Tisztelni, becsülni kell a magyar embereket
Emlékezzen, milyen nagy cirkusz volt a nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Mi kerüljön bele, mi kerüljön ki belőle. Főleg az irodalom és a történelem körül izzott a feszültség. Kis lépésekkel kell elfogadtatni az emberekkel a magyar kultúra tiszteletét. Bizonyos körökben nincs meg a magyar kultúra tisztelete. Nagyon nehéz ezeket a gátakat áttörni. De előbb-utóbb sikerülni fog.
2020. december 29. 12:51

„Lehet látni, az Orbán kormány politikájában minden a családokra fókuszál, nagy vívmányokat sikerült már eddig is elérni, mint a négygyerekes édesanyák teljes SZJA mentességét, a nagyszülői GYED-et. Aktív nagyszülőként is úgy véli, a nagymamák, nagypapák szerepe kulcskérdés a mai családokban, a nagyszülőkkel való kapcsolat az unokák számára is kiemelten fontos” – mondta Földi László ceglédi politikus, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője. Őt kérdezte a Gondola.

- Képviselő úr, „Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget” – mondta Kossuth Lajos. A szabadságharc vezetőjét miért fontos a ceglédi fiatalok – és nemcsak a ceglédiek – elé magasítani?

- Szeretek az emberek szemébe nézni. És ezt elvárom másoktól is. Az őszinteséget sokra tartom. Ennélfogva a képmutatást elutasítom. Igyekszem úgy élni, hogy őszintén tudjak az emberek szemébe nézni, és nekem édesapám annak idején azt mondta, hogy kisfiam, ha kezet fogsz valakivel valamire, akkor ha az ég leszakad, az akkor is úgy legyen. A jövő nemzedékeinek is a tisztesség kulcskérdés kell, hogy legyen.

Kossuth Cegléden

- Amit a kézfogásról mondott, azzal nemcsak Kossuthtal, hanem Széchenyivel is megegyezik, mert a Legnagyobb Magyar azt írta: a hitelrül szólok, s ami belőle foly: a becsületrül, az adott szó szentségirül, a cselekedetek egyenességirül. Az adott szó szentségét ő még talán kézfogás nélkül is szentségnek tartotta.

- Én Széchenyit nagyon szeretem. Széchenyi szavai példaként szolgálnak a ma nemzedékének és remélem, hogy a jövő nemzedékének is.

- A Kinizsi Pál Gimnáziumban mely tanárok ébresztették fel Önben a vonzalmat a földrajz és a biológia iránt?

- Két tanárnőt említek meg: Dóka Jánosné igazgatónő, ő volt a biológiatanár. Lőrincz Andrásné tanárnő pedig a földrajzot tanította. Mind a ketten kimagasló tanáregyéniségek voltak. A diákban benne volt, hogy szeretne olyan lenni, mint amilyenek ők.

- Nyíregyháza, ahol a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán pallérozta elméjét, miért jelentett szellemi fordulatot Önnek?

- A családban én vagyok az első diplomás gyerek. Nekem nagy megtiszteltetés, és nagy öröm volt, hogy főiskolára járhatok. Kiváló tanáregyéniségekkel találkoztam Nyíregyházán is. A teljesség igénye nélkül például Durucz Pista bácsi. Ő volt az állattani tanszék vezetője. Vagy Fisnyák Sándor tanár úr, a földrajz tanszék vezetője. Vagy Paál Miklós tanár úr, aki a növénytani tanszék vezetője volt. Sok nagy emberrel, nagy tudású tanárral találkozhattam. Számomra felemelő dolog volt.

- A tápiószelei bő évtized mihez kínálta a fölkészülés lehetőségét?

 

A Blaskovich Múzeum Tápiószelén

- Véletlenül kerültünk Tápiószelére. Amikor összeházasodtunk, ott hirdettek tanári állást, szolgálati lakással. Megpályáztuk és sikerült elnyerni a két állást. A felségem tanítónő. Mind a ketten ott jutottunk álláshoz. Akkor még Tápiószele falu volt hivatalosan. Most város már, tíz éve talán. Nagyon sok jó, szókimondó, egyszerű, becsületes emberrel találkoztam. A kollégáim is ilyenek voltak hála Istennek. A gyerekek szeretetét, a tanításban megtalálni az örömöt, ezt ott el tudtam sajátítani abban a bő tíz évben. Nagyon jó volt ott tanítani.

