Gyurcsány a saját szövetségesei után az országot is bekebelezné
– Eseménydúsnak ígérkezik a 2021-es év belpolitikai szempontból – jelenti ki Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője lapunknak készített elemzésé­ben. Szerinte míg a balliberális pártok a partvonalról szemlélik majd a jövő évi választásra történő felkészülést, a gyurcsányi politikai gépezet még nagyobb fokozatra kapcsol a hatalom megszerzéséért.
2021. január 4. 15:48

A múlt esztendő – leginkább a koronavírus-járvány térhódítása miatt – különösen mozgalmas volt a hazai közéletben. A járványhelyzet és politikai aspektusai új kihívások elé állították a kormánypártokat és a baloldalt egyaránt. Annak kiindulópontjaként, hogy mi várható 2021-ben a magyar belpolitikában, Erdős Gergely leszögezi: a baloldal több mint tíz éve folyamatos lejtmenetben van. Ennek egyik legfőbb oka, hogy – miközben a kormánypártok által folytatott politika a legmeghatározóbb közéleti kérdésekben találkozik a magyar társadalom elvárásaival – az ellenzéki pártok nem tudtak olyan kézzelfogható politikai víziókkal, koncepciókkal előállni, amely a választópolgárok szélesebb rétegeinek szimpatikusak lettek volna. Az elemző szerint a problémát tovább árnyalja, hogy bizonyos közéleti témákban – például az illegális migráció megítélésében vagy Brüsszellel szemben a nemzetállami keretek megóvásában – kimondottan szembehelyezkedtek a saját választóik tekintélyes részének elvárásaival is.

Baloldali belviszályok

Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a baloldal az elmúlt tíz évben hiteles, karakteres politikusokat sem tudott felépíteni – mutat rá Erdős Gergely, aki úgy véli, ennek legszembetűnőbb jele az, hogy 2020-ra a balliberális erők felsorakoztak Gyurcsány Ferenc mögött, akinek az azóta is tartó belső válságukat köszönhetik. Bár több új baloldali formáció is megjelent – többek között az LMP, az azóta megszűnt Együtt, a Párbeszéd, valamint a Momentum –, amelyek ­eleinte kivétel nélkül a bukott kormányfővel szemben pozicionálták magukat, ám végül a balliberálisok egy évtized alatt Gyurcsánytól Gyurcsányig jutottak.

A 2014-es és 2018-as országgyűlési választások alkalmával szintén megfigyelhető volt, hogy a baloldal az ország ügyei helyett a saját hatalmi harcaival, belviszályaival volt elfoglalva. Ennek megfelelően kapacitásuk jelentős részét arra fordították, hogy a különböző indulási stratégiákkal, választástechnikai forgatókönyvekkel, továbbá egymás kiszorításával foglalkozzanak. Erdős Gergely szerint ennek fényében kevésbé meglepő, hogy az ellenzéki oldal az elmúlt években nem tudott változtatni össztámogatottságán, pusztán az egymás közti erőviszonyaik rendeződtek át, amely folyamat legfőbb nyertese Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció lett.

Az elemző felhívja a figyelmet arra, hogy ilyen előzmények tükrében feltételezhető, hogy a balliberális tömb soha vissza nem térő politikai lehetőséget látott a koronavírus-járvány terjedésében. Valószínűsíthető, hogy a baloldali pártok Gyurcsány Ferenc vezetésével azzal kalkuláltak, hogy a járvány által előidézett egészségügyi és gazdasági nehézségek erodálják a kormánypártok támogatottságát, utat nyitva ezzel az ellenzék megerősödésének. Ugyanakkor sem a magyar egészségügy, sem a gazdaság nem omlott össze, épp ellenkezőleg: Magyarország mind a koronavírus első, tavaszi hulláma idején, mind napjainkban az eredményesen védekező országok közé tartozott, illetve tartozik. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a Gyurcsány vezette baloldal álhírek, kamu­videók, továbbá megtévesztő vélemények terjesztésével igyekezett aláásni a hatékony védekezésbe vetett közbizalmat, bizonyítva ezzel, hogy a remélt politikai haszon megszerzése fontosabb számukra, mint Magyarország helytállása a járványhelyzetben – emlékeztet Erdős Gergely.

Brüsszellel összefogva

Fontos kiemelni, hogy a koronavírus elleni vakcinának köszönhetően lehetőség nyílik arra, hogy az élet visszatérjen a korábban megszokott kerékvágásba. Azonban azt is látnunk kell, hogy a vírus által előidézett negatív következmények – különösen a gazdasági kihívások – még évekig velünk lesznek, ezek kezelése pedig felelős politizálást kíván – mutat rá az elemző, aki szerint előre borítékolható, hogy a baloldal, saját politikai játszmáit szem előtt tartva, az emberéletek és a munkahelyek védelme helyett a nemzeti kormány támadását fogja elsődleges célkitűzésnek tekinteni. Ezt az állítást az a tény is előre jelzi, hogy a balliberális erők az elmúlt hetekben intenzív lobbitevékenységet folytattak azért, hogy Brüsszel a járványhelyzet ellenére jogállamisági álcába bújtatott politikai büntető feltételekhez kösse a gazdasági segítséget. E próbálkozásuk ugyan az amerikai milliárdos, Soros György szerint is kudarcot vallott, de feltételezhető, hogy a balliberális tömb az elkövetkezendő időszakban is hasonló – az ország érdekeit másodlagosnak tekintő – irányvonalat kíván majd követni.

Arra is számítani kell, hogy a Demokratikus Koalíció égisze alatt egyesülő baloldal továbbra is jelentős anyagi, esetleg szakmai segítséget kap brüsszeli és egyéb külföldi szövetségeseitől Magyarország lejáratása érdekében – véli Erdős Gergely. Mint írja, hazánk nemzeti kormányának tevékenysége (leginkább az illegális migráció, illetve a nyílt társadalom ideológiájához köthető egyéb elemek elutasítása miatt) ugyanis kivívta a brüsszeli elit és bizonyos, akár harmadik országbeli, külső szereplők haragját, így a szóban forgó erők természetes szövetségest látnak Gyurcsány Ferencben és partnereiben. Természetesen ennek megfelelően célszerű értelmezni a szocialisták európai pártcsaládja által nyújtott több tíz milliós támogatást Dobrev Klárának – jegyzi meg az elemző.

Kritika nélkül

A következő évben szintén kulcskérdés lesz az ellenzéki erőviszonyok további alakulása, amelyet várhatóan a két legerősebb baloldali párt, a Demokratikus Koalíció és a Momentum párharca fog a leginkább meghatározni. Fontos kihangsúlyozni, hogy egyebek mellett a Jobbik balliberális szatellitpárttá válása, a szocialista és momentumos politikusok DK-hoz történő átcsábítása, a Dobrev Klárához érkező brüsszeli milliók ténye, valamint Karácsony Gergely egyetlen párbeszédes helyettesének távozása mind-mind olyan esemény, amelyek direkt vagy indirekt módon Gyurcsány Ferenc malmára hajtották a vizet, elősegítve ezzel a volt kormányfő helyzetének megszilárdulását – fejti ki Erdős. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az előző két országgyűlési választás alkalmával is végső soron Gyurcsány akarata érvényesült az ellenzéki összefogás mikéntje kapcsán (2014-ben a DK pártolta, 2018-ban viszont ellenezte a közös baloldali indulást), amely baljós jel lehet a Momentum, valamint a kisebb balliberális pártok számára. Továbbá a DK-nak kiépített országos infrastruktúrája van, valamint a párt aktivistái és szavazói érezhetően motiváltabbak, elkötelezettebbek más baloldali pártok tagságánál, illetve szavazóbázisánál. Erdős Gergely szerint ezenfelül minden jel arra utal, hogy Gyurcsány Ferenc folytatni kívánja a 2019-es euró­pai parlamenti választások idején már alkalmazott stratégiáját, miszerint a saját, magas elutasítottságú személye helyett Dobrev Klárát helyezi előtérbe, megszólítva ezzel olyan kormánykritikus szavazókat is, akik a volt kormányfővel sem szimpatizálnak. Az már más kérdés, hogy Dobrev kritika nélkül átveszi Gyurcsány Ferenc politikai agendáját, így a kettejük közti különbség pusztán látszólagos – teszi hozzá az elemző.

