Erkölcsileg is elfogadhatatlan az EB álláspontja
Az EP szövegében nagyon cinikus és arcátlan megállapítások vannak. Például azzal akarják kiszúrni a szemünket, hogy az Európai Unió már romastratégiát és más intézkedéseket fogadott el, amelyek bizonyos kisebbségeket védtek, és ezzel nekünk meg kellene elégednünk.
2021. január 15. 18:06

Vincze Loránt szerint az EB indoklása arcátlan - Kép: rmdsz.ro

„Nagyon cinikus és arcátlan megállapítások” szerepelnek az Európai Bizottság (EB) által kiállított dokumentumban, amelyben kifejtik, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés (MSPI) nyomán nem indítványoznak új jogi aktusokat – mondta a Maszolnak Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke. Az EB indoklása szerint ugyanis a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása kielégíti a kezdeményezés céljait.

A Minority SafePack kezdeményezés ebben a formájában a végére ért, hiszen a jogalkotás elérése volt a cél, amit az EB egyértelműen elutasított. Ennek megfelelően kell továbblépni – mondta az RMDSZ-es EP-képviselő portálunknak.

„Az első lépésünk az lesz, hogy alaposan megvizsgáljuk az Európai Bizottság által kiadott huszonkét oldalas dokumentumot, amelyben nagyon cinikus és arcátlan megállapítások vannak. Például azzal akarják kiszúrni a szemünket, hogy az Európai Unió már romastratégiát és más intézkedéseket fogadott el, amelyek bizonyos kisebbségeket védtek, és ezzel nekünk meg kellene elégednünk. Ezeket a megállapításokat alaposan meg kell rágni, és az alapján kell kialakítanunk a további lépéseket” – részletezte Vincze Loránt. Vincze Loránt szerint az EB indoklása arcátlan 

Véleménye szerint ebben a helyzetben az a legszomorúbb, hogy az EB annak ellenére döntött úgy, hogy nem indít jogalkotást, hogy erre lehetősége lett volna. Megjegyezte: az európai bíróság az MSPI-vel kapcsolatos ügyben hozott két korábbi ítéletében kijelentette, hogy az Unió a nyelvi és kulturális sokszínűség érdekében intézkedéseket fogadhat el. „Elkeserítő, hogy nem a kompetencia hiányzott az Európai Bizottságból, hanem egyszerűen nem akart ebben a témában intézkedéseket elfogadni, ezért erkölcsileg is elfogadhatatlan az álláspontjuk.

A jogalkotás elérése volt a fő cél

Mint ismert, az MSPI célja az volt, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. Az Európai Bizottság szerint azonban az eredeti, 2013-as előterjesztés óta eltelt években számos olyan intézkedés született, amely megoldást az MSPI-ben megfogalmazott javaslatokra.

Vincze Loránt erre vonatkozóan kifejtette, hogy valóban sok pozitív fejlemény történt 2013 óta, de máig nem oldott meg az európai kisebbségek helyzete.

Hangsúlyozta, hogy az MSPI nem is azt célozta, hogy megoldódjanak a kisebbségi kérdések. Azt kérték ugyanis, hogy az Európai Unió lépjen fel a kisebbségek védelmében, és ennek érdekében fogadjon el intézkedéseket. Az EP-képviselő az eltelt időszakban meghozott, a kisebbségeket érintő pozitív döntések példájaként említette az audiovizuális direktívában az úgynevezett geo-blocking (földrajzi alapú korlátozás) területén hozott új szabályokat, ám figyelmeztetett, hogy ez csupán technikai jellegű kérdés volt.

Új lendülettel folytatódhat a munka

„Azokban a kérdésekben viszont, amelyeket mi felvetettünk, egyáltalán nem született megoldás. A kisebbségi közösségek a történelem folyamán sokszor megtapasztalták, hogy segítséget kértek, de elutasították őket, akár otthon, a szülőföldjükön, a tagállamokban, és most az Európai Bizottság is figyelmen kívül hagyta a hívásukat. Ez nem jelenti azt, hogy feladnánk a nyelvünket, a szülőföldet vagy a harcot. Hanem meg kell találnunk az új eszközöket, és az új lendületet, amellyel folytatódhat a munka” – nyomatékosította Vincze Loránt.

Kisebbségi szolidaritás

Meglátása szerint az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb értéke, hogy kisebbségi szolidaritást, magas szintű együttműködést alakítottak ki, amire korábban soha nem volt példa, ehhez pedig olyan támogatókat szereztek, amelyekkel néhány évvel ezelőtt nem rendelkeztek.

„Ha csak a Bundestag határozatára vagy más nemzetek, kormányok, régiók kiállására és az Európai Parlament háromnegyedes többségének a támogatására gondolunk, ezek korábban nem voltak adottak. Erre a sikerre – mert számunkra siker, amit elértünk – építenünk kell a jövőben. Nekünk igazunk van! Tudjuk, hogy amit tettünk, az jó a kisebbségeknek, a tagállamoknak és az Európai Uniónak. Az Európai Bizottság viszont még nem jutott el oda, hogy ezt maga is belássa” – összegzett Vincze Loránt.

  

maszol.ro
  • Visszataszító volt Márki-Zay legújabb kijelentése
    A legvisszataszítóbb ebben, hogy ő a fogyatékos szót negatív értelemben használta. Úgy, minthogyha az, hogy valaki így éli az életét, pejoratív dolog lenne, az emberi értékeinek a csökkentségét jelentené – kommentálta a Magyar Nemzet kérdésére a baloldal miniszterelnök-jelöltjének tegnapi kijelentését a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke.
  • Ismét igazolódott, a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök
    Az ellenzéki pártok próbálják csökkenteni a Márki-Zay Péter által okozott kárt azzal, hogy gyámság alá helyezik a kapitányt, ami azt is jelenti, hogy ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány a főnök – értékelte az elmúlt hetet a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus, aki kitért arra is, hogy miért lett kudarcos a baloldal nép­szavazási kezdeményezése, illetve a polgári kormánynak miért fontos a kultúra és a tudomány.
  • A többség szerint Orbán Viktor jobban képviseli az emberek érdekeit, mint Márki-Zay Péter
    Az országgyűlési választások – április harmadikára kitűzött – időpontjához közeledve egyre inkább felértékelődik a jobb- és baloldal által kínált jövőkép konfliktusának kérdése - mutat rá a Századvég legfrissebb elemzésében.
MTI Hírfelhasználó