- A politikai jövőhöz miben jelentett pluszt ez az időszak?

- A politikához annyi pluszt jelentett ez a falusi évtized, hogy rögzítette bennem: hinned kell abban, amit csinálsz. Hinned kell abban, hogy jót akarsz tenni. Hinned kell az emberekben.

- Hogyan ismerte föl, hogy 1993-tól, amikor idehaza az SZDSZ folytatott mind a kereszténységgel, mind a nemzettel szemben harsányul barátságtalan politikát, Önnek a ceglédi Mészáros Lőrinc Katolikus Általános Iskola igazgatóhelyetteseként kell a bőszült posztkommunisták ellen, a haza érdekében tevékenykednie?

- Még 1993-ban Kiszel Mihály plébános úr keresett meg engem, hogy igazgató kell induló iskolájához. Ez átvett iskola volt. Az épületet 1948-ban államosították, elvették az egyháztól.

 

Archív kép a ceglédi katolikus iskoláról

És ezt szőröstül-bőröstül visszavettük. Átvettük 1083 gyerekkel 85 tanerővel. Az első időszak nem volt egyszerű. A későbbiek sem nyilván. De akkor még fiatal voltam. És az energia vitt. Az, hogy kialakíthatunk a kollégákkal, szőlőkkel, gyerekekkel egy egyházi iskolát, ez átsegített mindenen. Hiába volt az SZDSZ-es hisztéria meg egyebek, a kommunista hisztéria 1994 után, amikor visszajöttek Hornék. Sok üzdelemmel, de talpon maradt az intézmény, és ma is prosperál hála Istennek.

- Az iskolaigazgatóként végzett bő évtizedes munkáját miért érzi nemcsak eredményesnek, hanem sikeresnek is?

- Eredménynek tartom mindenképpen a tízéves igazgatói pályafutást. Sikerült az iskolát megerősíteni. Jó vágányra helyezni. Ez eredmény mindenféleképpen. És az, hogy az egyházi iskolát elfogadta a város, ez is eredmény. Ebben az egészben sikernek érzem azt, hogy kibontakozhattam. Alkothattam. És az alkotás öröme mindenképp siker.

- A rendszerváltoztató kísérlet kezdete után Ön hét évig a Pest Megyei Önkormányzat Ifjúsági és Sport Bizottságot vezette. Mennyire látta át, hogy abban az időszakban miért volt reménytelen a magyar futball helyzete?

- Ez nagyon költői kérdés. A rendszerváltozással megszűnt a gazdasági háttér az egyesületek mögött. A szocialista időszakban különböző vállalatok futtattak csapatokat. Anyagilag mögöttük álltak. A gyárak bezárását követően a gazdasági háttér összeomlott. Újra kellett mindent építeni. Ezt kellett tenni a sportban is. Ez ahhoz vezetett, hogy a futball akkor alacsony szinten vergődjön.

- De hatott-e valamilyen szellemi rombolás is? Arra gondolok, hogy amikor a magyar válogatott először játszott a koronás címeres mezben, akkor idegenben kettő-nullra legyőzte a spanyol válogatottat Spanyolországban, és ez volt az első alkalom, hogy megverjük a spanyolokat. Ez nagyon jó indulás volt, utána azonban a mélyrepülés következett. Miért?

- Erre a felvetésre nem tudok pontos magyarázatot adni. Nem tudom, milyen pszichikai, lelki tényezők vezettek a mélypontra. Nem tudom, mi minden rombolta a szakosztályokban dolgozókat. Valószínűleg az edzőkkel is volt probléma. Az is nehézséget jelenthetett, hogy új emberek kerültek bizonyos sportegyesületek élére, és ezek nem mindegyike volt alkalmas. Ez sokat árthatott.

- 2006 őszén Önt Cegléd városa polgármesterré választotta. Ez már nemcsak eredmény, hanem siker is. Hogyan érte el?

 

A ceglédi városháza

- 2005-ben, amikor a Fideszben új struktúra alakult ki, a választókerületi rendszer, akkor engem Pest megye 15-ös számú választókerületi elnökévé nevezett ki Orbán Viktor pártelnök. 2006-ban indultam parlamenti választáson, kikaptam 99 szavazattal az akkori MSZP-s jelölttől. Akkor még kétfordulós volt a választás. Fél év volt az őszi helyhatósági választásokig. És azzal, hogy jómagam mint iskolaigazgató ismert voltam a városban, majd mint
képviselőjelölt még nagyobb ismertséget szereztem, ez magával hozta az én polgármesteri indulásomat. Érdekes dolog volt ez akkor. Mert hárman indultunk a polgármesterségért. Soós János, aki elődöm volt ezen a poszton. Csáky András, aki parlamenti képviselő is volt, MDF-es. És én. Azt gondolták, hogy a két jobboldali gondolkodású ember majd megosztja a jobboldali szavazókat, és Soós János, mint független, de MSZP-s támogatással induló jelölt behúzza a többséget. Hála Istennek nem ez történt. Én nyertem több mint 2600 szavazattal. Ez új helyzet volt az életemben. Kihívást jelentett, hogy nem vagyok echte, tősgyökeres ceglédi, abonyi vagyok. Épp azért nagy alázattal éltem át, hogy a választási győzelem sikerült. Nyolc évig voltam polgármestere a városnak. A feladattal, a pozícióval, az itt élő több mint 35 ezer emberrel gyakorolt tisztességes hozzáállásom, alázatom hozzájárult ahhoz, hogy egyenesbe kerüljön a település. Amikor átvettem a posztot, a város több mint ötmilliárd forintos adósság alatt nyögött. Nagyon nehéz volt az első négy év 2006-tól 2010-ig. De jó volt, mert szeretem a várost. Sok jó ember, sok tiszta tekintetű ember él ebben a városban. Értük tenni jó volt.

- Eddig háromszor is országgyűlési képviselővé választották. Mennyire tárható fel az a politikai fortély, amellyel ezt sikerült elérnie?

 

Földi László, a kerteszténydemokrata politkus

- Nincs ebben semmi fortély. A legfontosabb az, hogy az emberek között kell lenni. És az emberek gondjait, terveit figyelembe venni. Kell hozzá empatikus készség, hogy kölcsönösen elfogadjuk egymást. Az a munka, amit elvégeztünk 2010 óta, összedolgozva a kormánnyal, sok fontos megvalósulást hozott a választókerületben. Ez a munka vezethetett oda, hogy háromszor sikerült megnyernem az egyéni képviselői mandátumot.

- Valószínűleg élete legfontosabb sikere, hogy négy gyerek édesapja, és nagyapa is. A család mennyire adott energiát a küzdelmes politikai pályafutáshoz?

- Elsősorban a feleségem volt az, aki, miközben én végeztem a politikai feladatokat polgármesterként, majd képviselőként, ő a család terheit viselte. Ha ők nem állnának mellettem, akkor nem lehetnék sikeres politikus. A család meghatározó.

- Ön nagy vívmánynak tartja mind a négygyerekes édesanyák teljes SZJA mentességét, mind a nagyszülői GYED-et. Az Orbán-kormány sok gazdasági fejlesztést hozott, hogy elérje a demográfiai fordulatot: a népesség egészséges gyarapodását. Egy valamit azonban az eltelt három évtizedben – és előtte, az „OTP-gyerekekkel” kísérletező Lázár-kormány sem – nem kísérelt meg egyetlen kabinet sem. Azt, hogy elérje: Magyarországon a magyar kultúra legyen az első számú kultúra. A magyar adófizetők pénzét a magyar kultúra gazdagítására költsük. Mi kell ahhoz, hogy ezt is elérjük?

- Ez elég bonyolult szituáció. Emlékezzen, milyen nagy cirkusz volt a nemzeti alaptantervvel kapcsolatban. Mi kerüljön bele, mi kerüljön ki belőle. Főleg az irodalom és a történelem körül izzott a feszültség. Milyen kötelező olvasmányok legyenek – ez komoly vitát keltett. Például: a ballada mint irodalmi műfaj. „Ne határozzuk meg, hogy Arany János balladái legyenek a tananyagban.” Még az is előfordulhatott volna, hogy egy magyartanár Villont tanította volna, és Arany Jánosról a magyar gyerek nem is hall az iskolában. Ez nagyon nehéz dolog. Nagyon nehéz kérdés. Huszárvágással nem lehet haladni. Kis lépésekkel kell elfogadtatni az emberekkel a magyar kultúra tiszteletét. Bizonyos körökben nincs meg a magyar kultúra tisztelete. Nagyon nehéz ezeket a gátakat áttörni. De előbb-utóbb sikerülni fog. A magyar tradíciónak kell az első helyen lennie.

- Reményik Sándor írta, hogy ne hagyjátok a templomot, s az iskolát. Ő ezt elsősorban az erdélyi magyaroknak írta…

- Mindenkire vonatkozik ez. Az összmagyarságra.

- Erdélyben ehhez több bátorság kell, mint Belső-Magyarországon. És mégis, mintha errefelé deficites lenne a bátorság.

- Abszolút mértékben az. Mert nagyon szekularizálódott a világ. És a liberális politika nagy agymosást végez.

- Nyugat-Európából nemzetellenes propaganda ömlik az országra, és a parlamentben a magyar adófizetők pénzéből dúsgazdagon élő ellenzéki képviselők partnerek a magyarellenességben. Ön mit tesz azért, hogy 2022-ben a nemzeti kormány megőrizze, sőt növelje törvényhozási többségét?

- Világméretű harcban vagyunk. Nemcsak a vírussal kapcsolatban. Hanem az a liberális, nemzetek nélküli társadalmat akaró irányzat, amely évtizedek óta rombol, most összeállt. Összehangoltan támadnak akár Brüsszelben, akár máshol. Nézze meg, Brüsszelből pénzelik ezeket a kvázi civil szervezeteket, amelyeknek az a feladata, hogy lazítsa a magyar erkölcsöket, rombolja a nemzettudatot, pusztítsa azt, amit ezeregyszáz éve felhalmoztunk tudásban, művészetben. Jómagam szerény lehetőségeimmel azt tudom tenni, hogy igyekszem elősegíteni, hogy a választókerület gyarapodjon. Másrészt: az emberekkel beszélgetni. Tisztelni a magyar embereket, ez a legfontosabb. Becsülni, amit elértünk az eltelt tíz évben, és ezt tudatosítani az emberekben.

- Mit hoz a jövő?

Magyarság, kereszténység, európaiság

- Visszatérünk az elemi értékekhez. A család értékéhez. A kultúra becsületéhez. Vannak szép eredményeink. És én hiszem, hogy a jövő Magyarországa, a jövő Európája – a nemzetek Európája – fejlődik, és ebben a fejlődésben a magyar emberek nagyon pozitív szerepet fognak betölteni.
 

gondola
  • Szlávik: kedvező a 16-18 évesek oltási hajlandósága
    Kedvező, hogy sok 16-18 éves fiatal is hajlandó beoltatni magát a koronavírus ellen, hiszen ezzel ők is részei lesznek az "össznépi védettségnek" - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa a közmédiának szombaton.
  • Igazi ünnep a kulturális intézmények újbóli megnyitása
    Igazi ünnepnek nevezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkára szombaton Lakiteleken azt, hogy a koronavírus-járvány enyhülésével újra megnyithatnak a magyarországi közművelődési és kulturális intézmények.
  • Csúfosan leszerepelt a baloldal a járvány alatt
    Csúfosan leszerepelt a baloldal a járvány alatt, kiderült, hogy ha baj van, nem lehet a baloldali pártokra számítani – erről is beszélt Orbán Viktor péntek reggel a rádióban. A WHO éppen egy hete mondta ki, hogy hatásos és biztonságos a Sinopharm vakcina, a baloldali politikusokat azonban a nemzetközi szakértők állásfoglalása sem győzte meg – hangzott el az M1 Híradójában.
MTI Hírfelhasználó