitás gazdaságpolitikája

Dobrev Klára nyilatkozata kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a 2008-as válság kezdetén Gyurcsány Ferencnek hívták a miniszterelnököt, őt 2009-ben Bajnai Gordon váltotta. Mivel a kormányfőcserét a baloldal saját maga intézte, s mivel ennek az erőnek azóta is Gyurcsány Ferenc az egyik legfontosabb szereplője, így az akkori kormányzati intézkedések politikai felelősségét Gyurcsány sehogyan sem háríthatja el magától.

Amikor az interjúban Dobrev a gazdaság 2008-as megmentéséről beszélt, bizonyára arra gondolt, hogy a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank gigantikus hitele révén Magyarország elkerülte az államcsődöt, ám – mint arra Dobrev helyesen utalt – a kölcsönt mindig vissza kell fizetni, ezt már az új, jobboldali kormány tette meg. Nyilatkozatában Gyurcsány feleségének abban is igaza volt, hogy a baloldali kormányok igen barátságosan bántak a bankokkal: a devizahitelek kivezetése az Orbán-kormányra maradt, ahogy az is, hogy kifizettesse a pénzintézetekkel az ügyfeleknek okozott károkat.

Nem lehet vitatkozni Dobrev azon állításával sem, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok nem mentették meg az embereket. Nem mentőöv ugyanis az ötszázalékos áfaemelés, a jövedéki adó növelése, a családi pótlék befagyasztása, a gyes hároméves időszakának kettőre csökkentése, a táppénz tízszázalékos megkurtítása, a 13. havi nyugdíj megszüntetése, a közszféra fizetéscsökkentése, a nyugdíjkorhatár megemelése és az országos, általános ingatlanadó bevezetése – 2008-ban, 2009-ben ilyen intézkedésekről született döntés.

Így működik a válságkezelés

A baloldali politikus kritikája kapcsán érdemes a mostani kormányzati intézkedéseket is felidézni. Ilyen volt a banki hitelmoratórium és a négy hónapra szóló tavaszi adó- és járulékmentesség bevezetése. A kormány már tavaly döntött a 13. havi nyugdíj visszaállításáról (az első összeg február elején érkezik meg az érintettekhez), emellett megnyújtották a lejáró gyes-, gyed-, gyet-jogosultságokat is. Tavasszal megtiltották a kilakoltatásokat és félmillió forintos soron kívüli juttatást kaptak az egészségügyi dolgozók, akiknek kétség kívül kulcsszerepe van a válság fő okát jelentő járvány megfékezésében. Adóelengedés ezután télen is volt, indult állami program a bérek támogatásra, de hozott döntést a kormány sok egyéb mellett ingyenes internetről és – áfaemelés helyett – célzott áfacsökkentésről is.

Nyílt beismerés

Dobrev Klára nyilatkozata mégsem ezek miatt nevezhető igazán érdekesnek. Eddig baloldali szereplő nemigen ismerte be ilyen nyíltan, hogy 2008-ban, 2009-ben valóban a kormányzati intézkedések löktek sok százezer embert a teljes kilátástalanságba, az anyagi ellehetetlenülésbe. S arról sem esett eddig szó, hogy ezt kizárólag az Európai Unió elvárására tették meg. Ez utóbbi egyébként annak nyílt beismerése is lehet, hogy a magyar érdeket azonnal háttérbe szorították, amikor a külső nyomás ezt kívánta meg.

Árulkodó lehet a Dobrev-interjú a jövőre nézve is. A politikus arról beszélt ugyanis, hogy az unió most már más politikát is megenged, vagyis immár másképpen lehet kezelni a válságot. Ez értelmezhető úgy is, hogy továbbra is az EU az igazodási pont, azaz a baloldaltól ezután sem lehet remélni a hazai érdek feltétlen érvényesítését.

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó