Megújulhat a Mátyás-templom szomszédságában álló épület
Új szakaszához ért a királyi pénzügyminisztérium épületének helyreállítása. Íme a látványtervek.
2020. december 28. 21:51

Kiírták a soron következő közbeszerzési eljárást a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori székházának helyreállítására. A budai Várban, a Mátyás-templom szomszédságában álló, egykor pompás, az ezredfordulóra viszont igen leromlott állagúvá vált műemlék épületet az értékőrzés jegyében rehabilitálják, de az egyik belső udvaron a kortárs építészet is megjelenik. A hiteles homlokzat- és tetőrekonstrukció munkálatai jól haladnak, miközben az irodaszárny egy új, kívülről nem látható tömbbel bővül. A Pénzügyminisztérium a tervek szerint 2023-ban költözhet a Várba.

A budai Vár évtizedekkel ezelőtt lerombolt, megcsonkított, elhanyagolt épületei között található a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori épülete is, amely igen előkelő helyen, a Várnegyed központjában, a Szentháromság téren, a Mátyás-templom szomszédságában található. Az 1904-ben épült, de az ezredfordulóra lepusztult műszaki állapotúvá vált székház megmentése az előkészítő munkálatokkal már évekkel ezelőtt megkezdődött, és a rekonstrukció most új szakaszába lép.

A felújítás pillanatnyi állásáról a munkálatokat irányító PM-Tér6 Nonprofit Kft. nyáron kinevezett vezérigazgatóját kérdeztük. Halmai Zoltántól megtudtuk: a végéhez közeledik a jókora épületegyüttes teljes födémcseréje és az utólagos vízszigetelés, a különböző bontások pedig lényegében befejeződtek. A rekonstrukció most látványos részénél tart, zajlik ugyanis a tetőszerkezet felújítása, miközben a Szentháromság téri főhomlokzaton is dolgoznak. Ugyanakkor – mint a vezérigazgatótól megtudtuk – fontos, kívülről nem látható átalakítások is folynak.

A belső udvarban ugyanis hozzáfogtak egy teljesen új irodatömb alapozásához. Ennek indokairól szólva Halmai Zoltán elmondta: az utólagos hozzáépítések és az irattár tömbjének – utóbbi esetében kényszerű – elbontása után az irodaterület bővítése egyszerre vált szükségessé és lehetségessé. A nagy üvegfelületekkel borított, szinte áttetsző épületrész terveit neves építészekből álló tervzsűri több körben véleményezte.

A látványterveket bemutatva a vezérigazgató hozzátette: az új irodarész kellő távolságot tart a régi épülettől. – A két épület között kialakuló, üveggel fedett, nagy belmagasságú tér jön létre, amelyet lépcsők és hidak szelnek majd át, melyek régi és új között teremtenek funkcionális és szimbolikus kapcsolatot – magyarázta Halmai Zoltán. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy mindez az épület külső megjelenését nem érinti, tehát a városképet semmilyen módon nem befolyásolja. Megmarad a belső udvar átriuma, ugyanakkor 4200 négyzetméterrel nő a hasznos irodaterület, és itt kap helyet a teljes épületegyüttes gépészete, parkolója, kerékpártárolója, illetve irattára is. S az sem mellékes, hogy a zöldterületet az eddigi csaknem duplájára növelik.

A királyi pénzügyminisztérium homlokzata. A kép 1936-ban készült, a körmenet idején Fotó: Fortepan

A vezérigazgatót a sajtóban megjelent kritikákról is megkérdeztük. Halmai Zoltán elsőként arra tért ki, hogy nem jelent-e majd túl nagy terhelést a Várnegyednek az itt működő minisztérium.

– A tárca ideköltözése miatt aggodalmaskodók nem veszik figyelembe, hogy a hetvenes években volt olyan időszak, amikor 1200 diák lakott az akkor kollégiumként használt épületben. Ennél jóval kisebb létszám dolgozik majd a minisztériumban – fogalmazott a beruházás vezetője. – Ráadásul – jegyezte meg – az új irodarész alatt lesz hely a hivatali gépkocsik számára, így nem romlanak majd a környéken lakók parkolási lehetőségei sem.

 

Megkérdeztük a vezérigazgatót a költségek alakulásáról is. Halmai Zoltán közölte: a fejlesztésre eddig mintegy 8,5 milliárd forintot költöttek el. – Ez az összeg fedezte az előkészítő munkákat, így például az épületegyüttes tisztító bontását, a hozzáépítések és az irattár elbontását, a minden szintet érintő teljes födémcserét, szerkezeti megerősítéseket, az alagsor utólagos külső és belső vízszigetelését, az engedélyes tervek és a rekonstrukciós tervek elkészítését. – A beruházás teljes költségéről a most induló közbeszerzések eredményének ismeretében lehet majd megbízható becslést adni – fogalmazott a cégvezető.

Mint megtudtuk, hétfőn megjelent az ajánlati felhívás a mérnök-lebonyolító és műszaki ellenőri teendőkre, és hamarosan megjelenhet a kiviteli tervek elkészítésére, a kivitelezésre is.

A vezérigazgató végezetül hozzátette: a nagyberuházások bevett megoldását – az úgynevezett design & build eljárást – alkalmazzák a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori székházának rekonstrukciójakor, ez garantálhatja a műemléki felújításoknál elkerülhetetlen, váratlan helyzetek megoldását, miközben gyorsítja a megvalósítást is. A tervek szerint 2023-ban a Pénzügyminisztérium egy teljesen felújított épületbe költözhet be.

Íme a látványtervek:

És az építkezés:

Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

magyarnemzet.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A woke imperializmus meleg fogadtatása
    Ha az embereknek meg lehet tiltani, hogy valakit a számukra ismerős néven említsenek, az arra utal, hogy a woke ideológia terjesztői már nem is palástolják autoriter hajlamaikat. Az ilyen gyakorlat a legrosszabb középkori igazságszolgáltatási szokásokra emlékeztet – írja Frank Füredi.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
MTI Hírfelhasználó