Szent Korona – amikor újra hazatért a korábban elásott nemzeti ereklyénk
A Szent Korona első alkalommal 1205-ben hagyta el a Magyar Királyság területét. Ez év és a legutóbbi hazatérése (1978. január 6-án) közötti idő alatt összesen 135 éven át volt külföldön a nemzeti ereklye.
2021. január 6. 10:02

A Magyar Tudományos Akadémia honlapjára feltöltött cikk összegzi a Szent Korona történetének vizsgálatait, amiből kiolvashatjuk, hogy a korona tizenegy alkalommal volt külföldön.

A legutóbbi hazatérése 1978. január 6-án történt, a Szent Korona ugyanis a második világháború után Ausztriába, majd Németországba és végül az Amerikai Egyesült Államokba került.

Hogy került az Amerikai Egyesült Államok területére?

A második világháború végén, 1944 novemberében a szovjet front előrenyomulása miatt a koronaőrök november 7-én a budai királyi várból nyugati irányba menekítették ki a Szent Koronát. Veszprém és Kőszeg után 1945. márciusában került Ausztriába. Április 26-án a Salzburg mellett található Mattsee település területén egy benzines hordóba rejtve ásták el. Ezután került az amerikaiak kezébe, amikor július 25-én amerikai katonák rátaláltak.

Pajtás Ernő a Szent Korona ládájával Heidelbergben, 1945. augusztus 3. (Fotó: Wikipedia.org)

A korona útja az Egyesült Államokba nem volt mindennapi Augsburg, Heidelberg, Wiesbaden, Frankfurt, München, Bonn és Bremerhaven érintésével szállították az Amerikai Egyesült Államok területére, ahol 1953-tól a Fort Knox katonai támaszponton tárolták.

Az Egyesült Államok aranykészleteit őrző épület Fort Knoxban (Fotó: Wikipedia.org)

Az akkori hivatalos amerikai álláspont szerint a korona a magyar nemzet tulajdona, és az Egyesült Államok azt megőrzésre vette át, mivel a körülmények nem alkalmasak annak visszaadására. Rákosi Mátyás hatalomra kerülése, a magyar–amerikai kapcsolatok gyors megromlása után a korona visszaadásáról már szó sem lehetett.

A korona visszaszolgáltatása

A korona visszaszolgáltatása 1978-ban a hidegháború enyhülését jelezte.

Biztonsági kísérettel szállítja a Nemzeti Múzeum munkatársa a koronázási ékszereket tartalmazó ládát a Parlament folyosóján. A magyar államiság jelképe, a Szent Korona és a magyar koronázási ékszerek - a jogar, az országalma, a koronázási kard és a palást – 1978. január 5-én érkeztek haza az Amerikai Egyesült Államokból. Ünnepélyes átadásukra január 6-án a Parlament kupolacsarnokában kerül sor (Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Fényes Tamás)

A korona visszaszolgáltatásának eseményét hosszas tárgyalások előzték meg. A tárgyalások után Jimmy Carter elnöksége alatt került sor az átadásra.

Az amerikai fél csak igen komoly feltételek árán volt hajlandó átadni a koronázási jelvényeket.

Mivel a koronát a magyar népnek, és nem pedig az államhatalom képviselőinek szolgáltatták vissza, így Kádár János nem lehetett jelen az átadási ünnepségen. Továbbá kikötötték, hogy tilos a koronát Moszkvába szállítani, a korona a Magyar Nemzeti Múzeumban kapott helyet. Az amerikai visszaadás heves tiltakozást váltott ki a magyar emigrációban – hiszen ők is tudatában voltak, hogy „ahol a korona, ott az ország”.

A Szent Koronát az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Cyrus Vance adta át a Parlamentben Apró Antalnak, az Országgyűlés elnökének.

Budapest, 1978. január 6.: Apró Antal, az Országgyűlés elnöke jelképesen átveszi a koronát és a koronázási ékszereket Cyrus Vance amerikai külügyminiszter, az Amerikai Egyesült Államok elnökének személyes képviselőjétől a Parlament kupolacsarnokában. Az amerikai küldöttségnél lévő kordon előtt további díszvendégek: Cyrus Vance felesége és Philip Kaiser felesége (Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Vigovszki Ferenc)

Több mint negyven év távlatából nézve kijelenthetjük, hogy a Szent Korona visszatérése alapvetően járult hozzá a Kádár-rendszer megszűnéséhez.

Budapest, 1978. január 6.: Az Országház kupolacsarnokában ünnepélyes keretek között került sor a magyar korona és a koronázási ékszerek átadására. Az átadási ünnepségen a kormányőrök álltak díszőrséget (Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Vigovszki Ferenc)

A korona visszatérése után bő két évtizedig a Magyar Nemzeti Múzeumban volt kiállítva, majd 2000. január 1-jén a Parlament Kupolacsarnokába került, ahol a mai napig őrzik a koronaőrök.

Budapest, 1978. január 9.: A Szent Korona, az országalma, a koronázási kard és a jogar (Fotó: Nemzeti Fotótár/MTI/Ráfael Csaba)

hirado.hu
  • Szlávik: kedvező a 16-18 évesek oltási hajlandósága
    Kedvező, hogy sok 16-18 éves fiatal is hajlandó beoltatni magát a koronavírus ellen, hiszen ezzel ők is részei lesznek az "össznépi védettségnek" - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa a közmédiának szombaton.
  • Igazi ünnep a kulturális intézmények újbóli megnyitása
    Igazi ünnepnek nevezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára szombaton Lakiteleken azt, hogy a koronavírus-járvány enyhülésével újra megnyithatnak a magyarországi közművelődési és kulturális intézmények.
  • Csúfosan leszerepelt a baloldal a járvány alatt
    Csúfosan leszerepelt a baloldal a járvány alatt, kiderült, hogy ha baj van, nem lehet a baloldali pártokra számítani – erről is beszélt Orbán Viktor péntek reggel a rádióban. A WHO éppen egy hete mondta ki, hogy hatásos és biztonságos a Sinopharm vakcina, a baloldali politikusokat azonban a nemzetközi szakértők állásfoglalása sem győzte meg – hangzott el az M1 Híradójában.
MTI Hírfelhasználó