A baloldal belülről, az EU kívülről támadta hazánkat 2020-ban
A Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció 2020-ra egyértelműen a hazai ellenzék vezető erejévé vált, az unióban pedig folytatódtak a nemzetállami szuverenitást támogató politikai erők és a globalista balliberális körök összecsapásai – jelentette ki lapunknak Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a magyar belpolitikai évösszegző elemzésében.
2020. december 28. 11:45

A járvány márciustól minden országban a politikai napirend legfontosabb kérdésévé lépett elő, így a politikai ellenfelek is a koronavírus ügyében kezdték el támadni egymást – világított rá Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a lapunknak adott belpolitikai évösszegző elemzésében, hozzátéve: míg a legtöbb európai országban a járvány első hullának kezdetén megvalósult a nemzeti összefogás és legalább erre az időre félretették az aktuálpolitikai szembenállást, addig Magyarországon a baloldali pártok még ezekben a rendkívül nehéz időkben is a pitiáner politikai csatározásokkal voltak elfoglalva.

Az etnikailag és politikailag is rendkívül megosztott Belgiumban például politikai törésvonalakon átívelő válságkezelő kormány alakult, Spanyolországban még a szélsőjobb is megszavazta a baloldali kormány járvány elleni intézkedéseit, a szintén megosztott Romániában pedig az ellenzék is támogatta az új kormány létrejöttét a járvány elleni sikeres fellépés érdekében – sorolta a vezető elemző, rámutatva, hogy Magyarországon a baloldali politikusok még a legalapvetőbb intézkedéseket sem támogatták szavazatukkal a parlamentben.

Sőt, szavai szerint a járvány megjelenése óta minden fronton támadják a járvány elleni védekezést, az annak alapjait megteremtő koronavírus-törvényt illetően még vitanapot is rendeztek az Európai Parlamentben, emellett álhíreket terjesztettek a nemzetközi sajtóban, egyfajta sajtóhadjáratot indítva ezzel Magyarország ellen. – A mélypont mindenképpen Korózs Lajos kamuvideója volt, amelynek mind a mai napig nem lett következménye, az MSZP országgyűlési képviselője továbbra is a népjóléti bizottság elnöke maradhatott. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője pedig egy kiszivárgott videófelvételen el is ismerte, hogy még ők sem gondolták komolyan az akkoriban hangoztatott vádakat, csupán politikai számításból kiáltottak sokadszorra diktatúrát – idézte fel az elemző.

Nőtt a kormánypártok támogatottsága

Mindennek meg is lett a politikai következménye, a koronavírus-járvány első hullámát követően a Fidesz–KDNP támogatottsága jelentősen nőtt a sikeres válságkezelés hatására, míg a baloldali pártok veszítettek népszerűségükből, hiszen rájuk ezekben a nehéz időkben sem számíthatott az ország – véli a politológus.

A Fidesz–KDNP társadalmi támogatottságát szinte példa nélkülinek nevezte Európában, csupán a máltai Munkáspárt rendelkezik magasabb népszerűségi index-szel.

Az is meglepő volt – folytatta –, hogy a Fidesz népszerűsége még a kormányzati ciklus közepén sem zuhant be, támogatottsága jóval ötven százalék felett volt a biztos pártválasztók körében, miközben általában ebben az időszakban mindig mélyponton szoktak lenni a kormányzó pártok. Hangsúlyozta: ez a politikai stabilitás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország sikeresen lépett fel a járvány ellen.

– A politikai helyzet most, a koronavírus-járvány második hulláma során a tavaszihoz hasonló, hiszen az ellenzéki politikusok ismét álhírek tucatjait terjesztik, és a nemzeti összefogásra törekvés helyett politikai számításból ismét abban reménykednek, hogy a lehető legnagyobb lesz az egészségügyi és gazdasági válság – fejtette ki Deák Dániel, aki szerint ezt állítani egyáltalán nem túlzás, hiszen számos balliberális véleményformáló a nyilvánosságban is beszélt már arról, hogy a mostani válság hatására hosszú idő után végre meg lehet dönteni a Fidesz–KDNP kormányzását.

Deák Dániel úgy látja, ezt a magatartást a választók büntetik, így a járvány első hullámát követő időszakhoz hasonlóan a sikeres válságkezelés hatására a második hullám végén is nőni fog a kormánypártok támogatottsága, így könnyen le tudják dolgozni az elmúlt hónapokban tapasztalt – ebben az időszakban teljesen megszokott – minimális támogatottságcsökkenést. – Ennek alapját az a sikeres gazdaságpolitika teremtheti meg, amelynek köszönhetően más európai országgal ellentétben Magyarországon nem nőtt jelentősen a munkanélküliek száma, ráadásul minden előrejelzés szerint hazánk gazdasága hamar ledolgozza majd a járvány miatt elszenvedett visszaesést – mutatott rá az elemző.

Kiálltunk a nemzeti szuverenitásért

– A koronavírus-járvány árnyékában továbbra is folytatódtak a már hosszú évek óta tartó küzdelmek az Európai Unióban, a nemzetállami szuverenitást támogató politikai erők több alkalommal is összecsaptak a globalista balliberális körökkel, akik a nemzetállamok felszámolását célul kitűző úgynevezett „európai egyesült államok” vízióját akarják megvalósítani – összegezte hazánk uniós helyzetét Deák Dániel.

Věra Jourová bemutatja a jogállamisági jelentéscsomagot Brüsszelben 2020. szeptember 30-án Fotó: Dati Brendo / Európai Bizottság

Mint írta, ennek egyik leglátványosabb idei megnyilvánulása az úgynevezett jogállamisági mechanizmus volt, amely a Sargentini-jelentés és a többi korábbi politikai nyomásgyakorláshoz hasonlóan egy olyan próbálkozás volt a globális baloldal részéről, amellyel Magyarországot a szigorú bevándorláspolitikájának feladására akarták kényszeríteni.

– Hazánk ugyanakkor az utóbbi tíz év alatt számos kérdésben irányadóvá vált az Európai Unióban, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is – fogalmazott Deák. Ennek megfelelően – folytatta – a következő hétéves uniós költségvetésről és az úgynevezett helyreállítási alapról szóló tárgyalássorozat során Magyarország nem meghunyászkodva ült le az asztalhoz, hanem feltételeket szabott, és a tárgyalások végéig képviselte a nemzeti érdekeit például a holland vagy a német vezetéssel szemben.

Emlékeztetett: így sikerült elérni júliusban, hogy a korábbi tervekkel ellentétben lényegesen több forrást kapjunk, és így sikerült most is elérni azt, hogy az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus ne válhasson a politikai nyomásgyakorlás eszközévé.

Gyurcsány lett a baloldal vezetője

Az elemző arra is kitért, hogy a közép-európai térség politikai, társadalmi és gazdasági megerősítése azonban egyáltalán nem tetszik azoknak a – közös piacunkból egyébként a legnagyobb hasznot húzó – nyugati nagyhatalmaknak, amelyek az uniós csatlakozáskor abban reménykedtek, hogy tovább tudják majd erősíteni a közép-európai térség kvázi-gyarmati szerepét. Ezért igyekeznek minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy megdöntsék az Orbán-kormányt, és a hozzá hasonlóan gondolkodó PiS-kabinetet Lengyelországban.

Ennek legfontosabb eszköze lett volna az úgynevezett jogállamisági mechanizmus is, amelyet azonban sikeresen elhárított a magyar–lengyel szövetség. Ezzel kapcsolatban Deák Dániel úgy fogalmazott: bár a csata eldőlt, de a háborúnak koránt sincs vége, az Európai Bizottság újabb migrációs tervet tett le az asztalra, amellyel bevándorlók tízmillióinak adna állampolgárságot és szavazati jogot, a balliberális többségű Európai Parlament pedig mindent bevet, hogy végre találjon egy olyan eszközt, amellyel megváltoztathatja hazánk bevándorláspolitikáját.

– Magyarország és Közép-Európa erősödésében ugyanakkor nemcsak a nyugati nagyhatalmak nem érdekeltek, hanem a hazai baloldal sem, amely lényegében Brüsszel magyarországi helytartójaként viselkedik.