Csapdába csalva

Látható tehát, hogy Gyurcsány relatíve kényelmes pozícióból vághat neki az elkövetkezendő időszak baloldali belharcainak, azonban kérdés, hogy a Momentum mit fog tudni felmutatni 2021-ben. Bár Fekete-Győr András pártja a megalakulásakor politikai generációváltást hirdetett, és mereven elhatárolta magát az általuk csak „XX. századi” pártnak nevezett DK-tól, illetve MSZP-től, ezzel szemben napjainkban már eldöntött tény, hogy a Momentum közös listán indul Gyurcsány Ferenccel. Ez a fejlemény legrégebbi szimpatizánsaik, továbbá a 2019-es EP-választásokon kialakult szavazóbázisuk akár tekintélyes részét is eltántoríthatja a párt támogatásától. Erdős szerint további nehézséget jelenthet a Momentumnak, hogy vidéki lefedettségük – főleg a kisebb településeken – gyérnek tekinthető, ami mind a baloldali előválasztások, mind a 2022-es voksolás alkalmával komoly mozgósítási problémákat okozhat. Ezzel párhuzamosan annak a veszélye is fennáll, hogy Gyurcsány Ferenc – a több évtizedes politikai rutinjával – a választásokat megelőzően valamilyen csapdát állít a politikában többnyire járatlan momentumos vezetőknek, akik az elmúlt években egyébként sem tudtak ellenállni az exkormányfő halálos ölelésének.

A DK-n és a Momentumon kívül vélhetően egyedül a szocialistáknak lesz beleszólása az ellenzéki politikai viszonyok jövőbeli alakításába, hiszen a pártnak értékelhető országos infrastruktúrája, valamint néhány helyben ismert és a baloldali szavazók körében relatíve népszerű politikusa is van, igaz, már 2019-ben is pusztán a Párbeszédtől „kölcsönvett” Karácsony Gergely győzelme akadályozta meg a teljes széthullásukat – hangsúlyozza az elemző. Valószínűsíthető, hogy a többi balliberális párt pusztán a partvonalról szemlélheti a választásokra történő felkészülés eseményeit, néhány befutó listás hely és az ellenzék számára kedvezőbb körzet elnyerésében bizakodva – állapítja meg a Századvég elemzője.

Hatékony válságkezelés

A Fidesz–KDNP helyzete – a balliberális erőkhöz viszonyítva – gyökeresen eltérő képet mutat. A kormánypártoknak 2021-ben a legnagyobb kihívást vélhetően az fogja jelenteni, hogy olyan politikát folytassanak, amely a továbbiakban is lehetővé teszi Magyarország számára a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági nehézségek eredményes kezelését, az emberéletek és a munkahelyek védelmét – jelenti ki Erdős. A hatékony válságkezelés politikai következménye az lehet, hogy a kormányerők elnyerhetik a – szilárd pártkötődéssel nem rendelkező – bizonytalan szavazók egy részének szimpátiáját, meglévő szavazóbázisuk megszilárdítása mellett. Az elemző megjegyzi, hogy a baloldali tömbbel szemben a jobboldal nem megosztott, nem sújtják belső konfliktusok, így a kormánypártok – a belharcok és a különböző hatalmi játszmák helyett – az elkövetkezendő időszakban is az érdemi politizálásra, az ország irányítására koncentrálhatnak. Mindezek fényében valószínűsíthető, hogy a Fidesz–KDNP 2021-ben is képes lesz megőrizni vezető szerepét a politikai térben, így stabil pozícióból várhatja a következő országgyűlési választást.


Összefoglalva megállapítható, hogy ez az év politikai szempontból a tavalyihoz hasonlóan eseménydúsnak ígérkezik.

A koronavírus-helyzet kezelése mellett egyre hangsúlyosabbá válik majd a közelgő országgyűlési választásokra történő felkészülés, melynek előreláthatólag velejárója lesz a baloldali erők közti konfliktusok felszínre kerülése is. Számítanunk kell tehát arra, hogy a gyurcsányi hatalmi gépezet még nagyobb fokozatra kapcsolva fogja nemzetközi fórumok előtt támadni Magyarországot, miközben saját szövetségesei kárára menetel a hatalom megszerzése felé – zárja a Századvég elemzője.


 
Századvég - MNO
  • A vallási turizmus a teljes embert megszólítja
    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóját megszólítja, testi, szellemi és lelki összetettségében.
  • Iskolai agresszió
    Az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési és egészségügyi szakterülete, együttműködve a Magyar Diáksportszövetséggel, a pedagógusok lelki egészségvédelmét célul kitűző programot valósít meg.
  • Atomenergia nélkül nincs zöld jövő és alacsony rezsi
    A magyar kormány célja, hogy olyan, a kor legszigorúbb elvárásainak megfelelő, kiváló műszaki színvonalú, biztonságosan működő két új blokk épüljön fel Pakson, amely évtizedeken át hozzá tud járulni Magyarország szén-dioxid-mentes villamosenergia-ellátásához - fejtette ki Süli János a Planet 2021 tanácskozáson.
MTI Hírfelhasználó