Megújulhat a Mátyás-templom szomszédságában álló épület
Új szakaszához ért a királyi pénzügyminisztérium épületének helyreállítása. Íme a látványtervek.
2020. december 28. 21:51

Kiírták a soron következő közbeszerzési eljárást a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori székházának helyreállítására. A budai Várban, a Mátyás-templom szomszédságában álló, egykor pompás, az ezredfordulóra viszont igen leromlott állagúvá vált műemlék épületet az értékőrzés jegyében rehabilitálják, de az egyik belső udvaron a kortárs építészet is megjelenik. A hiteles homlokzat- és tetőrekonstrukció munkálatai jól haladnak, miközben az irodaszárny egy új, kívülről nem látható tömbbel bővül. A Pénzügyminisztérium a tervek szerint 2023-ban költözhet a Várba.

A budai Vár évtizedekkel ezelőtt lerombolt, megcsonkított, elhanyagolt épületei között található a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori épülete is, amely igen előkelő helyen, a Várnegyed központjában, a Szentháromság téren, a Mátyás-templom szomszédságában található. Az 1904-ben épült, de az ezredfordulóra lepusztult műszaki állapotúvá vált székház megmentése az előkészítő munkálatokkal már évekkel ezelőtt megkezdődött, és a rekonstrukció most új szakaszába lép.

A felújítás pillanatnyi állásáról a munkálatokat irányító PM-Tér6 Nonprofit Kft. nyáron kinevezett vezérigazgatóját kérdeztük. Halmai Zoltántól megtudtuk: a végéhez közeledik a jókora épületegyüttes teljes födémcseréje és az utólagos vízszigetelés, a különböző bontások pedig lényegében befejeződtek. A rekonstrukció most látványos részénél tart, zajlik ugyanis a tetőszerkezet felújítása, miközben a Szentháromság téri főhomlokzaton is dolgoznak. Ugyanakkor – mint a vezérigazgatótól megtudtuk – fontos, kívülről nem látható átalakítások is folynak.

A belső udvarban ugyanis hozzáfogtak egy teljesen új irodatömb alapozásához. Ennek indokairól szólva Halmai Zoltán elmondta: az utólagos hozzáépítések és az irattár tömbjének – utóbbi esetében kényszerű – elbontása után az irodaterület bővítése egyszerre vált szükségessé és lehetségessé. A nagy üvegfelületekkel borított, szinte áttetsző épületrész terveit neves építészekből álló tervzsűri több körben véleményezte.

A látványterveket bemutatva a vezérigazgató hozzátette: az új irodarész kellő távolságot tart a régi épülettől. – A két épület között kialakuló, üveggel fedett, nagy belmagasságú tér jön létre, amelyet lépcsők és hidak szelnek majd át, melyek régi és új között teremtenek funkcionális és szimbolikus kapcsolatot – magyarázta Halmai Zoltán. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy mindez az épület külső megjelenését nem érinti, tehát a városképet semmilyen módon nem befolyásolja. Megmarad a belső udvar átriuma, ugyanakkor 4200 négyzetméterrel nő a hasznos irodaterület, és itt kap helyet a teljes épületegyüttes gépészete, parkolója, kerékpártárolója, illetve irattára is. S az sem mellékes, hogy a zöldterületet az eddigi csaknem duplájára növelik.

A királyi pénzügyminisztérium homlokzata. A kép 1936-ban készült, a körmenet idején Fotó: Fortepan

A vezérigazgatót a sajtóban megjelent kritikákról is megkérdeztük. Halmai Zoltán elsőként arra tért ki, hogy nem jelent-e majd túl nagy terhelést a Várnegyednek az itt működő minisztérium.

– A tárca ideköltözése miatt aggodalmaskodók nem veszik figyelembe, hogy a hetvenes években volt olyan időszak, amikor 1200 diák lakott az akkor kollégiumként használt épületben. Ennél jóval kisebb létszám dolgozik majd a minisztériumban – fogalmazott a beruházás vezetője. – Ráadásul – jegyezte meg – az új irodarész alatt lesz hely a hivatali gépkocsik számára, így nem romlanak majd a környéken lakók parkolási lehetőségei sem.

 

Megkérdeztük a vezérigazgatót a költségek alakulásáról is. Halmai Zoltán közölte: a fejlesztésre eddig mintegy 8,5 milliárd forintot költöttek el. – Ez az összeg fedezte az előkészítő munkákat, így például az épületegyüttes tisztító bontását, a hozzáépítések és az irattár elbontását, a minden szintet érintő teljes födémcserét, szerkezeti megerősítéseket, az alagsor utólagos külső és belső vízszigetelését, az engedélyes tervek és a rekonstrukciós tervek elkészítését. – A beruházás teljes költségéről a most induló közbeszerzések eredményének ismeretében lehet majd megbízható becslést adni – fogalmazott a cégvezető.

Mint megtudtuk, hétfőn megjelent az ajánlati felhívás a mérnök-lebonyolító és műszaki ellenőri teendőkre, és hamarosan megjelenhet a kiviteli tervek elkészítésére, a kivitelezésre is.

A vezérigazgató végezetül hozzátette: a nagyberuházások bevett megoldását – az úgynevezett design & build eljárást – alkalmazzák a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium egykori székházának rekonstrukciójakor, ez garantálhatja a műemléki felújításoknál elkerülhetetlen, váratlan helyzetek megoldását, miközben gyorsítja a megvalósítást is. A tervek szerint 2023-ban a Pénzügyminisztérium egy teljesen felújított épületbe költözhet be.

Íme a látványtervek:

És az építkezés:

Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu

magyarnemzet.hu
  • A baloldal kamuügyet kiáltott, a Fidesz bízik a nyomozóhatóságokban
    Méltóságot is sértő vitában a Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége tudomásul vette a Városháza eladásának ügyét vizsgáló bizottság jelentését a szerdai ülésen. A baloldal ugyanazt hangoztatta, amit a vizsgálóbizottság felállításától kezdve mondott: fake news, kamuügy, nincs bizonyíték, a Fidesz és a titkosszolgálatok találták ki az ügyet. A Fidesz–KDNP frakció visszautasította a vádakat, és leszögezte: a bizottság nem nyomozóhatóság, ráadásul a mozgásukat erősen korlátozta a baloldal.
  • Soros egyik blogján magasztalták az egekig Márki-Zayt
    Az Open Democracy nevű blogon egy vágyvezérelt és a valósággal köszönő viszonyban sem lévő írás jelent meg.
  • Őszinte ítélet az SZFE korábbi színvonaláról: „Döbbenetesen vékony”
    Gulyás Márton, a Partizán műsorvezetője „döbbentesen vékonynak” nevezte azt a tudást, amit meg lehetett szerezni a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), Szirmai Gergely influenszer a Partizánban pedig arról beszélt, hogy az egyetemen egyáltalán nem értettek az internetes műsorkészítéshez, a diákok pedig nem kaptak visszajelzést az önálló alkotótevékenységükkel kapcsolatban.
MTI Hírfelhasználó