Ezért is különösen veszélyes, hogy a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció és a Momentum lettek az ellenzék vezető pártjai, hiszen kormányra kerülve mindkét párt kritika nélkül teljesítené a brüsszeli követeléseket – vélte az elemző, hozzátéve: nem véletlen, hogy ez a két párt volt a leghangosabb az úgynevezett jogállamisági mechanizmus kapcsán is.

Teljes ellenzéki összefogás

Az „Európai Egyesült Államok” vízióját teljes mellszélességgel támogató Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció 2020-ra egyértelműen az ellenzék vezető erejévé vált, és egy jól átgondolt, hosszútávú stratégia mentén Gyurcsány Ferenc elérte azt, hogy a Jobbiktól a Momentumig minden párt az ő elvárásai szerint alakítsa politikáját. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a bukott miniszterelnök bejelentése, miszerint Dobrev Klárát szeretné közös baloldali miniszterelnök-jelöltként látni, nem meglepő fordulat, erre már évek óta számítani lehetett.

Emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc már az európai parlamenti választás kampányában is tudatosan építette a feleségét, kizárólag ő szerepelt a DK választási plakátjain. – Vélhetően már ekkor belátta, hogy személye olyan komoly konfliktusokat eredményez a baloldali pártok között, amellyel nem tudná a pártját a közös baloldali lista vezető erejévé tenni, így egy rövid időre a háttérbe vonult – fogalmazott.

Az idő Gyurcsány taktikájának sikerességét igazolja, aki már ismét magabiztosan sütkérezik a reflektorfényben, és nyíltan ki meri mondani, Dobrev Klárát szeretné a baloldal miniszterelnök-jelöltjeként látni. Deák Dániel elemzéséből kiderül: a többi baloldali párt nem ismerte fel időben Gyurcsány gondosan felépített stratégiáját, emiatt pedig a DK-elnök harapófogójába kerültek. Miközben jelentősen csökkent a támogatottságuk és szinte teljesen elvesztették az identitásukat, már nem tudtak kihátrálni a Gyurcsányék vezette közös baloldali lista mögül. – Miután nem sokkal karácsony előtt utolsóként bár, de végül a Jobbik is igent mondott a teljes baloldali összefogásra, Gyurcsány Ferenc elérte a célját – húzta alá a politológus.

Baloldali helyezkedés

A baloldali folyamatok tehát egyértelműen Gyurcsánynak kedveznek, hiszen a baloldali előválasztáson – mivel a DK a legerősebb ellenzéki párt – jó eséllyel a felesége győz majd, így már hivatalosan is ő és Dobrev Klára fogja irányítani a baloldalt. Az összellenzékre nézve ez a helyzet ugyanakkor előnytelen, hiszen bár a baloldalon belül a relatív többség a DK mögött áll, a teljes népesség körében Gyurcsányék jelentik a legelutasítottabb formációt.

Deák Dániel szerint Dobrev Klára vezetésével nemcsak a bizonytalan szavazókról, de még az ellenzéki választók jelentős részéről is lemondhat a közös baloldali lista. – Érdekes, hogy korábban a Momentum elnöke is ugyanerről a veszélyről beszélt egy interjúban – hívta fel a figyelmet az elemző, hozzátéve: a 2021-es év a koronavírus-járvány elleni harc és az unióban folytatódó szuverenitás-küzdelmek mellett a baloldal belső helyezkedéseitől lesz hangos, amely még sok meglepő fordulatot is hozhat.

magyarnemzet.hu
  • A jogállamra támadna a szélsőbal
    Tölgyessy Péter alkotmányjogász, az SZDSZ egykori elnöke szerint rendőrségi ügy lenne, ha a szélsőbal felfüggesztené az Alaptörvényt.
  • A kormány nemzetben gondolkodik
    A magyar kormány filozófiája, hogy nemzetben gondolkodik, hiszen az emberiség értékgazdagsága a nemzetek sokszínűségében áll fenn - jelentette ki a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Budapest IX. kerületében.
  • Európa sokszínűségének alapja a nemzeti identitás
    Kövér László: „Mi, magyarok, és az európai emberek elsöprő többsége nem posztkeresztény és posztnemzeti birodalmi jövőt akar magának és utódainak, hanem hagyományaikra és kultúrájukra támaszkodó nemzetek szuverén államainak együttműködése révén megerősödő Európában szeretne élni."
MTI Hírfelhasználó